Így tanulj nyelveket!

Nyelvek, amelyekről eddig nem tudtál mindent, pedig érdemes volna!

A kvízműsorok és műveltségi tesztek gyakori kérdése, hogy mely nyelvet beszélik a legtöbben a világon. A legelterjedtebb nyelvekről azonban nem ez az egyetlen érdekes információ létezik. Utánajártunk a legnagyobb nyelvek „titkainak”.

Nyelvekkel foglalkozni talán nem tűnik túl relevánsnak napjainkban, hacsak nem vagyunk nyelvészek. Azonban ha belegondolunk, hogy a bevándorlók kérdése az egyik legtöbbet vitatott téma a jelenlegi napi politikában, máris látszik, hogy a nyelvi keveredés vagy a nyelvek egymásra hatásának kérdése máris fontossá válik! Ahhoz, hogy a jövőben követhessük, melyik nyelv kié, és például a bevándorlók vagy az EU-s vendégmunkások milyen világképet vallanak nyelvük alapján, érdemes többet tudni a világ nagy nyelveiről.

1. Kínai

Most figyeljen, aki helyes választ szeretne adni a kvízekben a fenti kérdésre: a világon a kínait közel 1,1 milliárd fő használja, ezen belül a mandarint beszélik a legtöbben (több, mint 800 millió fő). Érdekesség, hogy 33 országban hivatalos nyelvként használják, Európában és Amerikában is nagy kínai közösség él.

Aki szeretne jól kijönni kínai ismerőseivel, próbálkozhat a nyelv megtanulásával, amely állítólag nem is olyan nehéz, mint azt gondoljuk.

Nyelvtani rendszere viszonylag áttekinthető, nem kell ragozni, inkább a tónusokkal (1-1 szó négy hanghordozással ejthető ki, így négy jelentéssel bír) és az írással akad majd gondunk. Bátorításként: a körülöttünk élőkkel történő sikeres levelezéshez elég, ha 2-3 ezer karaktert elsajátítunk a mintegy 50 000 variációból. Első lépésként azonban talán elég, ha elsajátítunk egy egyszerű hellót: Ni hao!

nyelvek © wikipedia

2. Angol

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy erről a nyelvről tudjuk a legtöbbet, tekintve, hogy jelenleg ez a világ lingua francája, azaz közvetítő nyelve.

Nem meglepő ez annak fényében, hogy körülbelül 100 országban 840 millióan beszélik ezt a nyelvet legalább kezdetleges szinten.

Ez elsősorban hatalmas gyarmatbirodalmakkal rendelkező Egyesült Királyságnak, valamint az USA-ból eredő internetes globalizációnak köszönhető.

Tudtad, hogy állítólag minden 98. percben születik egy új angol szó? Ez rossz hír lehet az angolul tanulóknak, ezért ők most felejtsék el ezt az adatot, de megnyugodhatnak, ha megjegyzik a ‘time’, vagyis ’idő’ jelentésű szót. Ez ugyanis a leggyakrabban használt angol főnév. És ha belegondolunk, hogy az idő pénz...

A kevésbé komoly információk után következzen egy praktikus megjegyzés.

Bár a világon sokan tudnak angolul, mégsem biztos, hogy mindegyik dialektusát megértjük, hiszen csak az Egyesült Államokban 24 variációja létezik, és akkor ebbe még nem számoltuk bele a kisebb szubkultúrák nyelv-verzióját. Praktikus lehet, ha figyelünk az ’r’ hang ejtésére: a brit angolban például fix szabályok alapján nem ejtik az r-t, ilyenkor érdemes a beszélgetés elején, ha nem értettünk egy szót, elgondolkodnunk azon, hogy ha raknánk bele valahová r-t, már értelmes kifejezést kapnánk-e. Az amerikai kontinens (és a skótok) azonban erőteljesen „r-eznek”, úgyhogy ilyenkor a túlzó hangképzés okozhat megértési gondokat.

Emellett figyeljünk a „th” hang kiejtésére is! Nem mindegy, hogy valami elsüllyed ( sink, ejtsd: ’szink’ /sɪŋk/), vagy valaki gondolkodik (think, ejtsd ’szink’ /θɪŋk/).

nyelvek © wikipedia

3. Spanyol

Még közel 500 millió beszélőtáborával is alig közelíti meg a kínait, bár a spanyolt is több, mint 30 országban használt nyelv. A bevándorláshoz kapcsolódóan is releváns, mert több afrikai államban is elterjedt (pl. Egyenlítői Guinea, Nyugat-Szahara területe).

Egyébként motivációt adhat a spanyol tanulásához, hogy sok spanyol kiejezés olyannyira elterjedt, hogy akár 1-2 ezer spanyol eredetű szót is ismer az is, aki egy percet sem töltött a nyelv elsajátításával.

Ráadásul megkönnyíti a helyzetet az is, hogy a legtöbb esetben úgy ejtjük a spanyol szavakat, ahogyan írjuk őket, így a tanulás is meggyorsul. Állítólag az élőbeszédben is próbálnak gazdaságosan bánni a szóhasználattal, tehát nem kell félnünk attól, hogy valamit nem tudunk kifejezni. Például a ‘por favor’ (’kérem’) kifejezést sem használják olyan gyakran, mint például az angolt beszélők a ‘please’-t.

A kínaihoz képest egy kicsit tovább léphetünk, és az egyszerű hello helyett tanuljuk meg ezt az ismert spanyol mondatot: ‘La diligencia es madre de la buenaventura’ - vagyis’ A szorgalom a jó szerencse anyja’. Köszönjük Cervantes-nek!

nyelvek © wikipedia

4. Hindi

A maga 260 millió anyanyelvi beszélőjével a hindi a negyedik a listán, de ez a szám megközelíti az 400 milliót, ha a nem anyanyelvi használóit is ideszámítjuk. A hindi egyébként a hindusztáni nyelv leggyakrabban beszélt változata, és leginkább Indiában elterjedt.

Európa lakosságának figyelnie kell ennek a nyelvnek a változását, főleg ami a beszélők számát illeti, mert az indiai lakosság dinamikusan növekszik, és korábbi gyarmati kapcsolataik miatt kedvelt célpontjuk Európa.

Egyébként számos hindi eredetű szót használunk mindennapjaink során, legalábbis azok biztosan, akik szeretnek jógázni, hisznek a karmában, vagy van valamilyen online avatarjuk.

Aki szeretné elsajátítani, örülhet annak, hogy a szavakat itt is majdnem mindig úgy ejtjük, ahogyan írjuk őket. Nehézséget okozhat viszont az, hogy míg az angolhoz képest az ige a mondat végére, a segédige a mondat elejére kerül, ez azonban csak megszokás és gyakorlás kérdése. Megint ne figyeljen, aki még lelkesen kezdene a tanulásba: minden szónak van neme, úgyhogy egy kis magolási képességre is szükség van. Illetve van néhány eltérés a szavak formalitását illetően is: az apa szó például rendelkezik egy kevésbé hivatalos és egy hivatalos verzióval is, így a hindit beszélők törhetik a fejüket, melyiket mikor használják. Pita vagy baap? Nem mindegy!

nyelvek © wikipedia

5. Arab

Az ENSZ egyik hivatalos nyelveként is jelentősnek számít, de ehhez még vegyük hozzá a 240-260 milliós tanult beszélőközösséget. Nem véletlenül nyert ekkora presztízst a világon, hiszen az arab nyelvűek a világ minden tája felé vándorolnak, ráadásul 22 országban is hivatalos nyelvként tartják számon.

Tanuláskor valószínűleg a torokhang-képzés miatt a kiejtés okozza majd a legnagyobb gondot. Az Anna nevű tanulók nagyon vigyázzanak arra, hogyan fogalmaznak, mert az ana szó azt jelenti, ’én’, így könnyen ellentmondásba keveredhetünk, kivéve, ha azt szeretnénk közölni társunkkal, hogy „Én vagyok én.” Végülis előfordulhat.

nyelvek © wikipedia

+ Néhány érdekesség egyéb jelentős nyelvekről

A török nyelvet is fontos megemlíteni, hiszen bár „csak” 70 millióan beszélik, és ezzel a 17. a listán, mégis ez az egyik legnagyobb európai bevándorló csoport nyelve. A kommunikációt segítheti, hogy rengeteg szót vettek át a környező kultúráktól, így megtalálhatjuk nyelvükben az infláció, krízis és dizájn szó törökösen ejtett változatát is. Amióta a kissé módosított latin ábécét használják, azóta az írás megtanulása sem nagy kihívás, de a ragozás okozhat egy kis fejtörést.

A francia nem is a kontinensek közötti mozgások és azok hatásai miatt fontos kizárólag, hanem mert egy tanulmány eredményei szerint ez lehet a jövő új világnyelve! 2050-re akár 750 millióan is beszélhetik, ami egy nagy lépés a jelenlegi, körülbelül 200 milliós beszélő-tábor méretéhez képest. Mindezt annak ellenére állítják a szakértők, hogy a francia részben elvesztette korábbi kultúraátadó és egyéb funkcióit. Ennek ellenére rohamosan terjed Afrika egyes részein, ami azt jelentheti, hogy a jövő bevándorlói is beszélhetik majd a nyelvet. Így aki eddig elriadt a viszonylag bonyolult nyelvtani rendszertől, a kiejtéstől és sok egyéb furcsaságtól, újragondolhatja nyelvtanulási terveit.

Végül a nagy “európai” nyelvek közül kötelező még megemlíteni a portugált és a németet, hiszen ők is az élmezőnyben szerepelnek. Közös vonásuk, hogy bár elsődlegesen európainak tartjuk őket, kontinensünkön kívül is több helyen beszélik; igaz, a portugált jóval gyakrabban, például csak Brazíliában 200 millióan. Azt mondjuk sokan tudják, hogy Brazília hivatalos nyelve a portugál, de ha valaki például Mozambikban, Angolában vagy Sao Tomén szeretne letelepedni, ott is szüksége lehet rá. Biztató lehet, hogy bár a portugálul tanulók nehezebben tanulják meg a nyelvre jellemző különleges hangokat, ha elrontják azokat, a hiba nem okoz különösebb értelmezési problémát.

Ami a németet illeti, aki egyszer eljut Namíbiába, igencsak hasznát veszi némettudásának, hiszen az országban 1990-ig hivatalos nyelv volt. Persze az olyan hosszú és túlontúl összetett szavakat, mint a Wachstumsbeschleunigungsgesetz (‘növekedés gyorsításáról szóló határozat’), nem feltétlenül kell használni, elegendő a sima nyelvtudás is. A német rendszere hasonlít az angoléra, hiszen rokon nyelvek, így nem kell tartani elsajátításától; leginkább a szavak nemei okozhatnak nehézséget.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.