Erasmus beszámolók - tudd meg a legapróbb titkokat a csereutakról!

Rengeteg tippet olvashat az internten az, aki érdeklődik az Erasmus-csereprogram iránt. Mely honlapokon lehet tájékozódni? Milyen beszélgetéseken lehet részt venni? Mely irodákban kaphatnak bővebb információt a programról? A legpraktikusabb dolgokat és a leghasznosabb tanácsokat csak azok tudják elmondani, akik már részt vettek legalább egy cserén. Nézzük meg, melyek azok a pontok, amelyeket a hazatérők a legfontosabbnak tartottak!

Lehetetlen lenne az összes célországhoz tartozó beszámolót bemutatni, így inkább régiónkénti elemzés következik az alábbiakban. Ez azért is hasznos, mert így megtudhatjuk, milyen megélhetési különbségekre kell felkészülnünk az egyes régiókban, illetve arra is fény derül, mely külföldi területek a legnépszerűbb tanulási pontok Európában. Az elemzés két népszerű hazai egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) adatai alapján készült.

Hol találjuk meg az Erasmus programban részt vett diákok beszámolóit?

A Budapesti Corvinus Egyetem a legtöbb diákot kiküldő és fogadó európai intézmények listáján rendszeresen szerepel.

A 2011/2012-es tanévben például 457 hallgató nyerte el a tanulmányi és 119 a szakmai gyakorlati pályázatot, míg 461 külföldi cserediák tanulhatott az iskolában. Az intézmény adatai alapján látszik, hogy a diákok előnyben részesítik a nyugat-európai országokat. Ez tükrözi azt, hogy Magyarországon (és valószínűleg Európa-szerte) mely országokat tartják tanulási szempontból nagyobb presztízsűnek. A nyugat dominanciája egyfelől érthető, mert valóban rendkívül nívós intézményekben tanulhat a pályázat elnyerője. Ugyanakkor méltatlanul megfeledkezünk azokról a keletebbre fekvő iskolákról, melyek szintén értékes tudással látják el az ott tanulókat.

A térképen látható kék jelek mutatják, mely országból mennyi élménybeszámoló született a Corvinuson. Az egyetemről kiutazó valamennyi diáknak kötelessége, hogy rövid beszámolót írjon annak érdekében, hogy a későbbi Erasmus-diákokat segíthessék a felkészülésben és „ráhangolódásban”.

Erasmus beszámolók © Corvinus

A BME, mely szintén rengeteg diákot utaztat és fogad, nem térképpel segíti a tájékozódást, hanem egy rendkívül összetett, jól működő és jól áttekinthető keresőrendszerrel.

Az oldalhoz sajnos egyetemi hozzáférésre van szükség, de aki nem rendelkezik ezzel, kutathat a tanulmányi hivatal gyűjteményében is. A legördülő listában nagyjából ugyanazok az országok szerepelnek, mint a BCE oldalán, a preferencia tehát itt is hasonló. Eltérés csupán az egyetemek területén található, hiszen a két vizsgált magyar iskola más tudományterületeken épít cserekapcsolatokat.

A „Nyugat”

A kisebb-nagyobb nyugati egyetemek és főiskolák megelőzik a tőlük keletebbre fekvő iskolákat, ráadásul a magyar lakosság is egyre inkább a nyugati államokat választja munkavállalás céljából, így érdemes az elemzést ezzel a régióval kezdeni.

A magyarok körében egyik legnépszerűbb befogadó ország az Egyesült Királyság.

Az adminisztráció és utazás nehézségeit leküzdve minden diák a lakás felkutatását szeretné először kipipálni. Egyes diákok említenek ügynökségeket, melyek sikeresen segítettek a szálláskeresésben, de aki szerencsés, találhat kollégiumot is, bár egyes beszámolók szerint a kollégium akár drágább is lehet egy albérletnél. Kollégiumot nem minden iskola biztosít, így ennek még itthon utána kell nézni.

Erasmus beszámolók © Elliott Brown

Az egyetemi élet azonban elég változatosnak tűnik, így minden esetben tájékozódni kell arról, hogyan oszlik fel a tanév, ugyanis nem mindegyik iskola követi az itthon jól megszokott szemeszter-vizsgaidőszak felosztást. Egyes kinti iskolákban a tanév trimeszterekre oszlik, melyek között lehetnek számonkérések. A téli szünet ráadásul egy hónapos is lehet, így előfordulhat, hogy az utolsó trimeszter kitölti a januárt-februárt is. Ahhoz is hozzá kell szokni, hogy általában csak egy vizsgaalkalmat írnak ki minden tárgyból, így ezt a tanulási formát és országot csak az válassza, aki megelégszik a kis bulizás – sok tanulás kombinációval, vagy esetleg természetfeletti képességekkel rendelkezik. Az értékelést csak később, százalékos alapon kapják meg a diákok, így a türelmet és a kritikaelviselő-képességet is jó előre edzeni.

Aki Londont választja, nem felejtsen el gondoskodni a diákkedvezményekre jogosító kártyákról, mert a főváros híres a drága tömegközlekedésről és megélhetésről.

A Franciaországban tanuló diákok leginkább az étkezésen próbálnak spórolni, hiszen egy-egy egyszerűbb utcán megvásárolható étel ára is 5 euró körül alakul.

Elmondásuk szerint nem kell megijedni a helyi üzletláncok sajátmárkás termékeitől, melyek ugyan a legolcsóbb termékek közé tartoznak, minőségük mégis meglepően kimagasló lehet.

Erasmus beszámolók © Guilhem Vellut

A megélhetési problémák közül természetesen a szálláskérdés sem maradhatott ki. A helyzet annyiban különbözött a britekhez képest, hogy csak nagyon kevés iskola ajánl fel kollégiumi helyeket, vagy ha igen, annak ára meghaladhatja egy albérlet havi díját. A szállást már itthonról el kell kezdeni keresni, mert egyrészt nagyon nehezen lehet olcsóbb, de jól felszerelt lakásra találni (nem meglepő a havi 700-800 eurós bérleti díj sem). Aki tehát bármin is spórolni szeretne, fokozottan figyeljen a szállásra és az étkezésre.

Ami azonban még ennél is meglepőbb, azok a helyi oktatási és értékelési szokások, ami sokak számára misztikus a mai napig. A franciáknál nem 1-től 5-ig, hanem 1-től 20-ig történik az értékelés, ám még a legjobb diákok is csak 17-18-as jegyeket kaphatnak, egyszerűen azért, mert ez a szokás. Az egyetemek azonban nagyon jól felszereltek, rengeteg a jó könyvtár, és a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb oktató jól beszél angolul is.

A németországi cserediákoknak a legnagyobb nehézséget a magyartól és az Európában megszokott tanév-felosztástól való eltérést kellett megszokniuk.

Tartományonként más-más rendszerrel találkozhatnak a hallgatók. Előfordulhat, hogy a tavaszi szemeszter áprilisban kezdődik és szeptember végén ér véget, így gyakorlatilag a nyári vakációját „áldozza fel”, aki ekkorra nyer felvételt egy német intézménybe. Mindez talán nagyobb meglepetést okozhat, mint a szálláskeresés nehézségei, ám a német intézményeknél gyakori a kollégiumi elszállásolás.

Erasmus beszámolók © Thomas Quine

Az étkezés a helyi árak miatt kicsit drágább, mint nálunk, de gyakoriak az utcai étkezdék, ahol akár sokat spórolni. Egyes élménybeszámolók még azzal is biztatják az érdeklődőket, hogy nem lehetetlen az összes költséget csak az ösztöndíjból fedezni, de inkább ne erre a stratégiára építsen, aki valóban meg szeretné ismerni az országot.

A tanulmányi ügyek intézésekor nagy koncentrációt igényelhet, hogy gyakran nem kell regisztrálni az órákra, vagy épp ellenkezőleg, akár önéletrajzzal kell pályázni az áhított férőhelyek egyikére. Előfordulhat, hogy egyes tantárgyakat csak a szemeszter első felében kell hallgatni, míg a többi a második részre marad, így aki nem kedveli a folyamatosságot, ennek feltétlenül járjon utána!

A „Kelet”

A Kelet országai közé soroljuk most a többi, kevésbé vonzónak számító országot, bár szerencsére még így is sokan érdeklődnek egyes, főleg északon található országok tanulmányi programjai iránt.

Az egyetemisták körében mostanában főként Észtország és Litvánia népszerű, valószínűleg a kíméletes árak miatt.

Azzal azonban nem számol a kiutazó, hogy meglehetősen nehéz megközelíteni a balti államokat: sok esetben nem indul semmilyen közvetlen járat a fővárosokba, ezért utazással akár több mint egy nap is eltelhet, ez pedig a költségvetést tekintve sem előnyös. A megélhetés ugyanakkor valóban megfelel az itthoni elképzeléseknek: az élelmiszerárak a hazaiakhoz hasonlóan alakulnak. Érdekes kivételt képeznek a gyümölcsök, melyekhez viszonylag drágán lehet hozzájutni, hiszen a helyi időjárási viszonyok megnehezítik a gyümölcs- és zöldségtermelést.

Erasmus beszámolók © Giorgio Montersino

A balti államok vonzereje az is, hogy városaik aprók és barátságosak, nehéz eltévedni, és mindig van egy biztos tájékozódási pont, amihez lehet viszonyítani. Ezt fokozza az is, hogy az egyetemek is igazodnak ehhez a hangulathoz. Általában az intézményekhez tartozik néhány kollégium, ahol a nyugati árakhoz képest jóval olcsóbban juthatnak szobához azok, akik ezt igénylik. Egy francia albérlethez képest kb. negyedannyi pénzt kell szállásra költeni, így az ösztöndíjból is több marad a mindennapi megélhetésre és turistáskodásra.

Kérdés, hogy az utóbbira mennyi idő marad, mert egy-egy szemeszter átlagosan hosszabb ideig tart, mint nálunk vagy több más európai országban. A baltiak nagyon szerethetnek tanulni, mert pl. Észtországban akár 16 hetesre is nyúlhat egy szorgalmi időszak. Előny azonban, hogy a cserediákok az utolsó két hétben is vizsgázhatnak, ráadásul pótvizsgázhatnak is, nem úgy, mint a fent említett briteknél.

Szó szerint keleti élményben lehetett része a Törökországban tanulóknak, ami az Erasmus-helyszínek közül a program legkeletibb pontja.

A diákok általában a kultúra vonzása miatt döntöttek – főként – Isztambul mellett, ahol számos meglepő tapasztalattal gazdagodtak. Meglepőnek számított az is, ami nem előzetes elképzeléseik – általában sztereotípiák – alapján történt. A legtöbben olcsónak gondolták a török életet, de az albérletárak például a magyarhoz hasonlóan (50-90 ezer forint körül) alakultak. Meglepetést okozhat a városban uralkodó európai-keleti kettősség is, amiről a magyarok bár mind tudnak, megtapasztalni mégis egy egészen elképzelhetetlen élmény lehet. Ebből persze az is adódik, hogy hatalmas embertömeg él egyetlen városban, így a közlekedéssel is meg kell barátkoznia a diákoknak.

Erasmus beszámolók © Justin A. Wilcox

A tömegközlekedés ennek ellenére jól szervezett, kedvezményes utazásra is van lehetőség. Fontos, hogy az országba vízumot kell igényelni, és a beszámolók tanúsága szerint érdemes a tanulóknak szóló verziót választani, mert így mind anyagilag, mind adminisztratív szempontból jobban járnak az egyetemisták.

A tanulás mellett Isztambul legnagyobb előnye a felújított kulturális intézmények sora lehet. A város néhány éve nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezért nagy hangsúlyt fektettek a kultúra erőteljesebb bemutatására. Ez szervesen illeszkedhet egy cserediák napirendjébe is. Ahhoz, hogy megismerhessék a helyi kultúrát és szokásokat, mindenképpen ki kell mozdulni a kollégiumok világából, mert ott szigorú szabályok uralkodnak. A vallási előírások miatt előfordulhat, hogy az ott lakókat külön lány- és fiúkollégiumokban szállásolják el, így nem mindig tudnak egymással találkozni olyanok, akik egyébként jó kapcsolatot alakíthatnának ki egymással.

Beszámolás és elszámolás

A beszámolók még számos más szempontból közelítik meg a külföldi élet elemeit, de a programmal még csak ismerkedő érdeklődők számára talán a szállás, a megélhetés és az oktatás színvonala a leglényegesebb szempontok a célország kiválasztásakor. A legszerencsésebb kutatási mód a honlapok és beszámolók böngészése, de érdemes kihasználni az egyetemek által egyre inkább jobban szorgalmazott élő találkozókat is. Ezekre az eseményekre minden célországból megjelenik egy-egy volt Erasmus-diák, akit bármiről megkérdezhet a pályázó. Ilyenkor bátran érdeklődjünk akár anyagiakról vagy bármilyen más, egyébként magánjellegű témáról is, mert egy csereút olyan, mintha a világ másik felére utaznánk.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.