Hogyan adjuk gyermekünket iskolába külföldön?

Tönkretetted az életemet! Utálom ezt az iskolát! Hiányoznak a barátaim! Egy szülő gyakran hallja ezeket a mondatokat gyermekétől, főleg ha kamaszról van szó. A szülő szíve azonban még jobban fáj, ha ezeket a szavakat egy új országba való költözést követően az új iskola okozta rossz élmények váltják ki. Most megmutatjuk, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni iskolaváltáskor, ha a család külföldre, egy EU-tagállamba költözik, és a gyermeknek ott kell folytatni a tanulmányait.

A kezdetek

A költözés előtt a szülők kötelessége, hogy mérlegeljék, gyermekük számára milyen lelki-fizikai nehézségeket jelenthet az iskolaváltás. Tudniuk kell, melyik gyermek viseli el egy új környezettel jelentkező ismeretlen ingereket, a kultúrsokkot, és azt, hogy gyakorlatilag egész iskolai kapcsolatrendszerét a kezdetektől kell újraépítenie. Lehet, hogy az érzékenyebb vagy tanulási gondokkal küzdő gyermekek akkor járnak jobban, ha 1-2 iskolai félévet otthoni rokonoknál, barátoknál töltenek, így felkészültebben utazhatnak szüleik után. Ha a döntés mindezek ellenére megszületett, és a családban élő gyerekek is a szülőkkel tartanak külföldre, számtalan gyakorlati információval kell megismerkedniük a megfelelő iskola kiválasztása előtt.

Minden, az EU valamely tagállamából bevándorló gyermek ugyanolyan feltételekkel járhat iskolába, mint a helyiek gyermekei.

Ez többek között azt jelenti, hogy bármilyen szinten is beszélik az adott ország hivatalos nyelvét, a nyelvtudás szintjétől függetlenül a nekik megfelelő évfolyamra járhatnak. Ez azt jelenti, hogy nem kell előröl kezdeni az iskolát, hanem abba az évfolyamba osztják be őket, amelybe a küldő államban is jártak volna. Ez összhangban áll az EU-ban általánosan elfogadott egyenlő bánásmód elvével, és elősegíti, hogy a külföldi diákok ne érezzék magukat kevesebbnek csak azért, mert esetleg nyelvi hátterük miatt nem tudnak kommunikálni a velük egykorúakkal. Az Európai Unió jól igazodik a gyermekek és kamaszok igényeihez, vagy legalábbis szabályaival igyekszik megkönnyíteni a váltást.

iskolakezdés külföldön © woodleywonderworks

Egyes államok azonban megszabhatják, hogy a világ mely területeiről fogad diákokat az állami iskolarendszer. Az Egyesült Királyságban például nem minden külföldi állampolgár jogosult ingyenes oktatásra: az EU területén kívülről érkező kiskorú diákokra már szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Lehetséges buktatók

Eddig a folyamat nem tűnik bonyolultnak, hiszen EU-s polgárként minden tagállamban biztosított az oktatás lehetősége.

Kérdés azonban, miként bizonyíthatjuk a hatóságoknak, hogy gyermekünk valóban iskolaérett, s rendelkezik már iskolai eredményekkel, tapasztalatokkal? Természetesen a szülők nem tehetik meg, hogy bármilyen hivatalos igazolás nélkül ellátogatnak a választott iskolába azzal a kéréssel, hogy vegyék fel gyermeküket.

Erre fokozottan ügyelnünk kell akkor, ha a fogadó állam iskolarendszere nagyban eltér a küldő államétól - meglehetősen nagy eltérések mutatkozhatnak ugyanis az egyes tagállamok rendszerei, eljárásai között. Ekkor a szülők dolga tehát az, hogy kezdeményezze a korábbi eredmények, bizonyítványok el- és befogadását. A következő papírokat érdemes bemutatni:

  • Érdemes elvinni minden addig szerzett bizonyítvány eredeti és másolt példányát.
  • Lista készülhet a gyermek által jelenleg használt könyvekről és az általa korábban tanult tanegységlistákról, tanmenetekről, hogy a tanárok átlássák, a gyermek a tanulás mely szakaszában áll.
  • Hasznos lehet néhány, a korábbi tanárok és igazgatók által írott referencialevél, így az diákot oktató új pedagógusok könnyebben alkalmazkodhatnak a gyermek igényeihez, megismerhetik tudásszintjét, erősségeit, nehézségeit.
  • Sokat segíthet, ha az új tanárok látják a gyermek teszteredményeit, főképp azokból a tárgyakból, melyeket minden országban hasonlóképpen oktatnak (főképp reáltárgyak).
  • Végül nem árt, ha az új intézmény tud a gyermek esetleges allergiáiról, betegségeiről, így ezekről is készülhet egy dokumentum.
Emellett még a költözéssel járó adminisztratív ügyek megindítása előtt fontos utánajárni annak, hogy a fogadó államban hány éves korban kezdődik a kötelező iskoláztatás. Meglepő, de ez korántsem egységes a kontinens országaiban.

iskolakezdés külföldön © JohnPickenPhoto

Az Egyesült Királyságon belül Észak-Írország döntése a legmeglepőbb példa: a gyerekek ott 4 évesen kezdik az iskolát. A fennmaradó három brit területen, Angliában, Walesben és Skóciában már egy évvel később, 5 évesen lépnek első osztályba a kisdiákok, de ide tartozik Ciprus és Málta is. Ha tehát a kivándorló családban iskolakezdés előtt álló gyermek él, nem feltétlenül tud igazodni a szigorú korcsoport-beosztáshoz. Ez főképp akkor jelenthet gondot, ha egy 6-7 évessel utazik ki a család, aki még nem rendelkezik iskolai tapasztalattal, de új otthonában már 1-2 éve iskolába kellene járnia. Ez még akkor is problémákat okozhat, ha az első év csupán átmenetet képez az óvoda és iskola között.

Ne legyen gond a nyelv!

Itt van talán a legnagyobb probléma, a nyelvtudás. Természetesen elvileg egyetlen oktatási intézmény sem várja el a bevándorló gyermekektől, hogy azonnal beszéljék a nyelvet, de kérdéses, hogy ez a valóságban mennyire megy zökkenőmentesen. Mindenesetre biztató tény, hogy

amennyiben a gyermek szintén egy EU-s állam polgára, joga van az új államban ingyenes nyelvi korrepetálásra.

Ezt a szolgáltatást a fiatalabb gyermekek valószínűleg még könnyebben kihasználják, mert egy bizonyos életkorig könnyebben tanulnak idegen nyelveket. A kamaszok azonban nehezebben alkalmazkodnak az új nyelvi környezethez.

iskolakezdés külföldön © PictureblogUK

Számukra fokozottabban javasolt, hogy ne a külföldről érkezők számára létesített nemzetközi iskolákba járjanak, hanem egy helyi, általában az állam által fenntartott intézményt válasszanak. Ezáltal könnyebben hozzászoknak az új kultúrához, kénytelenek minden nap hallgatni az új nyelvet, ráadásul hamarabb elsajátítják a multikulturális szemlélet.

A gyerekek általánosságban egyre korábban kezdenek idegen nyelveket tanulni. Érdemes erre már korán gondolni, főleg, ha a család előbb-utóbb külföldi költözést fontolgat. Egyes országok drasztikusan csökkentették a kötelező idegen nyelv tanulás életkorát, akár 6-9 éves korra is. Ezek alól kivétel többek között Svédország, Lettország, Észtország, Magyarország, az Egyesült Királyság, Finnország és Hollandia.

A fent már említett nemzetközi vagy kisebbségi iskola bár nem feltétlenül gyorsítja a nyelvtanulási folyamatot (elegendő egyetlen, az iskolában használt nyelv ismerete), olykor jó választásnak bizonyulhat. Ez főképp akkor igaz, ha kevés időt, csupán néhány hónapot töltenek az országban a gyerekek. Előnye, hogy a tananyag beosztása a legtöbb államban hasonló, így nem kell mindig behozni a lemaradást. Ez a módszer kevésbé akasztja meg a gyermek iskolai élményét.

Iskolakezdés és szünetek Európa országaiban

Elsősorban a költözés időpontját befolyásolhatja az iskolaév kezdete. A legtöbb országban szeptemberben kezdődik a tanév; az országok nagyjából felében szeptember elején csengetnek be. Az északiak inkább az augusztusi kezdést részesítik előnyben szeretik, míg a déliek szeptember második felét.

Aki szeretné néha hazalátogatni, annak érdemes az iskolai szünetekhez igazítani ennek időpontját. A legtöbb országban tartják a nálunk is szokásos nagyobb szüneteket (karácsony, húsvét, őszi és téli szünet). A karácsony és húsvét, azaz a két nagy keresztény ünnep kivételével a többi szünet időpontja minden országban változik.

Mindenekelőtt tehát azt kell mérlegelni, melyik ország iskolarendszere felel meg gyermekünknek. Ha ez nem lehetséges (például mert a kiutazó nem tudja meghatározni, mely országban telepedik le), akkor elégendő időt kell fordítani a megfelelő iskola megtalálására. Számos államban létesül nemzetiségi iskola, de végső soron az a lényeg, hogy gyermek személyiségéhez szabott intézményt találjanak a szülők. Így a külföldi tartózkodás kellemes élményként él majd a gyermek emlékezetében, ami megalapozthatja a későbbi mgabaiztosságot, önállóságot is.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.