Lépésröl lépésre

Svájci munkavállalás lépésről lépésre

Svájc sokszor misztikus szigetnek tűnhet számunkra Európa tengerében. Nem tagja az EU-nak, sok tekintetben „különutasnak” számít, ezért nem lenne meglepő, ha a munkavállalás terén is eltérő szabályok vonatkoznának az oda készülőkre. Ugyanakkor a Svájcra jellemző kivételek nem feltétlenül nehezítik meg a külföldről érkezők életét, sőt, akadnak igencsak előnyös feltételek is!

Hófödte csúcsok, meseszép városok, bankok tele pénzzel… mindezekkel körbevéve élhet az, aki rendelkezik a türelem erényével, és nem adja fel hamar a svájci munkakeresést. Svájcban ugyanis gyakran igencsak nehéz rátalálni a megfelelő munkára. Ez kiemelten igaz azokra, akik az EU-n kívülről érkeznek, mert számos munkahelyen kvótarendszert léptettek életbe az egyes külföldi régiókból érkezőkre vonatkozóan. Ezzel szemben számos magyar példája mutatja, hogy egyáltalán nem lehetetlen „egy jó fogás”, vagyis akár az álommunka megtalálása.

A svájci gazdaság és munkaerőpiac stabil; 2014 májusában a munkanélküliség csupán 3% volt, ami a világon az egyik legjobb eredmény.

A munkanélküliség azonban a külföldi munkaerő körében a legmagasabb, ezért fontos, hogy az oda vágyók megismerkedjenek a következőkben ismertetett szabályokkal és teendőkkel, no meg a kint dolgozó magyarok hasznos tanácsaival.

svájc munkavállalás© khariul

Hivatalos okmányok, munkakeresés

Meglepően egyszerű dolga van a Svájcban elhelyezkedő EU-s polgároknak, mert bár az ország nem tagja az EU-nak, munkába állásunkat mégis sok egyezmény megkönnyíti. Ezek közé tartozik, hogy 2010 óta nincs szükség munkavállalási engedélyre. Az EU-n kívülről érkezők tehát nehezebb helyzetben vannak.

Szükséges azonban a tartózkodási engedély, azaz Aufenhaltsbewilligung. Ez a papír csodákra képes: ha nem rendelkezünk vele, három hónap után búcsút kell intenünk az országnak. Aggodalomra azonban nincs ok, mert munkaszerződéssel és 60 svájci frankkal (nagyjából 17 ezer forint) a kezünkben már meg is indítható az igénylési folyamat a tartózkodási hely szerinti városházán (1-5 évre érvényes). Itt érdemes egyben a külföldieknek szóló személyigazolványt is kiállíttatni. A munkával kapcsolatos szabályok kantonokként eltérnek, ezért fontos még indulás előtt tájékozódni az egyes területek közötti eltérésekről!

Arra azért figyelni kell, hogy ha mégis szükség lenne munkavállalási engedélyre, egyes munkaköröknél időnként bevezethetnek kontingenst, azaz mennyiségi korlátozást, és ekkor nem lehet munkavállalási engedélyhez jutni. Ráadásul az engedély egyes vétségek elkövetése esetén bevonható, ezért előbb jó megismerkedni a helyi szabályokkal és a helyiek elvárásaival...

Igazodj, hogy eligazodj!

…és ha már az elvárásokról van szó, nézzük, miért nézhetnek ránk görbe szemmel a helyi munkáltatók és lakosok.

Eszter orvosként dolgozik Svájcban, és többek között a helyi igényekről is mesélt:

„Felhívnám a figyelmet az udvariasságra, a protokoll és pontosság betartására, bármilyen munkaterületen is dolgozol. A legtöbb munkahelyen a munkaruha viselése kötelező. A dohányzásra vonatkozó szabályokat is komolyan betartják” – mondta. Ezeket a tulajdonságokat tehát – ha eddig nem rendelkeztünk velük – mindenképpen érdemes elsajátítani, így a kinti munka akár személyiségfejlesztő tréningként is felfogható!

A fenti erényeket minden munkakörben elvárják, dolgozzon az illető akár vezető, akár beosztott pozícióban. Ilyen szempontból mindegy tehát, hogy az ember vállalkozóként, szakmunkásként vagy szellemi munkát végzőként talál munkát: az egyenlőség ebben a tekintetben teljes mértékben jelen van, így a munkaerő értékesnek érezheti magát.

Jó tanácsként Eszter azt is megjegyezte, hogy a svájciak körültekintőbben és precízebben dolgoznak a megszokottnál, amit ő az anyagi és felszereltségbéli lehetőségeknek tulajdonított. Azért ehhez is érdemes igazodni: a helyiek munkamoráljához való igazodás már fél siker, akinek pedig nehézséget okozna a fokozott pontosság, ne feledje, hogy hosszú távon megbecsülést szerezhet a kemény munkával!

Pénz, pénz, még több pénz...

A kiutazás és az első lépések megtételének tervezésekor mindenképp!

István, aki egy irodában dolgozik kint, úgy gondolja, attól függ, ki mennyi pénzzel indul ki, hogy milyen munkakört tölt majd be.

Elmondása szerint az élet a fővárosban a magyar pénztárcákhoz mérten meglehetősen drága, ide 4000 franknál (1,14 millió forint) kevesebb összeggel nem érdemes elindulni. Zürichben a napi megélhetés 80-100 frank körül alakul.

A kinti árak egyébként legalább háromszor, de sokszor inkább ötször magasabbak az itthon megszokottakhoz képest, így érdemes egy biztos kezdőtökével indítani a folyamatot. Ez főleg akkor igaz, ha a lakhatást is figyelembe vesszük: sok más országhoz hasonlóan itt is kérnek 1-2 havi letétet, ráadásul a lakásbérlés is nehézségeket okozhat (a részleteket lásd később).

svájc munkavállalás© Shepard

Talán elsőként furcsán hangzik, de a pénz témaköréhez kapcsolódik még az egyetemi diplománk bemutatása is (ha rendelkezünk ilyennel). A munkáltatók valószínűleg komolyan veszik a képzettség jellegét és a hozzá kapcsolódó bizonyítványokat, mert ezeket az okmányokat kint el kell fogadtatni. István arra figyelmeztet, hogy ez a procedúra meglehetősen sokba kerül, tehát ezt a tételt is a kiadások között kell számon tartani. Előny azonban, hogy ha a munkahely nem elégedett maximálisan az egyén képesítésével, kötelezheti extra továbbképzésre, ami plusz tudást nyújt a munkavállalónak!

Ezeket a szempontokat vedd figyelembe lakáskeresés közben!

Ahogy arról már szó volt, a pénz tetemes hányada a lakhatásra megy majd!

Eszter szerint kezdetben a magas bérleti árak és kaució miatt a lakásbérlés előnyösebben elintézhető, ha több bérből adják össze a bérleti díjat. Ezért jó elgondolkodni azon, hogy ne egyedül vágjunk bele a svájci kalandba, hanem rokonainkkal, párunkkal vagy barátainkkal közösen. Ha valaki ezt a megoldást választja, találhat lakást ún. Wohnungsgenossenschaft-ban (WG-ben); ez egy olyan épület, amelyben mindenkinek megvan a maga szobája, de a konyha és a fürdőegység közös. Emellett a nagyobb munkahelyek gyakran biztosítanak szállást.

Egyéni lakásbérlés esetén nem kell azonban rémképeket kergetni, Eszter szerint ugyanis több honlap kínál igényes albérleteket. Szerinte „a lakások többsége rendezett, felújított. Az ár egész jól mutatja a minőségét.” Ha megtaláltuk a megfelelő lakást, akkor kezdődnek az igazi nehézségek!

István részletesen ismertette a folyamatot: „a bérbeadó dönti el teljesen szubjektíven, hogy a néha több tucat jelentkező közül kinek adja ki a lakást. A szempont az, hogy minél megbízhatóbb és minél kevésbé problematikus legyen a bérlő.” Ezért jelentkezéskor érdemes elővenni remek érvelő és retorikai képességünket, hogy meggyőzzük a gyanakvó főbérlőt...

A bérléshez egyébként többféle papírt is be kell nyújtani. Először is szükség van egy tartozási igazolásra, amit a helyi polgármesteri hivataltól, vagyis a Gemeidétől lehet beszerezni, emellett fontos még a munkahely által kiállított keresti igazolás is.

Érdekesek ezek mellett a bérleti szerződések is. Például előfordulhat, hogy kikötik benne, hányszor lehet évente felmondani az albérletet. Megtörténhet az is, hogy szabályozzák, hányan költözhetnek az adott lakásba, így ennek megfelelő méretű lakás után kell nézni. A helyi szomszédok István elmondása szerint általában egyébként meglehetősen „érzékenyek” az átszűrődő zajokra, szóval a porszívózást, tévézést és egyéb zajkeltő dolgokat csak megfelelő időpontban végezzünk, kivéve, ha szeretnénk megismerkedni a házfelügyelővel.

Svájc az igazi Bábel? Milyen nyelvek ismeretére van szükség?

A svájci munkáltatók, hasonlóan a britekhez, a gyakorlati szempontot tartják fontosnak: nyelvtudást igazoló papírokat egyáltalán nem kérnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy örülnének a csak magyarul beszélő munkavállalóknak!

„Az állásinterjún felmérik azt, hogy az adott munkához mennyire elégséges a nyelvtusásod. Mint mindenhol, itt is vannak munkák, ahol minimális nyelvismerettel is boldogulsz, illetve külföldi cégeknél gyakran nem is az ország nyelve kell, mert angolul folyik a munka” - mondta Eszter.

Ennek ellenére javasolja az angol vagy német nyelv legalább B1 szintű ismeretét, ami a mindennapi, hétköznapi nehézségek leküzdéséhez elengedhetetlen. A francia ismerete is előnyös lehet, de leginkább francia területen.

István inkább a különféle szakmák nyelvi igényeiről mesélt. „Attól is függ, a munkavállalٌó kapcsolatban van-e ügyfelekkel”. Kiemelte, hogy az idősek ápolása vagy a gyermekek felügyelete megkívánja a jó kommunikációs készségeket és persze a nyelvtudást, de például a fizikai munkát végző szakemberek esetében ez nem mindig elvárás. Ekkor elegendő lehet, ha kezdetben maga az alvállalkozó tud mondjuk németül.

Arra azért ügyelni kell, hogy aki munkavégzés közben szeretne németül megtanulni, nagy eséllyel a helyi dialektust sajátítja majd el, amit nem feltétlenül értenek egyéb német nyelvterületeken!

svájc munkavállalás© Artur Staszewski

Néhány praktikus tanács az adózásról és biztosításokról

Az okmányok beszerzése mellett az az a folyamat, amelyet leginkább akkor érthetünk meg, ha már aktívan részt veszünk benne, de azért néhány támpont jól jöhet.

Eszter pozitívan nyilatkozott az adózásról: „Amíg az ember ideiglenesen tartózkodik Svájcban, és a lakhatási engedélye sem 10 évre szól, addig aranyélete van. A munkáltató szépen levon minden járulékot (adót, nyugdíjbiztosítást stb.) és a fizetéssel, amit a bankszámládra utalnak, már szabadon gazdálkodhatsz.” Ez azt is jelenti, hogy egy ideig biztosan megúszható az adóbevallással járó tortúra.

Az adózás mértéke függ a jövedelemtől: minden munkavállalás esetében törvény szabályozza az adó mértékét, de évi 120 ezer frankos jövedelem felett az adóhivatal dönti el, mennyi extra pénzt kell még befizetni. A helyi adózás egyébként sávos, és figyelembe veszik az egyén szociális helyzetét, például családi helyzetét, gyermekei számát, és így tovább.

A társadalombiztosítás ennél összetettebbnek tűnet, mert nagyon sokféle módja van a biztosításoknak, ám itt magánbiztosítókkal kell felvenni a kapcsolatot. Tehát Magyarországot elhagyva ki kell jelentkezni az itthoni biztosítási intézményekből, majd fel kell keresni valamelyik helyi, biztosítással foglalkozó céget, legalábbis ami az egészségbiztosítást illeti. A hatóságok egyébként abban a pillanatban tájékoztatják a munkavállalót ezzel kapcsolatban, amint az egyén megérkezett az országba és felkereste a helyi hivatalt. A nyugdíjbiztosítás ennél egy fokkal egyszerűbb, mert annak összegét a munkáltató vonja le a havi fizetésből. Arra azonban mindig figyelni kell, hogy a biztosítások kortól és egészségi állapottól függően is változnak!

Tovább információk ezen az oldalon találhatók.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.