Lépésröl lépésre

Norvég munkavállalás lépésről lépésre

Az eddig bemutatott nyugati és déli európai államok után most északra kalandozunk. Bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, mégis sokan döntenek úgy, hogy az északi országban vállalnak munkát, ami nem véletlen. Részletek erről a cikkben találhatók, most pedig nézzük, mire van szükségünk a zökkenőmentes átálláshoz!

A 3,6%-os munkanélküliségi rátával rendelkező országba sokan érkeznek nagy reményekkel, és nem véletlenül. Norvégiában olyan, az idősebb korosztályokhoz tartozó ember is találhat munkát, aki máshol nehezebben, ugyanis mostanában emelkedett az 55 évnél idősebbek foglalkoztatottsága. Ráadásul a nők munkavállalási lehetősége is egyre jobb, így nemcsak korosztály alapján érdemes mérlegelni a kinti munkavállalás lehetőségeit, hanem akár a nemek lehetőségei szerint is.

2014-ben közel 3800-an költöztek Magyarországról az északi országba, és ez a szám azóta sem csökken. Sokan valószínűleg az itthon hallott pozitívumok alapján döntenek Norvégia mellett - magas fizetések, befogadó társadalom, nyugodt életvitel -, de azért Norvégiában sem minden olyan egyszerű, mint azt a legtöbben gondolják.

Hivatalos okmányok

Talán a legmegnyugtatóbb hír, hogy annak ellenére, hogy Norvégia nem EU-tag, az unió tagállamainak polgárai, így a magyarok is külön, speciális engedély nélkül dolgozhatnak az országban. Az oda vándorlók szinte ugyanolyan jogokat élveznek, mint a helyi lakosok.

Mint sok más országban, Norvégiában is be kell jelentkezni az adóhivatalban és a rendőrségen is. Ne feledjük, hogy ebben az országban bizony életet menthet az útlevél, nem elég tehát nekiindulni egy személyigazolvánnyal! Ezért az okmányirodai látogatást már jó előre tervezzük be, főleg azért, mert az oda érkezők regisztrálásához szükség van útlevélre.

norvég munkavállalás© Ataelw

Ez az ügyintézési procedúra bonyolultnak tűnhet, de mindenki, aki szívesen intézi hivatalos dolgait az interneten, megnyugodhat, mert a norvégok szinte teljesen átálltak az online ügyfélfogadásra.

Nehezebb a helyzet a munkaszerződéssel és az újonnan regisztrált személyi számmal, amik bűvös eszközként funkcionálnak az élet számos területén. A munkaszerződés megszerzése olykor akadályokba ütközhet, mert megkötésekor már rendelkezni kell egy állandó, bejelentett lakcímmel. Ami pedig a személyi számot illeti, az első három hónap után mindenképp be kell szerezni, mert az első néhány hónap lejárta után turistaként nem tartózkodhat az országban külföldi állampolgár.

Törekedjünk az ideiglenes személyi szám megszerzésére, mert azzal már sok ügy elindítható!

Még egyszer, pontokban összegyűjtve a legfontosabbak

  • Ne hagyd otthon az útleveled!
  • Regisztrálj a megfelelő hivatalokban!
  • Legyen állandó lakcímed!
  • Szerezz ideiglenes személyi számot!

A megkerülhetetlen kérdés: mennyire duzzadjon a pénztárcánk a kezdeti időkben?

A válasz igen egyszerű: nagyon! Bár a fizetések igencsak magasak, a kiköltözést követő kezdeti időszakban való életben maradáshoz jócskán félre kell tennünk, már itthon is, a legnagyobb kiadást itt is lakáskérdés jelenti.

Dóri a vendéglátóiparban dolgozik Norvégiában és már profin eligazodik a meglehetősen bonyolult norvég lakáskérdés útvesztőjében.

„Norvégiában a lakhatás meglehetősen drága. Természetesen itt is Oslóban, a fővárosban vannak a legborsosabb árak, de más nagy városokban is maximum 10-20 %-kal olcsóbb lakberekkel találkozhatunk.”

És hogy mit is jelent ez a bizonyos borsos ár? „Oslóban es környékén egy 1-2 szobás lakás (kb. 35-40 m2) nem túl messze a központtól (mondjuk fél órányira tömegközlekedéssel) 8.000 norvég korona, azaz 270.000 forint/hó. A kaució általában 3 havi lakbér; akad, ahol csak 2 havit kérnek, de ez nem gyakori.”

Ráadásul nem elég, hogy kifizettük a lakbért, gyakran még bútorokra is költeni kell, mert azok nem mindig képezik a bérleti díj részét. Lehet, hogy már itthonról érdemes néhány kisebb bútort magunkkal vinni, feltéve, ha nagyobb autóval utazunk ki.

A lakhatás tehát a legnagyobb pénznyelő terület, de nem szabad megfeledkezni a többi fontos létszükségletről sem. Ételre pl. havi 3 500 korona megy el, a havi bérletre 650 korona, rezsi 2-3 ezer korona. Egy norvég korona a mai árfolymon nagyjából 35 forintot jelent.

Konklúzióként elmondható, hogy a kezdőtőke jó, ha megközelíti a 2 millió forintot, ami olyan 4-5 hónap túlélésre lesz elég, de 1,5 millióra minimum szükséged lesz, ha belevágnál a norvég kalandba.

Tarthatja a lelket azonban a sokat dolgozókban, hogy novemberben a többi hónaphoz képest mindenki fele annyi adót fizet be a karácsonyi készülődés támogatása miatt, mint az év többi hónapjában. Aki tehát spórolni és hazautalni is szeretne valamennyi pénzt, semmiképp ne hagyja, hogy a karácsonyi készülődős időszak elvonja a figyelmét: egy-egy extra dísz helyett inkább tegyük félre azt az összeget!

norvég munkavállalás© Jirí

Mire számítsunk Norvégiában?

A gyakorlati, anyagi dolgok mellett fontosak a munkavállaló lelki világát érintő tényezők is, még ha azok a munkáltatótól származnak is. A munkaadók lehetnek igencsak engedékenyek is, főleg, ami a norvég nyelvtudást illeti: általában nem kötelező elvárás, egy biztos angoltudással akár még nyelvvizsga bemutatása nélkül is könnyen elhelyezkedhetünk és elboldogulhatunk.

Dóri szerint Norvégiában a legtöbben nagyon jól beszélnek angolul, nem kell tehát kézzel-lábbal mutogatásra készülni. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a gyerekek már 6 évesen elkezdik az angol tanulását, ami egyébként a közéletben is fontos szerepet tölt be.

Persze akad néhány állás (pl. egészségügyi munkák), ahol előnyt jelent a norvég ismerete, de a nyelvtanfolyamot kifizeti az állam. Dóri példája is mutatja, hogy a helyi nyelv ismerete mekkora előnyhöz juttathat: „jobb norvég nyelvtudással jobban fizető munkahely után is néztem, amit sikeresen találtam is rövid időn belül. Közben már a vendégekkel csak norvégul beszéltem…”

Furcsa szokás ugyanakkor – bár sokak számára biztatóan hangozhat −, hogy a helyi szabályok miatt nagyon nehéz bárkit is kirúgni az állásából. Dóri elmondása szerint ugyanakkor ez hátrányos is lehet, mert a kevésbé szorgalmas és megbízható munkaerőtől így nehezebb megválni. Bőkezűen bánnak a szabadságolással: mindenki évi 5 hét teljes mértékben fizetett szabadságra jogosult! Nem várják el tehát, hogy mindenki stresszesen és csak a munkára koncentrálva járjon dolgozni, így talán a feladatokat is szívesen végzik el. Ezzel szemben azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a munkaerő megjelenése szimpátiát és bizalmat keltsen, viszont a munkaruhát – legalábbis a vendéglátóiparban – csak ritkán biztosítják.

A lakhatásról bővebben

A korábban említett lakásbérleti árak még nem adnak teljes képet a norvégiai lakásszerzés összetettségéről, márpedig van még mit megtudni róla!

Általánosan elterjedt az interjúmódszer, vagyis a főbérlő kitűz havonta 1-2 napot, amikor az érdeklődők megnézhetik a lakást, majd kérdéseket tesz fel nekik. Miután lement az „első”, talán legkeményebb kör, még olyan referenciákat is kérhet a tulajdonos, amelyek a jelentkező előző főbérlőjétől származik. Ez az egész tulajdonképpen egész jó gyakorlás egy-egy állásinterjúra is, így nem árt komolyan venni, főleg, hogy enélkül akár fedél nélkül is maradhat a lakáskereső.

A lakásbérleti szerződés meglehetősen korrekt szokott lenni: mind a főbérlő, mind az albérlő jogait védi, ráadásul a tulajdonosok általában nem hagyják bajban bérlőiket. Ha valami meghibásodik a lakásban, igyekeznek gyorsan megoldást találni a problémára.

Fontos tudni

  1. A lakásbérléshez legtöbb esetben szükség van fix munkára és bankszámlára is.
  2. A bankszámlanyitásnál is elengedhetetlen egy biztos állás.
  3. A munkaszerződéshez lakcímmel kell rendelkezni!

Úgy tűnik tehát, hogy nem árt már itthonról találni valakit, aki a kezdeti időkben kint segíti és esetleg el is szállásolja a munkavállalót!

norvég munkavállalás© Aapo

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítási és egyéb biztosítási folyamatok ennél jobban átláthatók. A legszerencsésebbek a teljes állásban dolgozók, mert esetükben a munkáltató fizet be mindenféle adót, járulékot és biztosítást. Figyelni kell azonban arra, hogy az adózás szempontjából nem mindegy, ki milyen munkakört tölt be. Különbség van az első és második adóosztályba tartozó emberek között; míg az első csoport tagjai 35%, addig a másodikba tartozók 50% adót fizetnek. A második csoportba a magasabb keresettel (minimum havi 2 és fél millió forintos fizetés) rendelkezőket sorolják be.

Csodás Norvégia? – Jöjjön a végső tabella!

A tudnivalók hosszas sorolása persze azt a kérdést eredményezi, hogy valójában megéri-e Norvégiában munkát vállalni. Látható, hogy magasak a megélhetési költségek, a tömegközlekedés is hagy olykor kívánnivalót maga után, és egy-egy ügyintézési folyamat is nehézkes lehet.

A minimálbér bruttó 705 ezer forintnak felel meg. Ez biztosítja, hogy a lakhatás és a számlák összege nem haladja meg a minimálbér összegét, nem úgy, mint itthon.

Aki nem érzi magát meggyőzve, olvassa el Dóri véleményét:

„Jól éltem es élek most is, élvezem, hogy azt csinálok, amit akarok, hogy megvehetem amire, szükségem van, vagy amit szeretnek, mindezt a húszas éveim elején.”

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.