A legjobb egyetemek – 1. rész
Külföldön kezdenéd el, esetleg folytatnád egyetemi tanulmányaidat, de nem tudod melyek a legjobb egyetemek? Ez a cikk megpróbál választ adni az ilyen jellegű kérdésekre. Kitérünk a jelenlegi világrangsorra, az európai és a magyarországi helyzetre, a tandíjakra, illetve a különböző tudományágazatok szerint is megvizsgáljuk, hogy 2013-ban melyek a legjobb egyetemek.
Akik rangsorolnak
Az elemzést a három legelismertebb rangsor, a Times Higher Education World University Rankings, a Quacqarelli Symonds World Univsersity Rankings és a Shanghai Ranking alapján állítottuk össze. Mindhárom lista több különböző faktor, így például az egyetemek oktatási környezete, idézettsége, nemzetközi megítélése stb. alapján kerül összeállításra. A Times-nál 13, a QS-nél 7, míg a SR-nél 6 ilyen szempont van. Akit érdekel a készítők pontos módszere, minden releváns információt megtalál a rangsorok honlapjain.
Áttekintés
A 2013-mas lista világviszonylatban a következőképpen néz ki: a TOP 20-ban szinte kizárólag észak-amerikai illetve brit egyetemek vannak. Az egyetlen kivétel, mely mindhárom rangsornak állandó szereplője a zürichi Federal Institute of Technology, mely a Times-nál a 13., a QS-nél a 12., a SR-nél pedig a 20. helyet érte el. Emellett csak a szintén svájci Ecole Polytechnique Fédérale került be a TOP 20-ba, az is csak a QS-nél, ahol holtversenyben a 19. helyet foglalja el. Érdekesség, hogy csak két egyetem került be mindhárom listán a TOP 5-be: a Massachusetts Institute of Technology és a Harvard University.
A listát leszűkítve Európára, két érdekesség figyelhető meg. Egyrészt az észak- illetve a nyugat-európai egyetemek dominálnak, olyannyira, hogy az első nem itt elhelyezkedő intézmény a Times-nál csak a 166., a QS-nél 120., a SR-nál pedig 79. világviszonylatban. Utóbbi kettő esetében ez a Lomonosov Moscow State University. Másrészt, régiónk azaz Kelet-Közép-Európa alig került fel a listákra, ami az olvasónak talán nem is annyira meglepő, elvégre mégiscsak a Külföldre Mennék-en vagyunk...
Végül térjük rá hazánkra: itthoni egyetemeink kifejezetten rapszodikusan teljesítettek. A Times-nál egy magyar intézmény se került be a TOP 400-ba és a QS-nél is csak külön rákeresve tudhatjuk meg, hogy szerintük a Szegedi Tudományegyetem az 501-550-es, az ELTE az 551-600-as, a Debreceni Egyetem a 601-650-es, míg a Corvinus a 651-700-as tartományban van. A SR-nál a helyzet egy fokkal jobb, az ELTE a 301-400, míg a SZTE a 401-500 csoportban van.
Tandíj
Mindez persze szép és jó, de kinek van pénze a Harvardra járni? – kérdezhetik sokan. Jogos, a top egyetemek nem az átlag magyar pénztárcához vannak igazítva. Az emlegetett Harvardon például ~40.000 $ az éves tandíj, azaz kb. 8.8 millió forint, de az angliai egyetemek se sokkal olcsóbbak. A Cambridge-en ~27.000 $ (~ 6 millió HUF), az Oxfordon pedig 30.000 $ (~ 6.6 millió HUF) amit a diákok kifizetnek egy évre.
Ezzel szemben a már említett Federal Institute of Technology évi 140.000 HUF-os(!) tandíja szinte semmiségnek tűnik, de a hollandiai egyetemeken is lényegesen kevesebbet, nagyjából 550.000 forintot kell fizetni egy évért, több országban pedig ingyenes az egyetemi oktatás.
A tandíjak kérdése persze ennél sokkal összetettebb, hiszen az ösztöndíjak, az érkező diákok állampolgársága, az esetlegesen meglévő korábbi diplomák száma és egyéb faktorok mind befolyásolhatják a végösszeget. Itt mindössze egy kezdő kiindulópontot szerettünk volna meghatározni, bővebb információért mindenképpen az adott egyetem honlapját érdemes átböngészni.
A cikk második részében a három listát lebontjuk tudományágakként, és megnézzük, hogy melyek a legjobbak a rangsorok szerint. A fent említett tandíjbeli különbségek miatt elsősorban az európai egyetemeken lesz a hangsúly, de természetesen a világ többi részét sem fogjuk teljesen hanyagolni. Jövünk hamarosan.
