Utazási tanácsok

5 fontos kérdés, mielőtt nekivágnál az El Camino-nak

A Szent Jakab zarándokút 1980-as évekbeli reneszánsza óta minden évben 180-200 ezer, egyre nagyobb számú utazót vonz, akik energiájukat, szellemi-fizikai teherbírásukat próbára téve 25-30 nap alatt teszik meg a spanyol-francia határ melletti Saint-Jean-Pied-de-Port és Santiago de Compostela közti mintegy 800 km-es távot. Az ősi zarándokút a keresztények számára Jeruzsálem és Róma után a legfontosabb úticél, Santiago de Compostelában találhatók ugyanis Szent Jakab földi maradványai.

Ma emellett a nem vallási okból ide utazók számára is sokszor a lelki és szellemi megtisztulás funkcióját tölti be, ahol az úttal magunkra maradva, komfortzónánkból kiszakadva értékelhetjük át életünket és céljainkat. Az alábbiakban összeszedtem pár megoldandó dilemmát, amit a tervezés és felkészülés előtt érdemes megfontolni a leendő zarándokoknak.

El Camino

1. Miért is olyan vonzó ez az úticél?

A spanyol városokat végigjárva számos gyönyörű táj és építmény tárulhat a szemünk elé, hiszen a Francia Út nem véletlenül a világörökség része. A zarándokút nagyobb városai Pamplona, Burgos, Logrono és Leon, a legszebb látnivalót azonban mégis Santiago de Compostela tartogatja, hiszen itt vár minket „a cél”, a város katedrálisa. Ennek elérése után azonban még nem érdemes megállni, sokan továbbindulnak a Santiago-tól körülbelül 80 km-re fekvő Finisterrába, ahol megláthatják az óceánt, és itt fejezik be az Utat.

A zarándoklatra sokan vállalkoznak kalandból, ugyanakkor a szűk egy hónapos gyaloglás során talán mégsem a közben látott építészeti látnivalók az elsődlegesek, hanem az a belső hajtóerő, amely végigvisz minket a 800 km-es távon. Ez sokszor egészen más természetű, mint amilyennek az utazás előtt elképzeljük: máshol mi is mások vagyunk, tartja a mondás, így nem egészen láthatjuk előre, hogyan erősít minket a többhetes, minden sejtünket próbára tévő gyaloglás. Éppen ezért sokak számára az El Camino azon túl, hogy izgalmas úti cél, legalább annyira belső utazás is.

El Camino
© Fresco Tours

2. Honnan induljak?

A Szent Jakab zarándokút utolsó szakaszának (vagyis a Francia Útnak) mai hagyományos „kiindulópontja” Saint-Jean-Pied-de-Port, azonban sokan eltérnek ettől. Aki úgy érzi, nem bírna ilyen hosszú sétát, bátran indulhat közelebbről: a leggyakrabban Spanyolországon belül maradva Pamplonában kezdik meg a gyaloglást.

E kérdés mellett mérlegelendő az is, hogy hány napot szánjunk az útra. Aki kevésbé van edzésben, idősebb, vagy az egészségével lehetnek problémák, napi 20 km megtételével, vagy inkább kevesebbel számoljon.

3. Hogyan készüljek?

Sokan tanácsolják az úttal kapcsolatban, hogy már hónapokkal előtte érdemes fizikailag is megedzeni magunkat, hozzászoknunk a hosszabb gyalogláshoz. Főként azok számára fontos ez, akik nincsenek edzésben. Napi egy, vagy heti kétszer-háromszori hosszabb túra (esetleg csomagjainkkal a hátunkon) sokat javíthat állóképességünkön. Hogy kinek milyen intenzitású felkészülés megfelelő, életmódunk és egyéni megítélésünk kérdése.

El Camino

4. Mit vigyek?

Minden tárgyat, amit viszünk, gondosan választunk ki súlyát, méretét és praktikusságát megfontolva, s még így is gyakori, hogy a pár holminktól az út első pár napján megszabadulunk. Hogy ezt megelőzzük, érdemes tényleg csak a legszükségesebbeket vinni. Van viszont pár olyan apróság, amire szükségünk lesz a több hetes gyaloglás során, azonban a fotelben ülve mégsem jut eszünkbe. Ilyen például a fejlámpa beszerzése, mellyel karunk kifárasztása nélkül világíthatunk, a naptej (minden évszakban) és javasolt kellék a lábakról súlyt leemelő túrabot is.

A bakancsunk kiválasztására nagyon gondosan figyeljünk, és mindenképp járassuk be az út előtt. Az El Camino hazatérőinek beszámolóiban leggyakoribb jelenség a vízhólyag: erre mindenképp készüljünk kötéssel és speciális krémekkel.

A legnehezebb kihívás (legalábbis az út előtt), hogy a csomagunk ne haladja meg a 9-10 kg-ot.

5. Mennyibe kerül?

Az El Camino nem olcsó mulatság, hiszen a három repülőjegy (Budapest – Párizs; Santiago de Compostela – Madrid; Madrid – Budapest) mellett az oda- és visszaúthoz szükséges távolsági buszok árát is be kell kalkulálnunk a költségekbe. Ez attól függően, hogy mennyire előre foglalunk, 50-től kb. 100-110.000 forintos költség is lehet.

A szállás esetében rendkívül nagy a változatosság, a legolcsóbb zarándokszállások 5-10 € között, az út végéhez közeli, „népszerűbb” helyszíneken 20 € körül mozognak. A zarándokmenü szintén ehhez hasonló, 8-15 €-s nagyságrendű. A költségek pontosabb kiszámolásában segíthet ez a spanyol nyelvű költségkalkulátor. Mindez nagyobb anyagi befektetés ugyan, azonban ezt az utat egyszer mindenképpen megéri végigjárni.

Buen Camino!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.