Pro és kontra

Helsinkibe mennék - pro és kontra

A rovat előző cikkeiben szó volt többek között Tokióról és Torontóról is, most pedig a finn főváros előnyeit és hátrányait vesszük sorra. Mint az európai kontinens egyik legészakibb fővárosáról, valószínűleg sokaknak a „sötét” és a „hideg” jelzők ugranak be először, azonban Helsinki sokkal több és izgalmasabb annál, hogy csak két szóval jellemezzük.

A finn főváros egyben az ország legnagyobb városa is hozzávetőlegesen 626 ezer lakossal. A népesség kétharmada Finnország déli részén, és azon belül is leginkább a főváros vonzáskörzetében él, de Helsinkibe és környékére települt a vállalatok 70%-a is. Ebben a város kedvező fekvése is nagy szerepet játszott: Stockholm, Szentpétervár és Tallinn is mind a közelben találhatók. Finnországban egy 2010-es felmérés szerint körülbelül 2200 magyar él. Itt az országhoz alapvető információt mellett megtalálhatjátok a kint élők magyarok Facebook csoportjait is, ahol sok hasznos információt kaphattok első kézből.

Arról, hogy konkrétan mit tud nyújtani a több ízben is a világ egyik legélhetőbb városának választott Helsinki, az egyetemista Dóri mesélt nekünk, aki a kint töltött szűk fél év alatt rengeteg érdekeset tapasztalt meg a finn mindennapokból.

1. Megélhetés

Mert enni is kell valamit és lakni is kell valahol – és pont ez a kettő az, ami relatíve magas költségeket jelent Finnországban, legalábbis a magyar viszonyokhoz képest mindenképpen.

“Bár én nem dolgozni mentem ki, hanem tanulni, és az egyetemi kollégiumban laktam, eljutott hozzám egy-két infó arról, hogy milyen árakon lehet a lakást béreli a finn ingatlanpiacon. 5-600€-nál kezdődnek a lakások havi bérleti díjai a városban, persze ez nagyban változhat aszerint, hogy hol keresgélünk.”

A nagyvárosokban, így Helsinkiben is magasabb költségekre lehet számítani, mint a kisebb településeken, a havi megélhetésre minimum 700€-t kell fordítani havonta.

Egy átlagos ebéd 10€ körül mozog, ennél olcsóbban nem nagyon lehet kihozni az étkezéseket, kivéve ha diákstátuszunk van. Dóri elmondása szerint a város több pontján is megtalálható egyetemi menzákon, a UniCafékban 2,6€-ért ehetünk változatos és nagyon jó minőségű ételt.

“Egy felsőoktatásban tanuló diáknak ezért a mindennapi étkezés szerencsére annyira nem megerőltető, de ha nem tanulni megy ki az ember, mindenképpen kalkuláljon azzal, hogy ez alapvetően drága dolog Helsinkiben.”

Helsinki© Timo

2. Munkavállalás

EU-s állampolgároknak a munkavállaláshoz nincs szükségük tartózkodási engedélyre. Munkaügyi központok találhatók Finnország egész területén (TE Office), amelyek segítenek az álláskeresésben (finn, svéd, angol nyelven), és akár az önéletrajz megírásához is segítséget nyújtanak. A havi átlagfizetés Finnországban az Eurostat 2014-es adatai szerint kicsit kevesebb mint 2500€ havonta, a minimálbér értéke pedig nincs állami szinten meghatározva.

Érdemes tudni, hogy a mindennapi élethez elegendő az angol (a legtöbb finn perfekt angolt beszél), azonban a hosszútávú letelepedéshez elengedhetetlen a finn vagy a svéd megfelelő szintű ismerete.

A fejlődő országokra jellemző tendenciák Finnországban is megfigyelhetőek, vagyis a munkaképesek száma nyugdíjba vonulásukkal folyamatosan csökken. Leginkább a szolgáltatóiparban lehet munkát találni jelenleg és általánosságban elmondható, hogy nem az értemiségi munkakörökben van a legnagyobb munkaerőhiány, hiszen a tíz legkeresettebb foglalkozás többek között a bolti eladói, irodai kisegítői, takarítói pozíciók találhatók. Valamint - ahogy gyakorlatilag minden más európai országban - Finnországban is az egészségügy (idősgondozás) területén van szükség leginkább a képzett munkaerőre.

Itt területekre bontva is meg lehet nézni a kínálkozó állásokat, itt pedig további információ érhető el a finn munkaerőpiac jellemzőiről.

3. Közlekedés

A városban rengetegen választják a biciklit: a jól kiépült bicikliutak és persze a finnek számára rendkívül fontos testmozgás is hozzájárul a biciklis közlekedési forma népszerűségéhez.

Helsinki© Rob Hurson

Az átlátható és flottul működő tömegközlekedéssel a város bármelyik pontjába könnyűszerrel el lehet jutni, így még a belvárosban sincs nagy autóforgalom. Mivel Helsinki nem egy hatalmas hely (alig több mint félmillió ember él a városban), így csak egy metróvonallal rendelkezik, és a külvárosi területek is rendkívül könnyen megközelíthetők. Egy vonaljegy 3€-t kóstál, és nem érdemes elbliccelni a dolgot, mert nagyon szigorúan veszik: 80€-t kell fizetni a kezeletlen/nem megvásárolt bérletért vagy jegyért. Itt sok további hasznos információt találhattok a városi közlekedésről.

4. Időjárás

Helsinkiben télen -3 C° az átlagos hőmérséklet, nyáron pedig 21 C° körül alakul, és csak ritkán megy 30 C° fölé a higanyszál. A sokak által rettegett sötétség Dóri véleménye szerint egyáltalán nem olyan vészes, mint ahogy a többség képzeli.

“Augusztus végétől december végéig voltam a városban, úgyhogy pont az őszi-téli sötét időszakban. Ennek ellenére nem éreztem magam rosszul, mivel a finnek tudják, hogyan dobják fel a hosszúra nyúló téli estéket, nagyon sok gyertyát gyújtanak, színes fényeket tesznek az ablakokba, amik barátságos hangulatot kölcsönöznek a város emeletes házainak.”

Ez viszont nem mindig ilyen egyszerű: ha a tél végét vagy tavasz elejét választjuk a költözésre vagy utazásra, megviselheti a szervezetet a magyarországinál sokkal kevesebb fény.

“Egy csoporttársam, aki fél évvel előttem, a januárban kezdődő szemesztert töltötte kint mesélte, hogy álmatlanság gyötörte, de mégsem tudott rendesen pihenni, mivel teljesen felborította a ritmusát az, hogy míg otthon már elkezdtek hosszabbodni a nappalok, Helsinkiben még bőven sötét volt 15 óra felé délután.”

A hasonló panaszoknak sikeres ellenszere lehet a rendszeres testmozgás. A finnek szerint mozogni mindig lehet, hiszen nincs rossz idő, csak rossz ruházat: a sport nemcsak azért játszik nagy szerepet a finnek életében, mert az egészséges életmód része, hanem azért is, mert endorfintermelő hatása fizikailag is elviselhetőbbé teszi a D-vitaminhiányos téli napokat. Edzés után beülni negyedórára a szaunába – ez az igazi finn életérzés télen. Arról nem is beszélve, hogy a borongós napokat bőven kompenzálja, hogy nyáron hetekig nem megy le a nap teljesen, és még este tizenegykor is világos van.

5. Kultúra, kikapcsolódás

Már említettük, hogy az étkezés relatíve költséges, de a kikapcsolódásért is bőven kell fizetni, ugyanis például egy korsó sör ára 4€-ról indul. Viszont programokban nem kell szűkölködnünk, ha Helsinki az úticél, mindig tartogat valamilyen eseményt a város.

Helsinki egy 2015-ös felmérés alapján a világ tizedik legélhetőbb városa.

Finnország a tavak és az erdők országa, és a fővárosa is abszolút természetközeli: a térségben rengeteg apró sziget található, a város a tenger mellett fekszik, és sok a zöld terület. Sosem kell félni, ha esetleg magánterületre tévedünk az erdőkben tett túrák során: a mindenkit megillető jog („everyman’s right”) biztosítja a kirándulóknak a szabad áthaladás jogát kikapcsolódás céljából.

A finn fővárosban élők jó időben sokat kirándulnak a közeli erődítmény-szigetre, Suomenlinnára: a szigeten télen-nyáron látni sportoló embereket. A város jó elhelyezkedése sok lehetőséget rejt magában, ha a környező városokat akarjuk megismerni: Stockholm, Szentpétervár, Riga és Tallinn is elérhető hajóval pár óra alatt.

Helsinki© Wikipedia

“Helsinki nem pezseg annyira, mint Budapest, de nagyon könnyen bele lehet szokni a mindennapokba.”

Dóri testközelből tapasztalhatta meg a helsinki életet, úgyhogy alábbi pro és kontra listája is ennek megfelelően szubjektív és egyéni lett.

PRO

  • A sokat emlegetett hosszú téli napok tényleg nem is olyan rosszak, mint ahogy elképzeltem, mielőtt kiköltöztem.
  • Az egészségednek egyértelműen jót tesz: ha szereted a halat, és nem idegenkedsz a sportoktól, nagyon szeretni fogod Helsinkit.
  • Egyszerű a közlekedés, a város élhető méretű, jó az elhelyezkedése, hisz tenger mellett partján fekszik.

KONTRA

  • Az építészet: nekem Budapest után elég egyszerűnek tűntek az épületek, nem tetszett, hogy nem olyan díszesek a homlokzatok és különbözők a formák - persze ez ízlés kérdése, én éppen arra jöttem rá, hogy nem feltétlenül az én világom a letisztult skandináv dizájn.
  • A pénzügyek: sokkal drágább a megélhetés, mint Budapesten, és ez nagyon meghatározta a mindennapjaimat. Bár kinti fizetéssel valószínűleg jól ki lehet jönni a hónap végén.
  • Ha gyűlölöd, hogy ritkán süt a nap, és gyakran esik az eső, akkor ez nem a te városod (… viszont mikor kisüt a nap, azt tényleg igazán tudod értékelni!)

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.