Aki bújt, aki nem: van, aki mégis maradna, más távozna az EU-ból

Az Európai Unió egyetlen szegmense sem ül jelenleg a babérjain: egyes országokban, mint például az Egyesült Királyságban, éppen a „fordul a kocka” folyamatát élik meg az ott lakók, Ausztria egy precedenssel nem rendelkező lépés felé menetelhet, a görögöknél pedig már semmi nem biztos. És akkor a migránsáradatról még nem is beszéltünk. Európai körkép a kockán innen és túl.

A bevándorlás, kivándorlás, eurózóna-övezeti válság, menekültkérdés és kilépés lassan olyan megszokott fogalmakká válnak Európa-szerte, mint amilyen ma a Schengen vagy az öt szabadság elve. A szakszavak azonban szépen lassan negatív irányba tolódnak. Természetes folyamat vajon, hogy a világban egy pillanatnyi nyugalom sem uralkodik, és ezáltal folyamatosan bővítenünk kell a nemzetközi politikából eredő szókincsünket?

Úgy tűnik, igen, amit Antonio Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztos szavai is megerősítenek: „Fölbolydult a világ” – mondta, utalva például az egyre erősödő menekült migrációra, amihez, átfogó megoldás nélkül, egyelőre hozzá kell szoknunk. Persze, gondolhatnánk, az EU nemcsak menekültproblémákkal foglalkozik, amiben igazunk is lenne, de minden ország gondolkodásmódját formálja ez a kérdés, ugyanúgy, ahogy sok más probléma is.

Mi tehát a helyzet az újonnan formálódó Nyugat-Európa – Közép-Európa – Kelet-Európa tengelyen? Ebben a pillanatban éppen ki akar az EU tagja maradni, és ki fontolgatja a kilépést? Mi lesz ennek a globális ki-be-bújócskának a vége?

Megfontolt játékos: az Egyesült Királyság

Ördögszarvakkal felszerelt Cameron-fotó, tiltakozó szervezetek – nem ez a kép maradt meg sokakban, akik követték az idei brit választásokat. Azóta több tízezren demonstrálnak az állami kiadások, köztük a szociális támogatások tervezett csökkentése ellen, amelyet annak ellenére terveznek bevezetni, hogy az extra anyagi támogatás a brit népesség körülbelül egyharmadának jelentett megélhetést.

EU görög angol © Foreign and Commonwealth Office

Nem jelent ez biztató perspektívát azoknak, akik már körmüket rágva várják az EU-kilépésről szóló népszavazást, amelyet a jelenlegi tervek alapján talán már 2016-ban megtartanak. Logikus döntés lenne ez az országot kormányzók részéről, mert a kilépést ellenzők tábora korábban soha nem látott módon növekszik.

Az Ipsos MORI felmérése alapján már a brit választók kétharmada maradna az EU-ban, de még a You Gov is 50% közeli eredményt mutatott ki legutóbbi kutatását követően.

Az esetleges brit kilépés egyébként már becenevet is kapott: a „Brexit”-et, azaz a British Exitet már a tory párton belül is egyre kevesebben tekintik lehetséges megoldásnak.

A kormány tehát két dolgot tehet: vagy nagyon gyorsan túlesik a népszavazáson, nehogy tovább csökkenjek a Brexit-pártiak aránya, és közben a többséget meggyőzi valamilyen hatásos indokkal, vagy még kivár egy kicsit, és például a görög válság vagy az osztrák fejlemények említésével próbál kampányolni a népszavazás mellett. Persze a végső cél nem is feltétlenül a kiválás, hanem a britek számára kevésbé kedvező EU-s szabályozások megváltoztatása lenne. Azonban ennek eléréséhez fontos taktikai eszköz a népszavazás, ami a változtatás szándéka felé terelheti az EU döntéshozóit.

Közben azért nem árt elgondolkodni azon sem, honnan jön a brit emberek hirtelen „kockafordulása”? Hiszen a felmérések alapján már két éve nem volt ilyen alacsony a kiválási szándék mértéke. Szakértők szerint az emberek elkezdték úgy érezni, túl vannak a nagy 2010-ben induló válságon, és ezért egyre inkább bízni kezdenek a gazdasági integrációban. Ez az életérzés egyébként Európa nagy részére jellemző, amit még a görög válság is kevésbé ingatott meg: az emberek 46%-a gondolkozik pozitívan, ami jelentős növekedés a 2013-as 32%-os arányhoz.

Hintázik a görög állam

Míg a briteknél egyre egyértelműbb a helyzet, a görögök hintaként két oldalra is dőlnek egyszerre: hol az EU-pártiak szerveznek tüntetést, hol a kilépést támogató csoportok vonulnak fel. Vasárnapra népszavazást írtak ki, amelynek eredménye nagy fejtörést okoz a kontinens vezetőinek. Az Európai Bizottság már közleményt is kibocsátott, amelyben kifejtik, hogy elfogadják és tiszteletben tartják a görög választók döntését, miszerint nem kérnek többet az évek óta tartó megszorításokból. Tehát Európában nincs hiány referendumokban. Egy elemző szerint azonban a népszavazás sem megoldás mindenre, mert leegyszerűsíti a problémát, és kérdésfeltevése is félrevezető lehet.

Ráadásul nemcsak a magánszemélyek tartanak az eredménytől, hanem a nagyvállalatok is.

EU görög angol © Lee Cannon

Az egyik cég képviselője elmondta, hogy 90%-kal (!) csökkent kereskedelmi forgalmuk, de ha kilépne az ország az EU-ból, szerinte katasztrófa következne minden vállalat számára; egyszerűen nem rendelkeznek póttervvel, és csak néhány hónapig tudnának fennmaradni. A kormány tervei egyébként is nehezítenék a helyzetét – például a 29%-ra emelendő társasági adó mértéke ‒, így ha a görögök kilépnének az eurózónából, és visszatérnének az eredeti drachmához, a pénz leértékelődése miatt több cég egyszerűen megsemmisülne, a GDP pedig 25%-ot esne. Ez a gazdaságot is tovább gyengítené, mert az exporttal foglalkozó cégek bevétele sem lenne elegendő a folyamatok fenntartásához. Ahogy arra többen is rámutattak, Görögország igencsak rá van szorulva az importárukra (éghajlata miatt például csak kevés árut tud előállítani), ezért nagy szükség van a nagyvállalatok jelenlétére.

Az IMF egy korábbi közleményben azt hangsúlyozza, hogy a görögöknek további 50 milliárd euróra és „egy kis szusszanásnyi időre” van szüksége, a visszafizetés végső határidejét pedig 2055-ben állapítaná meg. Mások ennél szigorúbban gondolkodnak, és nemcsak a görögöket bírálják. Sokan a görögöket hibáztatják korábbi felelőtlen költekezésükért, míg az EU-t azért okolják, mert a recesszió alatt túlzott megszorításokat rendelt el, és e két faktor összesítéseként a görög kilépést látják megoldásnak. Ráadásul amikor Görögország bevezette az eurót, a befektetők nagyjából akkora összegeket adtak kölcsönbe az országnak, mint amennyit Németország kapott, azaz túlbecsülték az állam gazdasági erejét, a görögök pedig nagy kölcsönfelvételbe kezdtek.

Szem előtt kell tartani azonban, hogy ha a görögök távoznának a zónából, az EU (és egyéb hitelező szervezetek) csak nagy nehézségek árán kapná vissza azt az összeget, amit idáig hitelezett. Úgy tűnik tehát, hogy mindkét fél számára az lenne a legjobb, ha a hinta vége az eurózóna mellett állapodna meg, még akkor is, ha ez újabb megszorítások bevezetésével járna. A népszavazás eredménye persze közbeszólhat - az 50% körüli részvételi arány viszonylag magas, és meglehetősen magas egyetértést mutat a kormány elképzeléseivel. A Bizottság már kifejtette, hogy továbbra is szükséges a görögökkel folytatott tárgyalás, annál is inkább, mert az eurózónából való kilépés az eurót és vele együtt további nemzeti valutákat is megingathat.

Azt is érdemes megnézni, milyen a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet az országban a Vox kutatása alapján; így az is informálódhat a jelenlegi helyzetről, aki most tervez görög nyaralást. Kétségbe essen-e a turista, vagy nyugodtan utazzon el?
  • Görögországban az EU területén a legmagasabb az adósságállomány a maga 172%-ával, így már nem is tekintik jövedelmező befektetői célpontnak. Ez visszavetheti a turizmust is, csökkenhet a hotelekre és egyéb szolgáltató egységekre fordított anyagi bázis is.
  • Más területen is “bajnokok”: a munkanélküliségi ráta meghaladja minden más európai országét, és felülmúlja a nagy amerikai recessziós krízist is. A munkaképes görögök 25%-a nem talál munkát. Így szépen lassan elfogynak azok is, akik a szolgáltató szektorban dolgoznak, annak ellenére, hoyg a turizmus az ország egyik húzóágazata.
  • Egyre több ember hagyja el az országot, és persze viszik magukkal pénzüket is, így nemcsak a görög lankák-hegyek-városok intenek búcsút lakóiknak, hanem a bankok is a tőkének. Nem meglepő, hogy a legproduktívabb polgárok hagyják maguk mögött az ősi civilizációt, ami nem hagyhatja hidegen a turisták által kedvelt központokat sem.

Akkor most pánikoljon az a turista, aki Homérosz munkásságát vizsgálta volna idén nyáron természetes környezetében, vagy csak egy kis extra napfényre vágyott a tengerparton? A legtöbb turista, úgy tűnik, igencsak így gondolkodik: a 2014-es turistadömping után idén a nemzetközi híreket figyelve egyre kevesebben választották az országot úticélként. Egy szállótulajdonos elmondta, hogy alkalmazottjai egy részét kénytelen volt elbocsátani, hogy csökkentse a fenntartási költségeket, és a 28 szobás intézmény gyakran üresen várja a külföldi vendégeket. Az idei foglalások száma is drasztikusan, 30%-ra csökkent. Turisták arról is beszámoltak, hogy egy-egy étteremben nem fogadta el bankkártyájukat a terminál. Az utazók helyzete tehát igencsak apokaliptikus: ha pánikolni nem is, előre tervezni szükséges, és nemcsak a naptej mennyiségét: jelenleg csak akkor érdemes Görögországba utazni, ha nagy mennyiségű kézpénzt tudunk magunkkal vinni!

Ausztria, a bújócska új fogója

Százezer ember nem tűnik olyan soknak, főleg, ha egy közel 9 millió fős népességű országról van szó, mint Ausztria. Ennyi aláírás kell ahhoz, hogy az osztrák kormány fontolóra vegye egy EU-ellenes szervezet kiválást szorgalmazó indítványát. Úgy tűnik, az osztrákok nem tartják elég nagy kihívásnak a százezres küszöböt, mert már a kétszázezret is meghaladta az aláírások száma. Ha már lúd, legyen kövér. A kormány tehát foghatja a fejét, mi pedig aggódhatunk Magyarországon, hogy közvetlen szomszédaink tevékenysége merre tereli a magyar gondolkodásmódot. A népszavazás kezdeményezői egyébként úgy gondolják, a munkanélküliség növekedéséért és több vállalkozás megszűnéséért is az EU tagságuk a felelős.

EU görög angol © danielhidalgo

Ezt a véleményt, ismerve az előzményeket, eddig inkább a briteknek tulajdonítottuk volna, ám még a híresen izonacionalista szigetországban is dinamikusan nő az EU-pártiak tábora, nem beszélve a többi nyugat-európai országról. 2013 és 2014 között például a franciák körében 13%-kal vált népszerűvé az Unió, de még a kétségbeesett görögöknél is emelkedett az érték, igaz, csak 1%-kal 2013-hoz képest. Ausztriában az EU támogatottsága 58%-kal még mindig a francia és német adat között, tehát kiemelkedő helyen található, ám a lakosság jelentős hányada, mintegy 40%-a támogatja a kiválást. Mindez hajtóerőt adhat az egyre népszerűbb, az EU-t gyakran bíráló radikális Szabadságpártnak, ami példaként szolgálhat az Európában újra éledező radikális mozgalmaknak.

Újjászületésre lesz szükség?

kkor biztosan, ha Vasvári Pál költő szavaira gondolunk, aki szerint “Egész Európa tengere forr, s a népek újjászületésének meg kell történni!” Legalábbis ezt írt a 19. században. Gondolata ismét aktiális. A turisták is gondoljanak erre, amikor célországot választanak nyaralásukhoz, utazásaikhoz: egyre nő az “újjászülető”, bújócskázó államok száma, így az utazásokat talán még jobban meg kell terveznünk, mint korábban. Kivéve, ha szeretünk bújócskázni.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.