Interjúk

„Unatkoztam és kalandra vágytam”– Magyar prostituáltak külföldön

A becslések szerint több ezer magyar lány dolgozik külföldön örömlányként. A 24 éves Brigi és Virág önszántukból kezdték el a szexmunkát 5 évvel ezelőtt, azóta már Svájcban és Németországban is dolgoztak. Két egyetemista őszinte vallomása.

szexmunka külföldön
© fadi habib

Mikor és miért kezdtétek el a szexmunkát? Hogyan jutottatok ki külföldre?

Virág: 4-5 éve kezdtem el, elég rossz volt az anyagi helyzetem, főleg ez vitt rá arra, hogy megpróbáljam. De maga a gondolat is szimpatikus volt, hogy ezzel foglalkozzam. Eddig háromszor voltam külföldön, kétszer Svájcban és egyszer Németországban. Azért választottam Svájcot, mert úgy hallottam, hogy ott sokkal jobbak a kereseti lehetőségek. Először egy barátnőmmel együtt mentünk ki, bátorítottuk egymást és az a három hét elég jól sikerült. Később, amikor visszamentem Svájcba, már nem találtam olyan jó helyet, ahol dolgozhattam volna, úgyhogy jelenleg inkább itthon próbálkozom.

Brigi: Kíváncsiságból kezdtem el ezt csinálni 5 éve, mert mindig is érdekelt a dolog. Ráadásul unatkoztam és kalandra vágytam. Egy nagyon rövid ideig ebből éltem, de ma már inkább hobbi, amiből még félre is tudok tenni. Én is Svájcban és Németországban voltam eddig.

A legtöbben a prostitúciót a bűnözés szinonimájaként értelmezik. A médiában általában arról lehet olvasni, hogy a lányokat gyakran elrabolják, elveszik az útlevelüket és szexmunkára kényszerítik külföldön. Nektek mi a véleményetek erről? Ti önszántatokból mentetek ki?

Brigi: Igen, és ahogy ezt beállítják, az elég érdekes. Nemrég olvastam arról, hogyha valaki segít a lányoknak külföldre jutni, akkor az már büntetendő, ráadásul ezt szeretik az emberek összemosni az emberkereskedelem fogalmával. Ha így nézzük, akkor én is bűnt követtem el akkor, amikor Virágnak segítettem megvenni a Németországba szóló vonatjegyét. Azt nem tudom, hogy milyen gyakran veszik el az útleveleket, mi leellenőriztük a neten azt a helyet, ahova kimentünk, velünk nem történt semmi ilyen. Nem vonom kétségbe, hogy vannak olyanok, akiket kényszerítenek. De nem tudom elképzelni, hogy a sok önkéntes lány közé oda tudnának tenni kényszerítetteket, főleg egy tök nyilvános helyen, ahova bárki bemehet. Mondjuk egy kirakatnál vagy lakásnál, ahol el lehet szeparálni a dolgozókat, még talán meg is lehetne valósítani, de egy klubban, bárban nem hinném.

Persze külföldön mindig kockázatosabb munkát vállalni, de ez nem csak a szexmunkára igaz. Mindenkinek meg kell próbálnia csökkenteni a kockázatokat.

szexmunka külföldön
© Dennis Brekke

Tehát veletek nem történt semmilyen kellemetlenség? Szerintetek mire kell különösen odafigyelni, ha valaki szexmunkával vagy erotikus szolgáltatással szeretne foglalkozni külföldön?

Brigi: Mielőtt még kimentünk, felírtuk a rendőrség és a nagykövetség számát és elmondtam több ismerősömnek, hogy hol vagyok. Szerintem ez nagyon fontos. Velünk csak egyszer történt kellemetlenség, amikor egyik alkalommal Svájcba mentünk dolgozni két hétre. De mivel két napig semmilyen meló sem volt, ezért úgy döntöttünk, hogy lelépünk. Erre a tulaj visszavágott azzal, hogy nem mehetünk sehova, mivel aláírtuk a szerződést. A probléma az volt, hogy a szerződés németül volt és mi nem nagyon beszéljük a nyelvet. Ezek után megkértem egy ismerősömet, hogy fordítsa le nekünk a szöveget és kiderült, hogy elég sok olyan dolog volt feltüntetve, ami miatt nem lett volna szabad elvállalnunk a munkát. Úgyhogy ezt az egészet el tudtuk volna kerülni azzal, ha előre elkértük volna a szerződés szövegét.

Emellett szerintem sokat segítene, ha lennének megbízható és számonkérhető ügynökségek, akik kiközvetítenek, ha szeretném. Sokan így is segítenek, Virág Svájcba mindig így ment ki. A baj csak azzal van, hogy ezeknek az embereknek a tevékenysége – hála a szexmunka egészen különös szabályozásának – illegális.

Mennyit lehet ezzel keresni? Az itthoni árakhoz képest jóval több pénzt lehet kapni Svájcban vagy Németországban?

Virág: Az árakat nehéz összehasonlítani, mivel itthon is személyenként változik az óradíj. Valaki tízezret kér, más hatvanezret. Svájcban körülbelül kétszer annyit lehet keresni, mint Németországban. Ha átszámoljuk, Svájcban egy óráért körülbelül 75.000 forintot lehet kapni, Németországban pedig 30.000 forintot.

Brigi: Ahol én voltam Németországban, ott egy óra 100 euró volt, de úgy tudom, hogy ezek a legolcsóbb helyek. Amikor pár alkalommal escortként dolgoztam Németországban, akkor ennél valamivel többet kértem. De a 200 eurós órabéren meglepődtek, hogy mennyire keveset kérek a többi lányhoz képest.

szexmunka külföldön
© Dennis Brekke

Szerintetek külföldön ugyanolyan negatív a társadalmi megítélése a prostitúciónak, mint itthon?

Brigi: Én úgy hallottam, hogy Hollandiában azért kicsit más a helyzet. Ott a lányok folyamatosan áldozatként vannak beállítva a médiában. De ennek megvan a hátulütője is. Nem járhatnak kézen fogva a párjukkal az utcán, mert azonnal azt feltételezik a rendőrök, hogy a barátjuk futtatja őket. Mostanság ráadásul elég sok ablakot bezártak Amszterdamban, azért, hogy így segítsenek, de emiatt most sokkal rosszabb környéken kell, hogy dolgozzanak a lányok. Szóval ott is elég érdekes a helyzet.

Az itthoni előírásokhoz, jogszabályokhoz képest milyen a kinti rendszer?

Virág: Mindenhol elég különböző. Nekem Németországban főleg az tetszett, hogy az adózás egyszerű. Naponta 20-25 eurót kell fizetni és utána a bevétel már teljesen legálisan csak a tiéd. Ez egyébként a pincéreknél is hasonlóan működik, nem csak nálunk. Svájcban kicsit más volt. Nem vagyok benne biztos, de azt hiszem, hogy a klub fizetett utánam. Nekem legalábbis azt mondták, hogy minden teljesen legális és nem volt okom kételkedni. Több helyről hallottam, hogy nagyon vigyáznak az ilyen helyek, nehogy akár csak véletlenül is valami szabályellenest kövessenek el. Mondjuk engem itthon sem értek atrocitások, még sosem volt bajom a rendőrökkel vagy az adóhatósággal.

Mik a jövőbeli terveitek? Meddig lehet ezt csinálni? Vissza szeretnétek még menni külföldre?

Brigi: Jelenleg az iskola mellett egy cégnél dolgozom, és amikor rossz napom van az irodában, akkor arra gondolok, hogy majd elmegyek Németországba, egy klubba, mert ott jobban keresnék, és kevésbé szívatnának. De nem hiszem, hogy ez meg fog történni, mert szeretnék inkább a szakmámban elhelyezkedni. Akkor lenne például értelme külföldre menni, ha egyszer saját vállalkozásba akarnék kezdeni, mivel pár év alatt meg tudnám keresni ehhez az indulótőkét. Egyelőre viszont nincsenek ilyen vágyaim.

Virág: Nekem még van fél évem az iskolából, plusz a szakmai gyakorlat. Utána gondolkozom a továbbtanuláson is. Ha folytatom a tanulmányaimat, akkor mindenképpen marad a munka is, hiszen ebből fedezem a tandíjamat. A külföldet sem zárom ki a jövőben. Ha találnék egy szimpatikus kinti klubot, akkor szívesen visszajárnék akár rendszeresen is, amikor csak a szabadidőm és az iskola engedi.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.