Így tanulj nyelveket!

Az egyetemisták 63 százaléka szeretne külföldre menni, de nyelvtudásuk alig van

A hallgatók körülbelül harmada nem kapja meg a diplomáját, mert nincs meg a kiadáshoz szükséges nyelvvizsgája, de mégis a megkérdezett diákok kétharmada tervez hosszabb-rövidebb időre elköltözni az országból.

A Magyar Nemzet ma azzal a címmel jelentette meg egyik cikkét, miszerint ’Elégedettek a magyar egyetemisták’, mégis már a bevezetésben kiderül, hogy többen terveznek külföldi munkavállalást a diploma után, mint ahányan itthon maradnának. Kis ellentmondást érzek a cím és az írásban található tartalom között, biztosan szarkazmusnak szánták...

Az információk és adatok egy friss ifjúságkutatásból származnak, amit az Aktív Fiatalok Kutatócsoport készített. A felmérésből kiderül, miszerint:

  • A felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos fiatalok háromnegyede kap anyagi támogatást a szüleitől, amelyet 41%-uk egészít ki tanulmányi ösztöndíjjal és/vagy saját munkajövedelemmel, a diákok 20%-a pedig rendszeres szociális támogatásra szorul.
  • Átlagosan havi 50.000 forintból gazdálkodik egy magyar egyetemista.
  • A megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy a pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyedük azt állította, hogy anyagi gondok nélkül él.
  • A diákság legnagyobb hányada étkezésre és utazásra költi a pénzét, havi átlagban 16 és 8 ezer forintot, emellett a lakhatás jelenti a legnagyobb kiadást, átlagosan havi 26 ezret.
  • A megkérdezett fiatalok 11%-a tanult már külföldön, 18%-uk a közeljövőben szeretne kimenni valahova.
  • 63%-uk rövidebb, 52%-uk hosszabb távon szeretne külföldön munkát vállalni.
  • A diákok 37%-a végleg is hajlandó lenne más országban letelepedni.
Talán a diákok külföldre költözési szándékánál is szomorúbb, hogy mindezt úgy tervezik megvalósítani, hogy nem beszélnek rendesen idegen nyelveket.

Az mno.hu egy másik cikkében arról lehet olvasni, hogy „Még mindig lesújtó a hiányos nyelvtudás a végzős egyetemisták és főiskolások körében, az idei tanévzáráskor ismét sok ezer diploma maradt a tanulmányi osztályokon.” Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a diákok körülbelül harmada nem kapja meg a diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt, de olyanról is hallani, ahol ez az arány a 60%-ot is eléri. A iskolák közötti különbséget az érezteti a legjobban, hogy míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a diplomák 5, a Szolnoki Főiskolán több mint 60%-át kellett visszatartani.

Nem kell hozzá éles logika, hogy rájöjjünk: ha valaki úgy megy más országba dolgozni diplomával, hogy nem beszéli felsőfokon a helyi nyelvet, akkor nagy valószínűséggel nem a saját szakmájában, hanem valamelyik hiányszakmákban tud csak elhelyezkedni, mint a vendéglátás, betanított munka, segédmunka...

Ez azért különösen szörnyű, mert ha az egyetemen megszerzett tudást nem kezdi el egy diák átültetni a gyakorlatba a diploma megszerzése után, hanem évekig szünetelteti egy ugyan jobban fizető, de szaktudást nem igénylő állás miatt, akkor a korábbi tanulmányok könnyen kárba veszhetnek.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.