Az alapjövedelem ötlete zsákutca, vagy ez lehet a jövő? Erre keresi a választ egy holland kutatás

Nincs egy hónapja, hogy felröppent a hír, miszerint a finn kormány a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését tervezi. A kormányprogramban a vállalás csupán egy mondatban jelenik meg: ”Az alapjövedelem-kísérlet megvalósítása”. Míg Finnországban egyelőre ez csak ötletként merült fel, Utrechtben a helyi egyetemmel együttműködve próbára teszik az elképzelést.

Miért lehet szükség a feltétel nélküli alapjövedelemre?

Egyre súlyosbodó probléma a jóléti államok válsága, melyre sok közgazdász szerint az alapjövedelem lenne a megoldás. Az emberi munkaerő drága és körülményes, így egyre több minden automatizálódik. Ez azonban növekvő munkanélküliséghez és létbizonytalansághoz vezet.

Megnövekedett a részmunkaidős, alkalmi megbízások száma, sokkal nehezebb előre tervezni és karriert építeni.

Az alapjövedelmet támogatók szerint az alanyi jogon kapott juttatás elősegítené a kiszámíthatóbb, élhetőbb légkört. A kapott összeg felhasználható továbbképzésekre, akár szabadidős tevékenységekre, mely mind-mind egy nyugodtabb és kiszámíthatóbb életet eredményezne.

alapjövedelem© Chriss Potter

Sikeres kanadai “tesztüzem” már volt korábban

Az ötlet nem újkeletű, már történt is hasonló kísérlet még a 70-es években Kanadában, Dauphin városában. A “Mincome” program keretében minimális alapjövedelmet biztosítottak az ott élőknek. Ez nem pontosan felel meg az Utrechtben éppen zajló kísérletnek, a mostaniban ugyanis csupán az a kiválasztott 300 fő vesz részt, akik már eddig is részesültek valamilyen szociális támogatásban.

A kanadai kísérletben, akiknek volt munkája, csak a támogatás felét kapta meg. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire befolyásolja a munkához való hozzáállást a mindenki számára biztosított összeg. Igen pozitív eredményeket kaptak, a munkaerőpiacot kevéssé befolyásolta a támogatás. A ledolgozott órák száma 1 százalékkal csökkent a férfiak, 3 százalékkal a nők, és 5 százalékkal a hajadonok esetében. A kisgyermekes anyák és a tinédzserek munkavállalási kedve ugyan jelentősebb mértékben esett, ugyanakkor a nem munkával töltött időt az anyák gyermekeikkel, a diákok pedig tanulással töltötték.

Csökkent az iskolát elhagyók száma, a tanulmányi átlag pedig emelkedett, és egyre többen kezdtek bele felsőfokú tanulmányokba.

Nem elhanyagolható az sem, hogy a kísérlet ideje alatt a kórházi látogatások száma 8,5%-al csökkent, kevesebb munkahelyi balesetet és családon belüli erőszakot regisztráltak.

Ez mind nagyon szép és jó így első hallásra, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, a résztvevők tudatában voltak, hogy ez a támogatás csupán átmeneti, így nem tudhatjuk, hogy hosszú távon (azaz élethosszig) tartó támogatás esetén hogyan reagáltak volna. Vajon otthon üldögélnének, és semmittevéssel töltenék minden idejüket, vagy épp ellenkezőleg, a kapott időt a társadalom és saját maguk számára hasznos módon töltenék el?

alapjövedelem© OuiShare

Utrecht újratöltve

Az utrechti kísérletben több csoportot állítottak össze. Körübelül 50 fővel szemben semmilyen elvárást nem támasztanak, míg három másik csoportnak különböző szabályoknak kell majd megfelelniük. Természetesen lesz egy kontrollcsoport is: tagjainak a támogatásért cserébe aktívan kell munkát keresniük. Havonta 900 euró jár egy főnek, a családoknak pedig 1300 euró. A kísérlet egyelőre nem egy átfogó szociálpolitikai döntés, csupán egy kutatás, melynek eredménye hosszabb távon nagyon hasznos lehet. A kérdés az, hogy milyen hatással lesz a támogatás a munkavállalási morálra a résztvevők körében.

A legtöbben úgy vélik, ha nem szükséges, akkor nem is fognak munkát keresni az emberek - a kutatást vezetők viszont azt remélik, a résztvevők nem tűnnek el a munkaerőpiacról, és szívesebben dolgoznak majd.

A feltétel nélküli alapjövedelmet rengeteg vita és kérdés lengi körbe, melyet ez a kutatás nem tud eldönteni, de eredményei alapján tovább lehet gondolni a koncepciót. Ahhoz, hogy életbe lépjen, globális konszenzusra lenne szükség, ugyanis ha csak egy-egy országban vezetnék be, az a gazdaság összeomlásához és hatalmas egyenlőtlenségekhez vezethet. Az alapjövedelem lokális bevezetése csak olyan országban jöhetne létre, mely gazdasági szempontból biztos lábakon áll. Ez újabb feszültségeket generálhat: képzeljük csak el, hogy a már eleve hátrányosabb helyzetű országokban milyen visszahangot váltana ki az a kép, hogy létezik olyan hely, ahol adott esetben akár a kisujját se kell mozdítania az embernek ahhoz, hogy egy normális alapszinten éljen.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.