Utazási tanácsok

Hódolat Katalóniának

Katalónia nemcsak a nyüzsgő nemzetközi fővárosáról szól, hanem egy szemkápráztató és izgalmas vidékről is, aminek a felfedezéséhez megéri lemondani a katalán metropolisz turistahadáról.

Barcelona, mint a katalán életérzés fellegvára és a világ egyik legjobb városaként eladott turisztikai attrakciója számomra kicsit ambivalens. Legyenek bármilyen elvárásaink vele kapcsolatban, akár elsőre, akár sokadik alkalommal tér oda vissza valaki, egy biztos: teltház van. Barcelonát már-már olyan mértékben fojtogatják a turisták, hogy a város tavaly megválasztott polgármestere korlátozó intézkedéseket vezetett be, mely elvileg kevesebb új szálláshely nyitására ad lehetőséget

A város így próbálja féken tartani a beutazó vendégek számát. Ha már ott vagyunk, és szeretnénk mást is látni Katalóniából, érdemes eltávolodni a turisták hadától. Egy szó mint száz: ha a látogató igazán meg akarja tapasztalni a valódi katalán életérzést, a konyhát, az embereket, s mindent amit csak e régió nyújthat, és már unja a tömeget, akkor muszáj kimozdulnia Bracelonából!


Magyarként imádjuk a tengert, így ha nem akarunk lemondani a Földközi-tenger csábító ragyogásának látványától, a regionális expresszel könnyen elérhető, 100 km-rel Délre fekvő Tarragonát vegyük célba. A sínek végig a part mentén futnak, és gyönyörködhetünk a Costa Dourada (arany part) elnyújtózó fövenyében. A 130ezres város a nyüzsgő Barcelona után kifejezetten üdítően hat mediterrán bájával. De hogy minek másszuk meg a vasútállomás feletti hegyoldalt, hogy eljussunk az óvárosba? Leginkább azért, mert az Ibériai-félsziget egyik római provinciájának, Tarraconensisnek itt volt a központja, így a környék legfontosabb ókori lelőhelyeit erre találhatjuk: a római színházat, amfiteátrumot, vagy a számos leletet bemutató régészeti múzeumot, nem is beszélve a belvárostól kicsit távolabb eső Aquaductról, a római vízvezetékről vagy a Necropolisról. A romegyüttes jelentőségét jól mutatja, hogy az UNESCO 2000-ben világörökségi listájára vette. Az archeológiai múzeumtól két saroknyira található a székesegyház, ami az Európa más részein megjelenő gótikánál valamivel visszafogottabb, robosztusabb katalán változat ékes példája. A belépőjegy megváltásával bepillanthatunk a sekrestyébe, és egy apró kincstárba is, valamint a csodálatos kerengőben narancsfák és mókusok között tehetünk egy kis sétát.

Noha Tarragona és a vele azonos nevű tartomány számít a legkevésbé függetlenségpártinak az önállósodás kikiáltásával kacérkodó Katalóniában, mégis a nemzeti öntudat egy meghatározó szokásának a bölcsője: ez a castell, a híres katalán embertornyok fesztiválja, ami pedig 2010-ben került fel a szellemi világörökségi listára. Az ország legnagyobb ilyen jellegű ünnepségét minden évben a városban tartják.

Ha pedig meguntuk a múlt emlékeinek kutatását, akkor irány a kontinens egyik legnagyobb vidámparkja, a néhány percnyire lévő PortAventura, Salou városkában! A park magábafoglal egy vizes szekciót és féltucat hotelt is - ha több napra tervezünk elmerülni az evilági örömökben.

De nem kell ilyen messzire menni Barcelonától, ha vallásos élményeket szeretnénk gyűjteni! A kíválóan megközelíthető Montserrat kolostora ugyan a főváros közelsége miatt sokkal turista-frekventáltabb, mint Tarragona, de egy félnapos kirándulással is megjárható. A Barcelonától Nyugatra található bencés kolostor az itteni Szűzanyáról híres, aki egyben Katalónia védőszentje is. A kegytárgyként tisztelt Fekete Madonna a kisded Jézussal egy szobor, mely 720 környékén került a Montserrat-hegy egyik barlangjába, hogy megvédjék a mórok támadásaitól. Később eltűnt, de 890-ben egy pásztorfiú fényt látott és énekszót hallott a hegy belsejéből kiszűrődni: végül ezen a helyen, a Szent Barlangban, templomot emeltek, s a szobor ma is a bazilika főoltárán tekinthető meg. 

A napóleoni háborúk idején lerombolt kegyhely teljes újjáépítése csak a 1970-es évekre fejeződött be. Annak is megéri idejönnie, akit kevésbé ragad el a vallásos áhítat, hiszen a vasútállomásról fogaskereskű visz fel a templomegyüttesig, s lélegzetelállító tájban gyönyörködhetünk hegymenetben. A melegebb hónapokban olykor kellemes lehet az 1236 méter magasan fekvő Montserratban eltölteni néhány órát, de óvakodjunk április 27-én idelátogatni, az ugyanis a búcsú napja.

De nemcsak Dél vagy Nyugat felé lehet elindulni, hanem Északra is. Márpedig a Pireneusok lealacsonyódó nyúlványai ideális kirándulóhelyet kínálnak a vidéki romantikát keresőknek. Érdemes akár autót is bérelni és több napra tervezni, európai összehasonlításban Spanyolország frekventált turisztikai célpont ellenére mérsékeltebb árakat kínál ebben a szektorban is a környező országokhoz képest.

Középkortól a Michelin-csillagig

Girona a városról elnevezett tartomány székhelyeként jelentős központja Észak-Katalóniának, sőt itt található az egykor a barcelonai El Prat-reptérrel versenyre kelni akaró Costa Brava-légikikötő, amit sikerült a legutóbbi recesszió idejére felfejleszteni, hogy aztán szinte teljesen üresen kongjon az év nagy részében. De persze nem a közelmúlt fiaskói miatt kell Gironába jönnünk.

Az Onyar-folyó választja el a település középkori magjával büszlkélkedő keleti partot az újabb részektől. A folyópart engem leginkább Firenzére emlékeztet, de teljesen haszontalan példálózni: a rakpart helyét keskeny, színes emeletes házak foglalják el, és föléjük magasodik a gótikus katedrális méltóságteljes tömbje a Sant Feliu-templommal vetekedve. Ráadásul az óváros egyes részeit zsidó kereskedők lakták, az 1492-es kiűzetésük előtti időkből itt maradt emlékeik több helyütt előbukkannak, és egy múzeumot is alapítottak nekik. Sőt mi több, a középkoriság tortájára a Passeig de la Muralla, az erődítményszerű városfal teszi fel a habot. Feltöltődhetünk a falak mentén húzódó csodálatos függőkertekben és szökőkutak mellett, tetején járőrözve pedig szemkápráztató kilátás nyílik a Franciaországgal közös magashegység csúcsaira. De az igazi építészeti hardcore-rajongók egy belle époque-ból itt maradt hídnak is hódolhatnak: az 1877-ben átadott Eiffel-híd vasszerkezetével már azelőtt átívelte az Onyart, hogy tervezője még mélyebbre véste volna nevét a modern építészet nagykönyvébe.

Ha megéheznénk a hangulatos utcácskákat járva, egy helyi franchise modern atmoszférájú bárjaiban tapasozhatunk, de az ínyenceknek sem kell visszarohanniuk Barcelonáig: Girona büszke testvértriója, a Roca-fivérek 1986-ban nyitották meg az El Celler de Can Roca nevű vendéglőjüket, és a három séf a 21. századi konyhaművészet kreatív megújítójaként messze földön híressé lett. A már említett hely pedig a maximálisan adható három Michelin-csillaggal rendelkezik. Igaz, a 2013-ban és 2015-ben is a világ legjobbjának választott éttermében mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk: a főfogások árazása 90 €-nál kezdődik.

Vissza a középkorba és a vulkánok földjére

Ha egy-egy csúcsgasztronómiai fogás helyett inkább megtankolnánk az autónkat, irány a Gironától Északra elterülő Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa, azaz a Garrotxa-vidék 15ezer hektáron elterülő vulkanikus természetvédelmi területe, melyet könnyedén körbeautózhatunk a szerpentines-kanyargós hegyoldalak mentén. Az itteni flóra és fauna már kevésbé emlékeztet a mediterrán klímára; a fageda, a bükkösök végtelen sűrűje között túrázhatunk akár négy vagy két keréken, urambocsá’ a 28 gyalogösvény egyikén. A parkot 1982-ben alapították, 11 önkormányzat részvételével, hogy kiemelten kezeljék a 40 vulkáni kúp és 20 lávafolyam alkotta természeti örökséget. A vulkánosság 11ezer éve szünetel, utoljára a Croscat tört ki. Ha lustább túrázók vagyunk, és nem szeretnénk sok időt a tűzhányókkal bíbelődni, ezt a 786 m magas ormot ne hagyjuk ki: az emberi rombolás határtalanságára emlékeztet minket a hegy lópatkó-alakja a felszíni kőfejtés szomorú mementójaként. Mégis, a talaj színének és állagának köszönhetően olyan érzésünk lehet a hegy lábánál, mintha a Marson járnánk. Noha kitöréstől nem, földrengésektől tarthatunk, mert a terület szeizmológiailag még igen aktív. Igaz, az utolsó nagyerejű, kb. 6.7-es Richter-skálájú rengés 1428-ban pattant ki.

A bájos középkori falvak közül hármat emelnék ki, amit feltétlen látni kell az erre vetődő messzi utazónak: az 1500 fős Santa Pau jelentős része a XIII - XIV. századból megmaradt épületekből áll.

Castellfollit de la Roca fekvése pedig valóban olyan, mintha csak egy mesében lennénk: a szinte egyutcás falu a Fluvià és a Toronell folyók torkolata fölött kiemelkedő 1 km hosszú és 50 m magas lávafolyamra épült.

Besalú városának első számú látnivalója a Fluvià-folyó felett átívelő XII. századi román stílusú híd, és a túlparti óváros sziluettje. De megérinthet minket az ódon falak időtlensége az 1003-ban felszentelt Sant Pere (Szent Péter) templomában, s az árkádos utcák közt a középkori zsinagóga romjait is megtekinthetjük, ahogy egy mikvét is. Ha a részletekben szeretnénk elveszni, a Micromundiban erre bőven lehetőségünk nyílik. A városfal és a folyópart között egy apró park pedig azért kapta a nevét a mediterrán vidéken több változatban is fellelhető híres likörről, a ratafiáról, mert itt minden hozzávalója megterem.

Bármikor is térjünk vissza Barcelonába, ne feledjük; Katalónia több mint egy tengerparti hosszú hétvége Gaudí és a paella társaságában!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.