Lépésröl lépésre

Angliai munkavállalás lépésről lépésre

Munkavállalási engedély, munkakeresés, lakhatási lehetőségek, adózás, bankszámlanyitás, társadalombiztosítás – avagy minden, amit indulás előtt tudni kell!

Időnként nem könnyű eligazodni a brit munkavállalással járó ügyek útvesztőjében, de néhány tanácsot követve hamar megszokható az új rendszer.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben is említettük, a legtöbb magyar Németország mellett az Egyesült Királyságot választja úti célként (a kiutazók kb. negyede) annak ellenére, hogy az újabb brit intézkedések szigorúbbnak tűnnek több másik államéihoz képest.

Hivatalos okmányok, munkakeresés

”Ha van érvényes személyi igazolványod és/vagy útleveled, akkor papírok tekintetében már rendben is vagy” – kezdte beszámolóját Kriszti.

Kriszti már több éve dolgozik Londonban egy múzeumban visitor operations team leaderként, azaz felügyeli és irányítja a kiállítótermekben dolgozó, információt szolgáltató munkaerő beosztását, munkavégzését.

angliai munkavállalás© Aurelien

Ezek szerint tehát alapvetően semmilyen más okmányra (pl. adó-, taj- vagy lakcímkártyára) nincs szükség az eredményes munkavállaláshoz. A leghasznosabbnak mégis az útlevél bizonyul, mert a briteknél nem létezik olyan formájú személyi igazolvány, mint nálunk, ezért a magyar kártyát nem minden esetben ismerik fel. Fontos: akár személyi, akár útlevél, mindig legyen érvényes – ki tudja, mi történne különben!

Emellett azonban figyelni kell arra, hogy a munkához szükséges a National Insurance Number, azaz nemzeti biztosítási szám, de enélkül is el lehet kezdeni a munkakeresést. Jó hír, hogy mivel az Egyesült Királyság is EU-tag, külön munkavállalási engedélyre nincs szükség!

Bár nem számít hivatalos okmánynak, az önéletrajzról is érdemes előre gondoskodni. Amikor tehát pakolunk a bőröndbe, a fogkefe, törülköző és pizsama mellé a CV-t is gondosan helyezzük be! Kriszti szerint mindenképpen jó kinti CV-mintákat keresni, mert eltérőek lehetnek a formai és tartalmi követelmények.

„Semmiképp se amerikai illetve magyar típusú CV-t írj, ugyanis itt nem a száraz adatokra kíváncsiak, viszont nem is tollbamondást akarnak olvasni. Soha ne csatolj fotót a CV-hez, ugyanis az esetleges hátrányos, külső alapján való megkülönböztetés gyanúját itt egy munkáltató sem kockáztatja meg magának...”

Három egyszerű, de szinte kötelező lépés, amint megérkeztél!

1. Szerezz be egy angol SIM-kártyát!

A munkakeresést megkönnyíti, ha van egy helyi telefonszámod. Nem jó ötlet magyar számot megadni, mert nagy valószínűséggel ezek után nem fognak komolyabban foglalkozni a benyújtott pályázattal. A kártyát egyébként számos üzletben és élelmiszerboltban is meg lehet vásárolni, mindössze 1 fontért.

2. Add be a jelentkezésedet NI-interjúra!

Ez a rövidítés takarja a National Insurence-t, azaz a nemzeti biztosítást, ami az általunk megszokott taj- és adószámhoz hasonlít.

„Az ehhez szükséges ügyintézés egyszerű, de nem megy egyik napról a másikra”- mesélte Kriszti, aki az első körben kötelező, felmérő jellegű telefonbeszélgetésről is sok mindent elárult.

„Az NI irodában dolgozók hozzá vannak szokva ahhoz, hogy angolul alig, illetve egyáltalán nem tudó delikvensekkel is kell beszelniük. Abban az esetben, ha valaki egyáltalán nem beszél angolul, tolmácsot vinni is teljesen elfogadott.”

Ezt egy interjú követi, amelyen egyszerű kérdéseket tesznek fel, például a tartózkodás célja vagy a lakhatás iránt érdeklődnek. Az interjú után már csak ki kell várni, amíg kipostázzák az NI számot tartalmazó levelet. Fontos, hogy rendelkezzünk ezzel, mert különben nem tudunk adózni. És ha már az adóknál tartunk – sajnos általában magasak a kinti adók. A folyamatot azonban megkönnyíti a munkáltató: „Az alkalmazottaktól a munkáltató levonja az adóelőleget, adóév végén pedig kérés nélkül elkészíti az adóbevallást, amit minden dolgozónak odaad.”

3. A bankszámlát se felejtsd el!

Ez is nagyon fontos munkavállaláskor. Tulajdonképpen mindegy is, ki melyik céget választja, széles a lehetőségek tárháza.

Virág, már 5. évét tölti kint, au-pariként dolgozik, de vállalt már munkát 3D-nyomtatóboltban is. Szintén sok információt osztott meg a számlanyitásról.

Szerinte bár egyszerűnek tűnhet a helyi bankszámlanyitás, a döntés sokszor mégis az aktuális ügyintézőtől és nem magától a banktól függ. Ha olyan ügyintézőhöz kerülünk, akinek éppen jó napja van, vagy szimpatikusak vagyunk neki, már halad is ügyünk a jó irányba. 

Pénzes kérdés

Amilyen udvariasak és visszafogottak a helyiek, nem csoda, hogy nem szeretnek nyíltan pénzügyekről beszélni, ezért nem kell meglepődni, ha kollégáink zavarba jönnek a fizetéseket vagy egyéb juttatásokat érintő kérdéseinktől. Kiutazás előtt azonban nem szabad szerénykednünk; muszáj arról is beszélni, mennyi pénzzel érdemes kiutazni.

Virág szerint minimum 1500-2000 font kell a biztonságos kezdethez.

Ha megérkezésünk után még nincs munkánk, akkor számolni kell a lakhatásra fordítandó azonnali összegekkel (pl. depozit, 1 havi lakbér), illetve a megélhetési és utazási költségekkel. Sokat lehet spórolni kezdetben a buszozással, mert ez az utazási forma az egyetlen, amely minden zónában ugyanannyiba kerül.

angliai munkavállalás© Alper

Elvárások tengere? Tanulj meg úszni benne!

„A munkáltatók elsődleges elvárása, hogy el tudd magad adni. Ilyen szempontból itt is ugyanazt keresik, mint bárhol a világon, de egy hatalmas különbség azonban mégis van: nem azt nézik, milyen papírod van, hanem a tényleges tudást, tapasztalatot keresik, főleg a külföldről érkezetteknél” – mesélte Kriszti.

Ezt Virág is megerősítette, aki szerint a munkahelyeken nem nagyon kérnek végzettséget igazoló papírt vagy nyelvvizsga bizonyítványt.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy álmaink munkája nem feltétlenül talál ránk már az első napon. Köztudott tény, hogy sokan felszolgálóként, pincérként, egyéb fizikai munkásként kezdenek dolgozni, még akkor is, ha egyébként szellemi munkát keresnek maguknak. Ezeken a helyeken a munkáltatók elvárják, hogy az új alkalmazott gyorsan hozzászokjon a környezethez és beletanuljon a munkába.

Kriszti szerint sok minden hozzáállás kérdése.

Így, egy éttermi munkából is válhat szórakoztató és tanulságos élmény: „A középkori hangulatú étteremben, ahol két hónapig dolgoztam, mulattatni kellett a vendégeket, szóval nem volt olyan rossz munka, ráadásul mivel szigorú forgatókönyv szerint dolgoztunk, gyorsan telt az idő. Este az étteremben szerepeltem, napközben pedig az emeleti irodában dolgoztam, ahol az esti foglalásokat intéztük, így az otthoni irodai munkáim után itt is sok tapasztalatra tettem szert.”

Ezeken a helyeken a rendes, tiszta megjelenés is fontos, a komoly cégeknél pedig létezik dress code is, tehát ez is egy lényeges elvárás. A külső mellett általában a belső értékekre is nagy hangsúlyt fektetnek, a diszkriminatív megjegyzéseket például szigorúan kezelik, és a munkavállalói jogok sem sérülhetnek, ezért elvárás az ehhez való alkalmazkodás. Nem kedvelik sem a hangoskodást, sem a hangulatok túlzott kimutatását, így aki ilyen beállítottságú, kétszer is gondolja meg, biztosan a szigetországban szeretne-e dolgozni.

Néhány szó a lakhatásról

Pénzünk és munkaszerződésünk már van, de lakni is kell valahol – de hol és hogyan?

Először is nem mindegy, milyen úton-módon jutunk szálláshoz.

Virág hangsúlyozta, hogy a közvetítő ügynökségek nagyon sok pénzt kérnek el a közbenjárásért, ezért sokkal előnyösebb, ha magányszemélyeknél érdeklődünk.

Nagyon sok a hirdetés, és létezik olyan oldal, ami megkönnyíti a keresést. Egyébként maga a bérlő is kiadhat szobákat a főbérlővel történő megállapodás szerint.

Krisztinek azonban jó tapasztalata van az ügynökségekkel, mert így elkerülhető a főbérlővel való találkozás. Előfordulnak ugyanis olyanok, akik nem jelentik be a bérlőiket, és még csak rendes szerződést sem adnak. Teljesen természetes emellett, ha a munkavállaló több lakhelyet is kipróbál, hiszen egyes helyeken több albérlő lakik egy lakásban, máshol csupán ketten-hárman, meg kell tehát tapasztalni, nekünk melyik a legalkalmasabb verzió.

Ekkor persze számos szempontot figyelembe kell venni, aminek a munkavállaláshoz is köze van, főleg anyagi szempontból. Az egyik ilyen szempont a lakóhelyről történő utazás a munkahely felé. Még a tehetősebbek is szeretnek például kerékpározni, így elkerülhetők a dugók, ráadásul olcsó megoldás a tömegközlekedéshez képest. Nagy távolságokat sokan metróval teszik meg, de ez nem egy költségkímélő megoldás.

A nyelvtudás a siker kulcsa?

Furcsa, de nem feltétlenül. Már volt arról szó, hogy a nyelvvizsgát nem sok helyen igénylik, de azért vannak kivételek.

Kórházi munkára például – érthető okokból – csak jó angoltudással rendelkező embereket alkalmaznak.

Azonban – a két lány elmondása szerint – sokkal fontosabb a talpraesettség és az elkötelezettség, de azért természetesen előnnyel indul, aki legalább egy középfokú nyelvvizsgával a zsebében (és persze ennek megfelelő nyelvtudással a fejében) utazik ki.

„Ha az adott munkakörnek megfelelő szinten beszélsz, semmi félnivalód nincs, az akcentus pedig senkit nem érdekel, ahogy a beszéd közben vétett nyelvtani pontatlanságok sem” – bátorít mindenkit az angol nyelv használatára Kriszti, tehát ilyen szempontból igencsak be- és elfogadóak a helyiek. Viszont ha valaki a munkában szeretne jobban érvényesülni nyelvi szinten is, akkor törekedni kell arra, hogy ne csak magyarokkal történjen kommunikáció a fejlődés érdekében.

Néhány extra kedvcsináló(?) tény

Többek tapasztalata alapján számos kinti munkahelyen udvariasak, türelmesek és diplomatikusak a kollégák, ami talán kissé csökkenti a munkahelyi stresszt. Emellett jó tudni, hogy „mindenki kiáll azért, ami neki jog szerint jár, és nem félnek vagy szégyellnek ennek kulturáltan hangot adni, elvégre magától értetődőnek veszik, hogy ami jár, az jár, és nincs vita.” Talán egyeseknek nehezen megy ennek a karakán hozzáállásnak az átvétele, de az biztos, hogy mindenképp fejleszti kommunikációs képességeinket és erősíti önbecsülésünket.

Sokaknak talán ellenszenves lehet továbbá, hogy meglehetősen határozottan bánnak a munkavállalókkal, a hibák kijavításának halogatását például nem tolerálják. Persze elképzelhető, hogy valakinek tetszik ez a stílus, hiszen hatékonynak hatékony.

További hasznos információk elérhetők itt.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.