Mit csinálunk Angliában?

A múlt héten több helyen közzétették annak a felmérésnek az eredményét, amelyet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete online kérdezett Nagy- Britanniában élő magyaroktól. Két hónap alatt 5200 kint élő felelt a 23 kérdésre, és szerencsére elég sok Angliával kapcsolatos közhelyet sikerült eloszlatniuk. A kutatás egyébként a Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat londoni epizódjához készült, és bár korántsem reprezentatív mégis jól körvonalazza a Nagy-Britanniában élő magyarok életét. Nézzük először a puszta számokat!

A legkisebb meglepetést az okozza, hogy a magyarok nagy része gazdasági okokból költözik Angliába, ennek 65,1%-a 2010 után. A végzettségi adatok sokkal izgalmasabbak!

A kutatás során kiderült, a kint letelepedők több mint fele felsőfokú, illetve posztgraduális végzettséggel rendelkezik, míg 8 általánost, vagy kevesebbet alig 1%-uk fejezett csak be.

angliai munkavállalás

A nemek szerinti felosztás teljesen felesleges, nagyjából fele-fele az arány. Gondolom, mert mindenki a párjával költözött. Valószínűleg az sem kérdés, hogy vajon az emberek miért költöznek Angliába?! A válaszadók 77,8% munkakeresés céljával érkezett a szigetországba, 9,9% a párjuk után ment, 7,2% tanulni, illetve 5,1% „szerencsét próbált”. A kérdőívet kitöltők közel háromnegyede (72,2%) 25 és 44 év közötti, tehát az átlagéletkor 33 év.

Az egy sokkal bonyolultabb kérdés, miért hagyják el az országot. A megkérdezettek 10 opció közül választhattak, legnagyobb arányban a magasabb életszínvonal és a rossz gazdasági helyzet miatt távoztak, illetve jobb munkalehetőséget várnak a költözéstől. A rossz politikai helyzet is erősen közrejátszik a távozásban.

angliai munkavállalás

Az is egy közhely, hogy sokan menekültek a munkanélküliség elől, hiszen a megkérdezettek 86%- a dolgozott, vagy tanult, mielőtt elköltözött volna és 13,8% volt az, aki nem dolgozott, vagy csak alkalmi munkái voltak. A váltás után pedig csak 10% nem talált munkát Angliában, a többieknek pedig úgy tűnik összejött az élet. A kérdés, hazajönnének-e? A többség azt állította, soha, vagy öt éven belül nem. A válaszadók egyötöde egy év múlva költözne vissza, és alig páran egy éven belül.

Miért lehet ez?

A kutatásból kiderült, Magyarországról pont az a fiatalabb és teherbíróbb „értelmiségi” közeg távozik, akik később hasznosak lehetnének az országnak.

Persze ebben biztosan ott van a kalandvágy is, illetve a kiábrándultság, de személyes tapasztalat, hogy pályakezdőként egyáltalán nem könnyű itthon munkát találni. Mondjuk, abban biztosak lehetünk, mindenkit más célok vezérelnek. Nem lehet valamit csak a gazdaságra esetleg a politikai helyzetre fogni.

Azt is saját tapasztalatból tudom, milyen Angliában élni és engem mi motivált. Arra viszont pontosan tudom a választ, kiköltözés után miért nem sieti el senki a hazajövetelt. Az első év általában a beilleszkedéssel telik, ekkor ugyan többször felmerül a feladás gondolata, de az emberek nagy hányada végül túlteszi magát ezeken az érzéseken. Ez pontosan elég idő ahhoz, hogy legyen egy normális munkád, elkezdj egy kicsit élni. Közben itthon arról van szó, mennyien mosogatnak és takarítanak kint, vagy mennyien dolgoznak felszolgálóként. Hát persze, mert ezekből is meg lehet élni és viszonylag nagy a felvevőképessége ennek az ágazatnak.

És akkor eldöntöd: diplomásként itthon nem csinálsz semmit, vagy felszolgálsz valahol, ahol esetleg még előrelépési lehetőség is van és eltartod magad. Nem tudom, nekem egyszerűnek tűnik.

angliai munkavállalás
© flattop341

Az emberek fejében Angliáról egy olyan kép élhet, mint tömegszállásokon nyomorgó magyar takarítók új hazája. Ami lehet valahol igaz is, de ez a kutatás is jól bizonyítja az ellenkezőjét. Ugyanis nagyjából ugyanannyi magyar dolgozik rendesen irodában hétfőtől-péntekig, az itthoni fizetések többszöröséért. Csak ezért az angolon kívül legalább egy nyelvet még érdemes beszélni. A nyelvismeretre sajnos nem irányult kérdés, viszont ahogy én láttam a többség jól elkommunikált az angolokkal. Ez pedig azt feltételezné, hogy a legtöbben mégsem mosogatók/takarítok.

Számomra a kutatás sok új információval nem szolgált, bár mindenképpen érdekes volt. Az viszont abszolút pozitív benne, hogy végre egy reális képet közölt a Nagy-Britanniában élő magyarokról. A többit meg úgyis meglátjuk a Menjek/Maradjak London epizódjában, június 13-án a Trafóban.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.