Interjúk

A világ egyik legjobb egyetemén akarsz tanulni? Akkor irány a UCL!

A University College London a világ egyik legjobb sulija. Lehet, hogy elsőre a Yale vagy Oxford jobban cseng, de bizonyos listákon a UCL már veri ezeket az egyetemeket is. Palasik Róberttől pedig elsőkézből kapunk betekintést a londoni elit mindennapjaiba. Interjú az angliai felvételiről, tehetséggondozásról és diákéletről.

london egyetem
© Steve Cadman

Miért és mikor döntöttél úgy, hogy Anglia felé veszed az irányt, és hogyan találtál rá a UCL-re?

Még gimnázium tizedik osztályában történt, hogy utolsó utáni résztvevőként bekerültem egy egy hetes cserediák programba, amely keretében egy hétre kiutaztunk Horshambe, egy London agglomerációjába tartozó kisvárosba.

Teljesen ledöbbentett, hogy mennyivel fejlettebb minden, akár a vonatokról, a bolti személyzetről vagy az iskolai menzáról volt szó. Úgy éreztem már akkor is, hogy egy csomó apróságban Anglia sokkal élhetőbb hely, mint Magyarország.

Az első lökést ez az egy hét adta meg, valamint nagy szerepet játszott az is, hogy a gimnáziumomban, a Fazekasban már kis létszámban, de volt hagyománya a külföldi továbbtanulásnak. Az egész iskolát átható – most teljesen pozitív értelemben értendő – teljesítménykultuszból pedig számomra kvázi logikusan következett az, hogy az ország legerősebb középiskolája után az egyetemi tanulmányaimat egy hasonlóan erős intézményben folytassam.

A UCL kétségkívül a világ egyik legjobb egyeteme, de hogyan kell elképzelni egy ilyen nívós intézményt belülről? Mi az, amitől szerinted a top 10-ben van a UCL a legtöbb rangsorban - úgymond mitől több, mint egy másik egyetem?

Az igazsághoz hozzátartozik az, hogy én soha nem jártam Magyarországon egyetemre, így nincs összehasonlítási alapom, de a rokonok, ismerősök, Corvinust vagy Eltét megjárt kinti évfolyamtársak beszámolói alapján mára elég világos elképzelésem van a magyar és az angol (szűkebb értelemben pedig a UCL-es) oktatás különbségeiről.

Ha az ember fia/lánya Angliában jár – bármilyen célból –, az egyik legszembetűnőbb „kultúrsokk” a körülötte lévő emberek sokfélesége. Az Egyesült Királyságban bárhol (Londonban pedig különösen) igaz, hogy a Föld bármelyik pontjáról találkozhatsz emberekkel, az egyetemen pedig a közös háttér miatt meg is van a lehetőséged arra, hogy megismerd őket, és baráti kapcsolatokat tudj kialakítani velük, ez pedig olyan perspektívát és élettapasztalatot ad, amit nem lehet máshogy megszerezni.

Külföldön, távol az otthoni közegtől tulajdonképpen az egyik pillanatról a másikra válsz felnőtté, a magyar oktatási rendszer ellenben még nagyon sokáig nem engedi el a kezed. Ebből adódik az UCL kiválóságának a valódi kulcsa

az angliai oktatási rendszer nem tárgyi tudást, hanem módszertant és gondolkodásmódot tanít.

Nekem meghatározó élményem volt, amikor az első héten a tanszékvezetőnk közölte, hogy mi három év alatt nem közgazdászok leszünk, hanem elsajátítjuk azt az eszköztárat, amelynek segítségével majd a tényleges munkahelyünkön közgazdászokká válhatunk. Ebben nem valami lenézés van, hanem évszázadok tapasztalata. Angliában az 1200-as évek óta zavartalanul fejlesztették az oktatási rendszert, a UCL is 1826-os alapítású. Hol beszélhetünk Magyarországon akár csak 200 éve zavartalanul, államosítás és egyéb megszakítások nélkül működő intellektuális hagyományról?

london egyetem
© Kurtis Garbutt

Mennyire volt nehéz bekerülni? Mire készüljön az, aki ki szeretne Londonban tanulni? Úgy is kérdezhetném, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a világ elitjébe?

A fent leírtaknak megfelelően a bekerülés sem olyan lehetetlen, mint az egyetemi rangsorok alapján elfoglalt helyek alapján tűnne – Oxbridge kivételével az angliai egyetemek 99%-ra, így a UCL-re tanulmányi szempontból tökéletesen elég (a nyelvvizsgán túl persze) a konzisztens, magas tanulmányi átlag, az ötösre letett érettségi két, a választott szak szempontjából releváns emelt szintű tárggyal. Ennél viszont sokkal fontosabb az a fajta önálló gondolkodás és kezdeményezőkészség, amelyre sajnos a magyar oktatási rendszer lexikális, „visszakérdezős” jellege miatt nem igazán készít fel, viszont amit az angliai egyetemek elsősorban keresnek egy náluk tanuló diákban.

Érdekelhet bármi, de az egyetemnek beküldött, egy (!) oldalas motivációs leveledben tömören be kell tudnod bizonyítani, hogy miért kellesz pont te az egyetemnek, milyen önálló lépéseket tettél annak érdekében, hogy kiválaszd álmaid szakját. OKTV-zz, írj blogot, önkénteskedj, debatelj – a lényeg az, hogy tényleg elhivatott legyél a választott területed iránt és ezt bizonyítani is tudd.

london egyetem

Rengeteg diákszervezet működik a UCL-en, a vívástól a Harry Potter olvasói klubbon át a csoki imádókig mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő közösséget. Viszont nemrég egy számunkra még érdekesebb szervezet is megalakult, a „UCLU Hungarian Society”. Sőt, ezt éppen te alapítottad. Mesélnél nekünk erről? Hogyan jött az ötlet és mi a pontos célotok?

Pont az elvárt egyéni kezdeményezőkészségből adódik, hogy az egyetemi diákélet alapvetően máshogy szerveződik Angliában, mint Magyarországon. A központi és mindenható HÖK helyett a UCL Student's Union kvázi háttérszervezetként funkcionál az alulról szerveződő diákszervezetek anyagi és logisztikai támogatására.

Ennek megfelelően az egyetemen 250-nél is több különböző diákközösség működik, ezek gyakran közös sportra, érdeklődésre, vagy esetünkben közös nemzetiségre alapulnak. Amikor gólyákként megjöttünk az egyetemre, csalódottan konstatáltuk, hogy egy csomó szomszéd népnek – a németeknek, a románoknak, a cseheknek - már van saját diákszervezetük, de a magyar még hiányzott. Ez pedig nem maradhatott így!

A UCLU Hungarian Society célja kettős – egyrészt, hogy az egyetem 26,000 fős diákságával megismertesse a magyar kultúrát, tudományos, üzleti, gazdasági eredményeket, másrészt hogy a mindenkori magyar diákoknak adjon egy olyan szervezeti bázist, amelyre igényeik szerint tudnak az egyetemen támaszkodni. Ez nem csak egy ivóklubot jelent (hogy egy magyar analógiát kölcsönözzek), kvázi szakkollégiumként működve szeretnénk egész évben meghívni kutatókat, előadókat, illetve cégeket, hogy így a tudományos előadásoktól kezdve a toborzóeseményeken át a közös főzőcskézésig minél változatosabb programokat tudjunk biztosítani a tagságunk számára.

Körülbelül mennyien vagytok magyarok a UCL-en és mennyire összetartóak a magyar diákok?

dén az International Office nyilvántartása szerint 71-en tanultunk Magyarországról az egyetemen, ebből a Facebook csoportunkban körülbelül 60 fő van benn. Ami az összetartást illeti, változó a kép. Mivel eddig nem volt magyar diákszervezet, ezért teljesen a szerencse (kollégium, szak, stb.) függvénye volt hogy mennyire találkoztál, és ebből kifolyólag lettél jóban magyarokkal. Idén viszont már volt több közös kocsmázásunk, paprikás krumplizásunk és hasonló közös eseményünk, amelyekre 15-20an mindig eljöttek. Jövőre pedig 30 új magyar gólyát várunk, akik bevonása a Society-be kifejezett célunk. Szervezünk gólyatábort Balatongyörökön, közös lasertag-et Budapesten, kincskeresést és kocsmázást Londonban. Azt szeretnénk, hogy az idén kiérkező diákok már egy fix programkínálatból választhassanak, lehetőleg minél többet.

london egyetem
© uclu photosoc

Az itthoni rendszerben elég nagy gondnak számít, hogy az egyetemek a legtöbb esetben nem nagyon segítenek összehozni a cégeket a diákokkal, így a munkakeresés is sokkal nehezebb a frissdiplomásoknak. Te hogy látod, a UCL mennyire foglalkozik a tehetséggondozással?

Nagyon, és ez szintén kapcsolódik a praktikus képességeket tanító oktatási szemlélethez, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy tömegoktatásról van szó, szóval a sült galamb az UCL-en sem fog az ember szájába repülni, és ezt egy magyar gimnázium zárt viszonyrendszere után nehéz megemészteni először (bár ez valószínűleg így van otthon is).

Tényszerűen közelítve meg a dolgot, az egyetemen évente vannak a campuson szakmánként lebontva állásbörzék, és számos diákszervezet is foglalkozik azzal, hogy a munkaadókat év közben is bekapcsolja az egyetemi élet vérkeringésébe. Ez nekünk is célunk a Hungarian Society-vel.

Csomó munkaadó keres Magyarországon is nemzetközi perspektívával rendelkező, angolul beszélő munkavállalókat, amely képességekkel egy UCL-es diák már alapból rendelkezik.

Emellett egész évben van lehetőséged arra, hogy az UCL ingyenes önéletrajzíró, pályaválasztási tanácsadó és interjúfelkészítő tréningjein részt vegyél. Ezek gyakran vannak, de hamar be is telnek, így érdemes olvasni a hírleveleket és korán jelentkezni rájuk.

Igazából órákig tudnék mesélni, de ha valakit érdekel a továbbtanulás, az UCL, vagy bármi apróság Angliával kapcsolatban, akkor nyugodtan írjon nekem a robert.palasik@gmail.com-ra, a Society-nek a uclu.hungarian-society@ucl.ac.uk címre, szívesen segítek mindenkinek!

Mik a további terveid? Mit szeretnél csinálni az egyetem elvégzése után? Londonban maradnál, hazajönnél, vagy más, külföldi célállomás és karrier is benne van a pakliban?

Őszintén szólva, még nem tudom. Anglia annyira kinyitotta számomra a világot mind szakmai, mind élettapasztalati szempontból, hogy jelenleg még bármi szóba jöhet, akár egy amerikai MBA is (bár valószínűleg ki azért nem költöznék). Amit mindenképpen szeretnék, hogy olyan állásban tudjak elhelyezkedni, amely mind Angliában, mind Magyarországon versenyképes megélhetést biztosít, és így országtól függetlenül ki tudjak teljesedni szakmailag és magánéletileg is.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.