Diákjogok külföldön – Hol érdemes tanulni?

Korábban már írtunk arról, milyen szempontokat jó figyelembe venni, ha egy másik EU-s országba történő költözés után új iskolába szeretnénk beiratni gyermekünket. Most arra is fényt derítünk, hogy milyen jogai vannak külföldön a középiskolás diákoknak. Nem árt tisztában lenni ezzel, hiszen a magyar diákjogokhoz képest több eltérés is felmerülhet a különböző országokban!

A legtöbb helyen a fiatalok úgy szocializálódnak, hogy kevésbé foglalkoztatja őket, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az oktatásban, az iskolai életben. Ha érdekli is őket a téma, nem mindig érzik, hogy azok teljes mértékben teljesülnek. A magyar diákok esetében változó ez a kép; nemrég végeztem egy felmérést egy budapesti gimnáziumban, ahol a diákok meglehetősen jól ismerték jogaikat, és úgy nyilatkoztak, hogy azok egészen jól érvényesülnek is. Más a helyzet azonban Magyarország más régióiban és iskolatípusaiban.

Európa más országaiban is vegyes a helyzet, de például Nyugat-Európában számos olyan országról tudunk, ahol a diákok bármilyen félelemérzet nélkül élnek jogaikkal. Franciaországban a diákok például bármilyen számunkra jelentéktelennek tűnő ügyért is hajlandóak tüntetni, így érvényesítve ehhez való jogukat.

Diákjogok Magyarországon – mire fókuszálunk?

Magyarországon viszonylag jól definiáltak és kiterjedtek a középiskolás diákok jogai.

A felmérésben megkérdezett diákok egészen jól meghatározták, mi az, ami szerintük a jogaik közé tartozik. Olyan definíciókat mondtak, mint például: „Jogom van ahhoz, hogy elvégezzem azokat a feladatokat, amit többi diáktársam is elvégezhet”, „amiben nem akadályozhat vagy korlátozhat semmi”, „hogy a rám bízott feladatokat megcsináljam”, illetve „a felém irányuló elvárásokat teljesítsem”.

Látható, hogy a diákok nemcsak azokra a jogokra fókuszáltak, amelyek bizonyos szabadságokat adnak számukra, hanem az elvárásokra, kötelezettségekre is hangsúlyt fektettek. Egyáltalán nem jártak ezzel távol a valóságtól, mert a magyar iskolák dokumentumai mindkét típust vizsgálják. Az egyes iskolák diákjogokról- és kötelességekről szóló gyűjteményét általában megtalálhatjuk az iskolák honlapján, vagy kikérhetjük azokat az iskolákból, hiszen ezek a dokumentumok publikusak.

Diákjogok külföldön

Léteznek azonban olyan országok, ahol olyan különleges jogokkal egészítették ki a listát, amelyek nálunk alig vagy nem fordulnak elő. Elgondolkodtató, hogy ezek az extra jogok és kötelességek mennyiben fejlesztik az adott ország oktatási rendszerét: emelik a színvonalat, esetleg hátráltatják azt.

külföld tanulásMIKI Yoshihito

Nézzük meg, mit vehetnénk át más országoktól annak érdekében, hogy fejlődhessen oktatási rendszerünk!

Az alábbiakban két olyan ország példáját vizsgáljuk, ahol kiemelkedően magas az oktatás színvonala, a diákjogok érvényesítésének pedig viszonylag hosszú hagyománya van.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság diákjogokat szabályzó dokumentuma számos olyan elemet tartalmaz, amit érdemes alaposan szemügyre venni, mert több ponton is eltér más országokéhoz képest.

Érdekesség, hogy ez a szabályozás kiemelten foglalkozik a diákok demokratikus jogaival. Ez alatt azt érthetjük, hogy a diákokat sok pontban is biztatják arra, hogy vegyenek részt az iskola életének alakításában, illetve az oktatással kapcsolatos, akár magasabb szinten meghozandó döntések befolyásolásában. Ezzel elérhetik, hogy a diákok később, az iskolából kikerülve is érdeklődjenek a közügyekben való aktív részvételben, illetve saját és közösségük jogainak formálásában.

Ha kiköltözünk tehát például az Egyesült Királyságba, mindenképp bíztassuk gyermekünket arra, hogy bátran szóljon hozzá az iskolai ügyekhez! Erre a félénkebb, az új környezethez még nem hozzászokott diákok is motiváltak lehetnek, hiszen rengeteg, a nagy nyilvánosságot mellőző fórumon megtehetik ezt. A nálunk is működő diákönkormányzat mellett csatlakozhat például olyan diákcsoportokhoz, amelyek az iskola problémáinak megoldásán dolgoznak. Találkozhatnak akár az igazgatóval is, hogy elmondják véleményüket, de az új tanárok kinevezésébe is beleszólhatnak. Új diákok számára vonzó lehet az iskolaméretű, a diákjogokkal kapcsolatos felmérések előkészítése.

Különlegesség még az iskolán belüli agresszió (bully-effektus) kezelése. A britek ebbe a folyamatba bevonják a diákokat is; kifejezetten kérik az iskolásokat, hogy vegyenek részt az agresszióellenes program kidolgozásában. Ez nálunk eléggé ismeretlen jelenség: magas az iskolán belüli testi és lelki bántalmazás. Kérdés, hogy ha a diákok maguk alkothatnak szabályokat, megoldódnának-e a problémák. Úgy tűnik az Egyesült Királyág bízik ebben, hiszen a diákoknak joga van megmondani, hogyan tudnák elérni, hogy tisztelettel beszéljenek egymással, hogy viselkedjenek, ha látják, hogy valakit bántalmaznak, és így tovább.

Végül, ha fogyatékkal élő gyermekünket iskolázzuk be odakint, akkor sem kell jogai sérülésétől tartanunk. Ha egy diáknak különleges tanulmányi szükségletei vannak, többféle fórumon kötelesek meghallgatni véleményét, kéréseit. Ekkor nem számít a diák kora. Saját egyéni tanulmányi rendet is igényelhet, amelyet minden évben felül kell vizsgálni. A diák kérheti felnőtt segítségét is, aki meghallgatja igényeit, segíti a munkában, és így tovább. Ezekhez hasonló jogok persze nálunk is léteznek általában, de a britek ezt valamiért különösen részletesen kifejtették.

Finnország

Már rengeteget olvastunk a finn oktatás csodájáról, de valahogy kevesebbet hallunk az ottani diákjogokról.

külföld tanulásBrad Flickinger

Gyanítható, hogy ha oktatási rendszerük annyira eltérő a többi országétól, akkor a jogok is kissé különbözhetnek.

A fenti brit példa jól hangzik, de mégsem annyira sikeres náluk a dolog, mint ahogy azt a finnek csinálják. Egy nemrég megjelent brit cikk szerint a finn módszerek nagyon jók, a britek mégis nehezen tudják azt átvenni és érvényesíteni.

Talán először furcsán hangzik, de az ottani széleskörű diákjogok szoros kapcsolatban állnak a tanári pálya magas elfogadottságával. A tanári pálya sok diák álma, csakúgy, mint mondjuk a jogászi vagy mérnöki. Ezért már diákként is sokan tanári szemszögből is szemlélik saját helyzetüket, így felmérik, miért fontos, hogy éljenek jogaikkal.

Amelyek egészen különleges területekre is kiterjednek. A legfőbb szempont a diákok egyenlősége. Ahogy a helyi oktatási miniszter, Krista Kiuru fogalmazott, azért (is) fontos az egyenlőségen alapuló rendszer, mert szükségük van emberi erőforrásra, hiszen ásványokkal vagy egyéb természeti nyersanyaggal alig rendelkeznek. Nincs más hátra, szükség van az egészséges lelkű és jól képzett fiatalokra!

Ez jó hír az oda költöző középiskolások számára, bár eleinte lehet, hogy nehéz hozzászokni a szokatlanul nagy szabadságot adó jogokhoz. A diákok például sokkal kevesebb órán kötelesek részt venni, mint magyar társaik, illetve 17-19 éves korukig nem találkoznak kötelező, nemzeti szintű vizsgával sem. Joguk van ahhoz is, hogy ne kapjanak minden egyes felmérésre osztályzatot, és kevesebb iskolai és otthoni feladatot kötelesek elvégezni.

Feltehetjük a kérdést persze, hogy ha ekkora szabadság van, mégis hogy kötelezhetők a gyerekek tanulásra, hisz: teher alatt nő a pálma. A válasz egyszerű: mindenkinek joga van a differenciált, azaz egyéni különbségeken alapuló oktatáshoz. Jelenleg nálunk is ez a fő elképzelés, csupán a megvalósítással vannak problémák. Mindezt tetézi, hogy kinn “kötelező jog” a kis osztályméret és az egyforma minőségű oktatás – úgy tűnik, ezek kinn erősebben érvényesülnek. Látszólag tehát ilyen „apróságokon” múlik a siker.

Mire figyeljünk iskolaválasztáskor?

Ha az oktatás színvonala és a gyermek jogainak érvényesülése alapján keresünk új célállomást, ez a két ország jó választás lehet, de figyelni kell arra is, hogy ne csak jól hangozzanak a felsorolt jogok, hanem érvényesüljenek is. Egészen biztos, hogy ezekben az országokban is vannak olyan iskolák, ahol problémák adódnak a jogérvényesüléssel, ezért ha ez a kérdés fontos számunkra, mindenképp tájékozódjunk előre az intézmény elvárásairól, elveiről! A fenti szempontokat érvényesíthetjük akkor is, ha egy másik országba költözik a család.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.