Interjúk

Élet Svédországban egy magyar kismama szemével

Kriszta (30) tavaly, 2013 tavaszán költözött ki Stockholmba jegyeséhez, Péterhez. Az összeköltözés után nem sokkal teherbe esett, ma pedig egy öt hónapos kislány, Laura boldog édesanyja. Tapasztalatait a svédországi gyermekvállalásról most megosztja veletek is!

Los Angeles magyarok

Mikor rájöttél, hogy terhes vagy, kihez, milyen egészségügyi intézményhez fordultál?

Itt védőnői szolgálat működik, nem orvossal konzultálunk, ezért én is egy védőnői központba mentem el terhességi tesztet csináltatni. Ez egy ingyenes terhességi teszt volt, ami előtt tudtam ugyan, hogy terhes vagyok, de ahhoz, hogy bekerüljek a rendszerbe, el kellett végeznem. Mivel még nem voltak meg a szükséges papírjaim, ekkor regisztráltam magam.

Végig védőnő foglalkozott veled a terhesgondozás és a különféle vizsgálatok során is?

Így van, nem működik közre a terhesség alatt orvos, csak akkor, ha probléma adódik. A védőnő viszont kicsit „több”, mint otthon, végig ő vizsgál, hozzá jársz konzultációkra. A vizsgálatokat tekintve egyetlen ultrahang van a 18. héten, ez ingyenes. Ha esetleg probléma merül fel, akkor a terhesség alatt a nőgyógyászati ellátás is díjtalan, viszont mi kértünk extra ultrahangot a 12. hétre, amiért külön fizetnünk kellett. Az ultrahangnál is védőnők vizsgálnak. Egyébként a terhesség alatt csak szívhang, vérnyomás- és gyors vértesztek vannak, illetve tapintásos vizsgálat, így állapítja meg a védőnő a baba testhelyzetét. A terhességről összességében elmondható, hogy egyfajta természetes állapotnak tekintik, amit nem kell „agyonvizsgálni”.

Hogyan zajlott a szülés?

A szülésnél sincsen orvos, a szülészet és a nőgyógyászat elkülönül egymástól. Egyfajta ügyeleti szolgálat van, hogy ha probléma adódik, legyen a közelben nőgyógyász, aki meg tudja vizsgálni a kismamát. A szüléshez is természetes dologként viszonyulnak, ennek vannak jó és rossz oldalai is. Ha elindulnak a fájások, illetve elfolyik a magzatvíz, van egy központi szám, amit föl kell hívni. Ezen mondják meg az aktuális állapot alapján, hogy mikor lehet bemenni a kórházba. Vagyis mindig telefonálnom kellett, amikor valami történt, mivel a vajúdás otthon zajlik. Azt vallják, hogy sokkal jobb otthoni környezetben vajúdni, mint egy kórházban, gépek között. Ez valahol jó, nálam viszont kissé visszaütött: annyira későn értünk be emiatt a kórházba, hogy már nem kaphattam epidurális érzéstelenítést. Hallottam olyanról is, aki előbb bement, és hazaküldték, szóval nem tudni, mi lett volna, ha előbb indulunk.

Természetes az, hogy az apuka bent van, föl sem merült kérdésként, hogy szeretne-e bejönni, inkább azon lepődtek volna meg, ha nincs jelen. A szülés ideje alatt van egy külön kórterem minden kismamának, és ott áll egy szülésznő és egy nővér, akik csak vele foglalkoznak. Egyébként minden megy a maga természetes útján: nincs beöntés, sem gátmetszés. Ha farfekvéses a baba, próbálják megfordítani, nem császároznak, csak a legvégső esetben.

Mi történt a szülés után?

A szülés után először is kaptunk egy üdvözlő vacsorát: tálcán hoztak szendvicseket, gyerekpezsgőt, svéd zászlót és egy emléklapot a baba születéséről, valamint egy babasapkát, amit a kórház logójával díszítettek. Ez kórháztól függően változik, van olyan hely, ahol egy egész kezdőcsomagot kap az anyuka cumisüveggel, ruhákkal és játékokkal.

Ha minden rendben ment, és úgy látják, hogy jól van a kismama és a baba, átviszik őket egy, a kórház mellett rendelkezésre álló hotelbe. Ez körülbelül olyan színvonalú, mint otthon egy középkategóriás szálloda. Ide az apuka is veled mehet, azaz hármasban vagytok egy szállodai szobában. A kórházi ellátáshoz hozzátartozik, viszont fizetni kell érte. Alapvetően mindenért fizetni kell az egészségügyben, vagyis vizitdíjas rendszer van érvényben, kivéve a gyerekek és a kismamák esetében. A szálloda nekem 80 koronába, a páromnak 110-120 koronába került naponta, háromszori étkezéssel, az ott töltött idő alatt pedig rendszeresen vizsgált minket egy nővér.

Egy másik nagy különbség volt az otthoni gyakorlathoz képest, hogy a szülés után is végig velem volt a gyerek: egy pillanatra sem vették el, csak megmérték, utána egyből odaadták, nem szakítottak el egymástól. Ha minden rendben van, akkor egy percre sem viszik át másik helyiségbe.

Los Angeles magyarok

Hogyan zajlott az ottani hivatalos anyakönyvezés?

Itt nincs konkrét anyakönyv: közvetlenül a megszületés után a baba kap egy személyi számot, ami egyben adó- és tajszám is, később mindenhol ezzel lehet intézkedni. Ezután három hónap van arra, hogy a gyerek nevet kapjon, és az anyakönyvnek megfelelő igazolást a három hónap után kapjuk meg a helyi adóhivataltól. Ezt általában megvárják, akkor is, ha mi előbb elküldjük a nevet és a megfelelő adatokat, hátha később meggondoljuk magunkat, emiatt kicsit nehézkes az ügyintézés.

Milyen támogatásokat vehetnek igénybe a Svédországban gyermeket vállalók?

Minden gyerek után jár egy alap összeg, ez körülbelül 1000 korona. Az anya ezután kap gyest, egy évig. Ha nem volt előtte munkája, akkor ez 4-5000 korona körül van. Nekem otthon a mai napig bejelentett munkahelyem van, tehát onnan kapom a támogatásokat. Emiatt kevésbé tudom a pontos összegeket, hiszen mindkét országból amúgy sem tudnám fölvenni.

Hogyan kaptátok a szülési szabadságot? A Te esetben, mivel korábban nem vállaltál kint munkát, nyilván ez nem merül fel kérdésként, de a párodnak járt szabadság?

Igen, a születés után az apák is kapnak egy tíz napos szabadságot. A tíz munkanapra az egyéni vállalkozók esetében az állam fizet egy átlagos fizetésnek megfelelő összeget, alkalmazottaknál ezt a munkáltató fizeti. Mivel a párom egyéni vállalkozó, ő egyszerűen úgy intézte ezt, hogy nem vállalt erre az időszakra munkát. Ezen kívül a szülőknek évente összesen 80 fizetett szabadságnap jár a gyerek első hat évére. Ennek az egyetlen kikötése, hogy ha a kicsi óvodába megy, nem lehet kivenni – ezt nagyon komolyan veszik, és le is szokták ellenőrizni. A gyereket egyébként rendszerint egyévesen már óvodába adják, bölcsődék egyáltalán nincsenek.

Mi az, amiben még az előbbieken túl nagyon más Svédországban élni és gyermeket nevelni, mint ha Magyarországon tennéd ezt?

Rendkívüli módon támogatják a gyerekeket, nagyon erős a szociális háló. Ez abban is megnyilvánul, hogy nem igazán szokták fegyelmezni őket: úgy gondolják, egy gyerek csináljon azt, amit akar. Ha hisztizni akar, akkor hisztizik az utca közepén, emiatt nekem néha olyan érzésem van, mintha a gyerekek uralkodnának a szülőkön. Ötéves korra, tehát az óvoda végére megtanítják a gyerekeknek, hogy mik a jogaik. Tehát, neki joga van elmondani, ha otthon rosszul érzi magát, vagy ha esetleg bántják otthon. Ez egy részről nagyon jó, mert van kihez fordulniuk, viszont úgy látom, hogy alkalmanként könnyű vele visszaélni – hiszen tudják, hogy a felnőtt nem kiabálhat velük, mert azért akár eljárás is indulhat ellene. Ha a gyerek valahol azt mondja, hogy nem érzi magát jól, akkor emiatt vizsgálatot kezdeményezhetnek. A szociális munkások elbeszélgetnek a szülőkkel, a környezetet is megvizsgálják, és sokkal hamarabb el is vehetik a gyereket a szülőktől.

Egy másik nevelésbeli érdekesség, hogy a gyerekek nem ehetnek édességet, csak a hét egy napján, általában szombaton. Ekkor viszont annyit, amennyi beléjük fér. Ennek megfelelően szombatonként azt látni, hogy az üzletek gumicukros pultjai előtt egy-egy gyerek kilószámra pakolja be magának a csokit, gumicukrot, amit másnapra meg is eszik. Általános, hogy az egyéb ételeket nagyon sósan fogyasztják, vagy éppen nagyon édesen, például a kenyér a mi ízlésünknek itt túl édes. Mivel eközben a legtöbb család kifejezetten egészségesen él, látok ebben némi ellentmondást: mindenki fut és biciklizik, sokszor látni olyan anyukákat, akik a pár hónapos babával már kocogni járnak a babakocsit maguk előtt tolva. A fitnesztermek is jóval olcsóbbak és elérhetőbbek, mint otthon, például gyakoriak a fából készült, szabadtéri „konditermek”.

Los Angeles magyarok
© David Villa

Mit tanácsolnál annak, aki Svédországban készül gyermekvállalásra?

Praktikus tanácsként leginkább azt, hogy ha valaki itt tervez gyermeket szülni, előtte keressen olyan lakást, albérletet, ahol hosszú éveket is szívesen eltöltene. A svéd törvények szerint a gyermekkel élőket nem tudják kitenni az albérletéből, míg a gyermekteleneknek felmondhatnak. Emiatt sokan azzal a kitétellel hirdetik a lakásokat, hogy „családosoknak nem” – tehát gyerekkel már jóval nehezebb megfelelő helyet találni.

Általánosságban tudnám még mondani annak, aki külföldön szeretne gyermeket szülni, számoljon azzal, hogy egyedül lesz. Ott van ugyan a párja – aki dolgozik –, és nyilván időnként a család is látogatja, de a legtöbb problémával egyedül kell megküzdenie. Gyermekvállalás előtt néha végig sem gondolja az ember, hogy mekkora dolog, ha például valaki a közelből át tud hozni főtt ételt, amikor a kicsi mellett nincs idő főzni. Otthon, egy jól működő családban ilyenkor megkéred anyukádat, hogy főzzön neked, külföldön viszont általában nem lehet ott. Aki ezt választja, annak önállóan kell megoldania nap mint nap az ilyen helyzeteket.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.