Lépésröl lépésre

Spanyolországi munkavállalás lépésről lépésre

Vajon mennyire lehet értékes, valódi élménnyel járó munkára bukkanni egy közel 50 millió lakossal bíró országban? El lehet-e kerülni a helyi fiatalok és munkanélküliek sorsát, akik a nem is olyan régi válság miatt nem találnak munkát? Mindent elárulunk a spanyol munkavállalásról!

Ahogy azt korábbi, külföldi munkavállalásról szóló cikkeinkben már bemutattuk, az egész Európát sújtó nehézségek ellenére is akad, aki megtalálja számítását egy-egy közelebbi vagy távolabbi államban. A spanyolok is egyre derűlátóbbak, bár ez egyelőre csak a hivatalos szakkiadványok véleményét tükrözi; az IMF szerint például idén nagyot fordulhat a kocka a mediterrán állam gazdaságában, végre kilábalhat a recesszióból, ami új munkahelyek születésével járhat. Elemzőik szerint év végéig a növekedés elérheti akár a 3,1%-ot is.

Mindenképpen ajánlatos azonban úgy kiutazni, hogy már biztosan tudjuk, hol vár minket munka, mert a munkanélküliség még mindig nem csökkent jelentősen; júniusban 24%-nál tartott.

Spanyol munkavállalás© Ellitott

Hivatalos okmányok, munkakeresés

Mivel Spanyolország az EU tagja, ezért 3 hónapig az EU-polgároknak nincs szüksége hivatalos tartózkodási engedélyre.

Azonban ha hosszabb távon maradnánk – például munkavállalás céljából – akkor, bár tartózkodási engedélyre továbbra sincs szükség, kötelező jelleggel regisztrálni kell a Bevándorlási Hivatalnál (ezt nevezik Officina de Extranjeros-nak), vagy a lakóhelyhez tartozó rendőrkapitányságon. Mindez nem megy majd zökkenőmentesen útlevél, személyigazolvány, és némi pénz nélkül.

Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy minden bejelentkező kap egy regisztrációs igazolást, amelyen olvasható a regisztrációs szám ( Número de identificación de Extranjeros). Ez a szám azért fontos, mert enélkül semmiféle munkavállalási folyamat nem indulhat el.

Az EU-polgárok a munkavállalás intézésekor is jól járnak, hiszen nem kell munkavállalási engedélyt bemutatniuk. A munkaszerződés kötése már ennél bonyolultabb lehet, hiszen számos szempontot kell figyelembe venni: szóban vagy írásban történt-e a szerződés, határozott vagy határozatlan idejű, megállapítanak-e próbaidőt, és így tovább. Emellett senki ne felejtsen el egy fontos lépést: amikor már büszke munkaszerződés-tulajadonosok vagyunk, ezt be kell jelenteni itthon a NAV-nak és a TB-nek is, nehogy két helyen kelljen adózni.

Spanyol állások után keresve ezt az oldalt érdemes nézegetni!

És mi a helyzet a társadalombiztosítással?

Az EU-s TB kártya mindenképpen hasznos barátja lehet az embernek Spanyolországban, de azt már az állásinterjún kérdezzük meg, elintézi-e helyettünk a cég az adószám és a TB-kártya kiváltását. Az első hónapokban nem feltétlenül jó ötlet olyan munkába fogni, ami önadózást igényel, mert megnehezítheti az ember életét. Ez alól kivételt jelent, ha van megbízható és adózási tapasztalattal rendelkező ismerős az országban. Az ilyen típusú okmányok igénylése és kiadása sok ideig tart, így nehezítheti a helyzetet, hogy készhez vételükig nem kap fizetést az ember.

Verjük a fogunkhoz a garast, vagy ha az nincs, az eurót?

Zsolt pilóta-oktatóként dolgozott kint. Szerinte anyagi szempontból is jó előre kell gondolkoznia annak is, aki fix munkát vállal odakinn.

Spanyol munkavállalás© Kai

„Általánosságban azért elmondható, hogy érdemes 2-3 havi megélhetés összegét megspórolni indulás előtt: ha fix munkára is megy ki az ember, akkor is várhatóan eltelik minimum 4-5 hét, mire az első fizetését megkapja” – emlékezett vissza Zsolt, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy az első fizetésig – a teljesség igénye nélkül – mi mindenre kell pénzt fordítani. Említette többek között az albérletkeresést és a 1 havi kauciót, az alapvető háztartási szerek beszerzését, bankszámlanyitást, telefonvásárlást és a közlekedési díjak kifizetését is.

A spanyolok is szeretik a felkészült, elhivatott munkaerőt!

Sokan azt tartják a mediterrán területek lakóiról, hogy hajlamosak könnyedebben venni a munkát, mint északabbra élő társaik, ám mint általában, ez a gondolat a spanyolokkal kapcsolatban is általánosításnak vagy sztereotípiának mondható. Zsolt tapasztalata szerint a helyiek keményen dolgoznak – ezt a munkatempót valószínűleg a válságból való kilábalás vágya is motiválja. A helyiek produktívak, kevés a holtjárat.

Amit azonban még talán ennél is jobban keresnek a beáramló külföldi munkaerő tagjaiban, az a jó nyelvtudás. Angliában és Svájcban dolgozó interjúalanyaink is arról meséltek, hogy nem árt, ha van egy középfokú nyelvismerete a kiutazónak, bár az nem elvárás mindenhol; Spanyolországban a legtöbb helyen szintén örülnek az angol és a spanyol nyelv ismeretének, gyakran még feltétele is lehet a munkavállalásnak.

A korábbi megszólalókhoz hasonlóan Zsolt is egyetért azzal, hogy a nyelvvizsga papírokra kint nem kíváncsiak. Úgy tűnik, mi máshogy viszonyulunk e dokumentumok jelentőségéhez, mint más, nagy gazdaságok képviselői. Náluk azt vizsgálják, valóban rendelkezik-e a munkára jelentkező a tudással; ez a tendencia itthon lassabban alakul ki. Úgy tűnik, az egyre népszerűbbé váló állásinterjúkon áll vagy bukik minden:

„Ha nem tudsz értelmesen és választékosan megszólalni az adott nyelven, akkor hozhatod a helyi tudományos akadémia állásfoglalását is, akkor se vesznek komolyan majd...”

Zsolt azonban más fontos tanácsot is adott:

„Érdemes mindig ápoltan megjelenni, erre nyugaton nagy hangsúlyt fektetnek, és szerencsére itthon is egyre inkább ez a helyzet.”

Elsőként talán nem tűnik ez olyan nagy dolognak, de nem egyszer hallani olyan szituációról, amikor valaki nem ismerve a helyi szokásokat teljesen furcsa ruha-összeállításokban megy dolgozni. A nagy multiknál például általános elvárás az elegáns viselet, ráadásul nemzetközi környezetben bizonyos szempontból képviseljük saját államunkat is, ezért is érdemes igazodni az elvárásokhoz.

„Akármit is csinál az ember, ott ő az idegen, neki kell alkalmazkodni, és többszörösen bizonyítani, hogy érdemes volt a bizalomra – nemcsak a főnök, de a kollegák szemében is.”

Lakni és belakni az új helyet

Korábban már szó esett arról, hogy a kezdeti költségekbe a lakhatással járó kiadásokat is bele kell kalkulálni, ám előzetesen arról is jó tájékozódni, milyen árkülönbségek vannak Spanyolország és azon belül az egyes városok területein. Jó tájékozódási pont lehet egy-egy kolléga – ha már előre tudjuk, kikkel és hol dolgozunk majd együtt, akár fel is vehetjük velük a kapcsolatot, és így kérhetjük ki véleményüket.

A nagyobb városokban a hosszabb távú bérlés havonta kb. 125,000 forintot tesz ki, ez nagyjából 400-430 euró körül mozog, de természetesen ez az összeg várostól és zónától is függ.

Segítheti a döntést még néhány gyakorlati szempont:
  • Ha nem beszéljük a spanyolt, akkor olyan helyen kell főként szállást keresni, ahol többé-kevésbé megértenek bennünket. A legnépszerűbb idegen nyelv itt is az angol; a lakosság 11,7%-ának az angol az anyanyelve, vagy anyanyelvi szinten beszéli azt. Ez azonban nem magas arány, így figyeljünk arra, hogy a népszerűbb turistacélpontokat és nyaralóhelyeket elhagyva inkább a spanyolra lesz szükségünk.
  • A nagyvároson kívüli élethez hozzá kell szokni, tehát ha valaki itt talál szállást, akár nagy életmódváltáson is át kell esnie. Ott a boltok a szieszta miatt délután akár 3 órán át is zárva tarthatnak. A vacsora időpontja kitolódhat, ami azt jelenti, hogy számítani lehet este nyüzsgésre, kisebb hangzavarra – ezt is érdemes mérlegelni.
  • Mint minden más országban, itt is központi kérdés a tömegközlekedés helyzete. Zsolt szerint „nem árt figyelni a tömegközlekedésre: rendszeresen jár-e busz/vonat/stb., éjszaka is haza lehet-e jutni, ha úgy alakul, stb.” A nagyobb városokat zónákra osztották, és a jegyárak is ettől függően változnak. Ha vasútvonalhoz közel lakunk, akkor figyeljük az ún. kék napokat, mert ekkor kedvezményeket adnak az utasoknak!

Végül már nincs más hátra, csak Zsolt szép zárszavának idézése:

„Az esetek nagy többségében viszonylag lassan fog menni a beilleszkedés – úgyhogy a kulcsszó a türelem!”

Senki ne essen kétségbe, ha nem találja meg azonnal a megfelelő szállást, jó barátokat vagy akár csak a legközelebbi boltot. A helyiek, ahogy tudnak, segítenek, az ország felfedezése pedig önmagában is kaland – kinek így, kinek úgy.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.