Farsang velencei módra

Színes maszkabál a hidak városában! Talán ez az első mondat, ami az eszünkbe juthat, a velencei karnevál nevének hallatán. A késő 11. század óta megrendezésre kerülő parádét minden évben rengeteg turista és olasz látogatja meg. De pontosan miért a felhajtás és hogyan is működik?

Lehet sokak szerint még korainak tűnik a velencei karnevál téma, hiszen még csak november van és a karácsony is előttünk van. De egy jó út és utazás megszervezését talán sosem lehet elég korán elkezdeni, megtervezni, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen útra a jegy (repülőre vagy buszra) egyáltalán nem egy rossz ötlet karácsonyi ajándéknak. Akikben pedig felmerülne a gondolat, hogy ez drága mulatság… nos, nem teljesen, mert már most is lehet találni igazán jó ajánlatokat.

Velencei karnevál © amira_a

Mint sok városnak, úgy Velencének is meg vannak a maga arculatai; az évszakok váltakozásával valahogy a város nyújtotta kép is változik. De ez az olasz város rendelkezik némi plusszal, amit a híres-neves velencei karnevál biztosít! Éppen ezért legalább kétszer el kell látogatni Velencébe.

Az első alkalommal, mikor odalátogatunk - évszaktól függetlenül,- érdemes a hely nevezetességeit sorra venni, megcsodálni az épületeket és további kulturális programokat szervezni, hiszen már ez az alkalom is tökéletes a várossal való megismerkedésre, ugyanis Velencében tájékozódni olykor nehézségekkel jár; nem lehet csak úgy random - természetesen csak a legális gyalogátkelőhelyeket igénybe véve - átmenni az utca túloldalára, mint ahogy azt sok más városban megtehetjük.

A második alkalomnak mindenféleképpen egybe kell esnie az oly méltán híres velencei karnevál időpontjával, ugyanis ekkor még színesebb és varázslatosabb, mint amilyen általában.

Mikor és miért rendezik meg a velencei karnevált?

A karnevál a hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és a már korábban említett keresztény ünnep előtt egy nappal ér véget, ami a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdete is. Ezen jeles nap a mozgó ünnepeink közé tartozik és 2015-ben ez február 18-ra esik. Persze most megeshet, hogy számolgatni kezd a kedves olvasó, hogy megtudja, pontosan mely napok is ezek… erre nincs szükség, segítek. 2015-ben január 30. és február 17. között fog egy Disneylandnél is gyönyörűbb mesébe illő várossá változni Velence.

És hogy visszatérjünk a korábbi kérdés második feléhez, azaz, hogy mit is ünnepelnek… nos, nem mást, mint amit mi is ünneplünk farsangkor. Igen, az alapokat tekintve nem sok eltérés van a magyar és a velencei tél, illetve a rossz dolgok elűzésében, csak éppen a kivitelezés más. Az olasz kivitelezés sokkal meseszerűbb!

Ha egy sima velencei út mégsem fogná meg annyira az odalátogatót, úgy biztos vagyok abban, hogy az a Velence, amit átjár a karnevál hangulata, mindenképpen magába bolondítja majd.

Velencei karnevál © Frank Kovalchek

A karnevált - amit már egy 1094-es forrás is említ - anno egy fiatal kötéltáncos nyitotta meg, aki a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia között kifeszített kötélen jutott el A-ból B-be. A kötéltáncos… nos, a korral haladva ez a szám is változott, de csak kicsit; a Campanile és a Dózsepalota egyik oszlopa közt egy drótkötél van, amin lassan engedik le a jelmezbe bújt, nyitó szereplőit a karneválnak. Közben persze rengeteg konfettit repítenek az égbe, s megkezdődik a mulatság. Színes, szép, zenés és igazán látványos programok fogadják ilyenkor az odalátogatókat, ez már bizonyos.

Ilyenkor van egy jelképes herceg is akinek mindent megadnak a karnevál ideje alatt; jól is hangzik, ám az utolsó napon mindent el is vesznek tőle annak jelképéül, hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában lezárják a két hetes mulatozást.

A karnevál lezárása is - akár csak a kezdete,- telis-tele van szimbolikus részekkel; a jelképes herceget megsiratják, a maszkot viselők zsebkendővel törölgetik a „könnyeket”, - talán - perbe is fogják a városban történt rossz dolgok miatt, végül egy máglyához kísérik, ahol a herceg szerepét innentől egy szalmabábu veszi át, ugyanis a sok rosszat, s a telet megszemélyesítő „herceget” máglyahalálra ítélik. Vége a télnek! Kezdődjön a tavasz!

És ha már a népi hiedelemnél tartunk, megemlítenék még egyet. A velenceiek ilyenkor több időt töltenek vízen (hajón); ugyanis úgy tartják, hogy aki a „redentore” hajnalát a vízen éri meg, majd az Adria vizével vet magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől.

Velencei karnevál © Frank Kovalchek

Mit érdemes viselni?

Mindenképpen legyen meleg ruha! Az álarcokat és jelmezeket tekintve pedig… bármit! Lehet zombinak öltözni - sőt, 2014-ben zombik voltak a nyitó számban -, de megengedett még a boszorkány jelmez, vagy éppen amihez kedvünk van.

Igen, nem kötelező a jól ismert, sablon öltözetet és maszkokat viselni, de tény hogy azok a legszebbek! Ha mégis a tipikus maszkok egyikére vágyik az ember, akkor… a pénzzel is úgy kell készülni. A gyönyörű maszkok, amik már önmagukban egy kitesznek egy fél jelmezt, 100€ és afölötti árkategóriába tartoznak; ez egynél kettőnél teljesen megérthető, hiszen sokszor egy maszk és egy kalap egymáshoz vannak erősítve a könnyebb viselet érdekében. De persze vannak olcsóbb és kisebb maszkok is, amik tökéletesek szuvenírnek, otthon pedig majd ki lehet tenni a falra.

A karnevál szabályozása

Ha már legalább egyszer részesei voltunk egy házibulinak, s eszünkbe jutott a gondolat, miszerint “jaj de jó, hogy nem nekünk kell mindezt másnap eltakarítani”, esetleg a házigazda szerepe jutott ki, akkor nem olyan ismeretlen a tény, hogy egy-egy ilyen buli nem kis kellemetlenséggel jár(hat). Ebből az okból kifolyólag talán nem is lepődünk meg az alább felsorolt szabályozási javaslatokkal, amiknek egy részét már régen kitalálták, de a mai napig néhányat megújítanak, s ma már sokuk törvénnyé is vált.

  • A karnevál kezdetével Velence utcáit elárasztották az álarcos emberek. Ezzel még helyén is való, sőt, az álarc viselése még kötelező is volt, ám kiderült, hogy álarcok mögé bújás jogával néhányan visszaéltek, ugyanis a maszk a fegyverviselésre is lehetőséget adott. Így tehát, korlátozták a fegyverviselést. Bár a későbbi híradásokból bebizonyosodik, hogy ez a szabályozás nem járt sok sikerrel.
  • Az álarcok adta anonimitást a helyieknek így is sikerült anno kihasználniuk, ugyanis sok hazárdőr maszk mögé bújva ment szerencsejáték barlangokba, aminek következtében elbújhattak és megmenekülhettek a hitelezőktől. Ez persze kellemetlenségekkel járt, ezért egy újabb szabályt hoztak, s a maszkosok ki lettek tiltva a kaszinókból.
  • A parádén résztvevőket régen tojással dobálhatta meg az erkélyről bámészkodó közönség, ám 1268-ban az akkor tojásjáték gyakorlását betiltották.
  • 1467-ben a maszkosok egy újabb helyszínről szorultak ki, ami volt más, mint az apácazárda; igen, nőnek öltözött álarcos férfiak oda is bementek.
  • 1502-ben pedig a karneválnak megfelelő maskarában és fegyverrel felszerelt személyek a templomokból is ki lettek tiltva. Itt megjegyezném, hogy ezeket a törvényeket nem sikerült betartania a helyieknek, így szinte évről évre újra és újra meghozták a törvényeket. Sőt, egészen a II. Világháborúig foglalkoztak ezekkel a szabályokkal.
  • 2015. májusától pedig egy újabb szabály lép majd életbe, ugyanis a helyiek panaszkodtak az őket zavaró zajra, amit az évi kb. 22 millió turista gurulós bőröndje nyújt. Így legújabb szabályozásként - bár ez nem a karneválra vonatkozik - kitiltották a gurulós bőröndöket Velencéből. Tehát erre is már oda kell figyelni, hiszen a büntetés 500 euró is lehet. Az utazó szempontjából a szabályozás zavaró, ugyanakkor nem árt kicsit beleképzelni magunkat az ott lakók helyébe. Nem kellemes az éjszaka közepén a bőröndök szerenádja. Aki pedig azon gondolkodik, hogy akkor mégis hogyan tovább… nos, vannak a levegővel töltött kerekű bőröndök, amiknek a mozgatása kevesebb zajjal jár.

Persze a fent leírtak csak kis részei az egész két hetes mulatságnak, de remélem, hogy sikerült ezekkel meghozni a kedvet ahhoz, hogy 2015-ben pár napot arrafelé töltsön el a kedves olvasó.

A biztonság kedvéért pedig itt egy kis kedvcsináló videó, a velencei karnevál hivatalos aftermovie-ja!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.