Utazási tanácsok

Járd be közbringával Európa nagyvárosait!

A több hónapos csúszás után hamarosan nálunk is elindul a közbringa-rendszer, azaz a Mol Bubi: nemrég elkezdődött ugyanis a nyilvános tesztüzem, amely során a már regisztrált 1000 fő tesztelheti a bicikliket. A rendszer díjszabása az éves és féléves díjakat tekintve kifejezetten drága, ezért inkább rövid távon, turistáknak éri meg majd a közös biciklikkel beutazni a belsőbb kerületeket. Ennek kapcsán összeszedtük nektek, milyen áron vehettek igénybe közbringa-hálózatokat, ha Európa nagyvárosaiban jártok.

A közös bringák árazásáról a legtöbb európai város esetében elmondható, hogy a fizetendő összeg két részből tevődik össze: egy alapösszegből, ami hozzáférést biztosít egy időtartam során a kölcsönözhető kerékpárokhoz, ehhez pedig egy pluszköltség adódhat hozzá, attól függően, mennyi ideig használta a vásárló egy huzamban a biciklit. A legtöbb nagyvárosban az első fél óra ingyenes, majd egyre növekvő költségeket kell fizetni, amennyiben több óráig meg szakítás nélkül használjuk ugyanazt a kerékpárt. A cél természetesen, hogy a bicikliket lehetőleg rövidtávú és időtartamú utazásokhoz használják.

közbringa, biciklibérlés
© mariordo59

Napi és heti díjak

Akárcsak a hagyományos tömegközlekedés esetében, London a közbringák árait tekintve is a drágábbak közé tartozik Európában: egy napra (24 órára) a 2010 óta rendelkezésre álló Barclays Cycle járművekért (azaz elterjedtebb nevükön „Boris bringáiért”), 2 fontot, egy hétre pedig 10 fontot kell fizetnünk. A plusz költségeket tekintve az első fél óra ingyenes, ez után 1 fontot, másfél óráért 4 fontot kell fizetnünk, és így tovább, minden letelt félórával időarányosan egyre nagyobb összeget fizetve. Mindez persze elkerülhető, ha figyelünk rá, hogy a sűrűn elhelyezett 571 dokkoló állomás valamelyikébe még a 30 perc letelte előtt visszavigyük a bringákat. Ha egy heti tömegközlekedés árával hasonlítjuk össze a költséget, mindenképp sokat spórolhatunk, ugyanakkor a forgalomban járatlanabbaknak és a városba először látogatóknak a fordított irányú közlekedés miatt akár veszélyes is lehet a városban kerekezni, ha nincsenek eléggé résen.

Európa legnagyobb, leginkább kiépült közbringa-hálózata a Párizsban fellelhető Vélib’, mely 1800 állomással és több, mint 20 000 kerékpárral rendelkezik. Július 15-én volt hét éves, szakértők ez alkalomból kiszámolták, hogy a hét év során 614 millió km-t tettek meg az utasok, mely nagyobb távolság, mint öt oda-vissza út a Mars és a Föld között.

Nem csoda, hogy népszerű: az egy napos jegy 1,7 euróba, a hét napos 8 euróba kerül. Az első fél óra itt is plusz költségtől mentes, ezután a következő félóra 1 euróba, a második 2 euróba, majd minden megkezdett 30 perc 4 euróba kerül.

közbringa, biciklibérlés
© SamFa

Ha Berlinben jártok, szintén érdemes közbringára ülni. A város Call a bike névre keresztelt rendszere 2003 óta működik, és a Deutsche Bahn üzemelteti: az alapdíj itt a mobilon történő előzetes regisztráció (hitelkártya adatainak megadása) után 8 cent percenként, míg egy teljes napra 15 euró. Ennek célja az előbbiekhez hasonlóan az, hogy minél több ember használja rövidebb ideig a bicikliket. Ez azonban nem mindenhol működik így: Amszerdamban, ha befizetjük az egész évre kölcsönzésre jogosító, 10 eurós chipkártyát, 3,75 eurós napidíjért egész nap nálunk lehet a helyi OV-fiet bringa, sőt még ez után is: az első 72 órában, amennyiben nem visszük vissza valamelyik állomásra, csupán a napidíjat vonják le a kártyákról. Az OV-fiet rendszer egész Hollandiában működik, körülbelül 250 állomáson, 2002 óta. Amszterdamnak egyébként nem ez az első közbringa-rendszere, mint erről az Európa pont is beszámol, a hatvanas években itt működött először ilyen jellegű biciklikölcsönzés: a városban regisztráció és fizetés nélkül lehetett bizalmi alapon igénybe venni az e célra várakozó, azonosító nélküli, fehérre festett kerékpárokat, ezeket azonban sokan megrongálták és ellopták. A rendszert pár hónap után be kellett szüntetni.

Bár a Bécsben található Citybike ennyire nem szabadelvű, azért ha legközelebb arrafelé járunk, megéri két keréken várost nézni: nincs napidíj, csupán egy 1 eurós jelentkezési díj, és az első óra használata ingyenes – ezután óránként nő a fizetendő óradíj. A használat közben 20 eurós foglalót vonnak le a hitelkártyánkról, melyet a biciklik dokkoló állomásra visszahelyezése után visszakapunk.

Két kerékre fel!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.