Minden az uniós gyermekvállalásról

Korábban már beszámoltunk róla, hogyan adjuk gyermekünket iskolába külföldön, most pedig itt az idő, hogy megismerjük a még fiatalabb gyermekek európai helyzetét. Melyik országban a legnagyobb a születésszám? Hol milyen juttatásokhoz és szabadságokhoz juthatunk?

Az EU-ban már számos tényezőt egységesen szabályoznak, ám a gyermekszületés az, amelynek elősegítése és motiválása az egyik legnehezebb feladat, ezért nehezen is lenne elképzelhető egy olyan rendelkezés, amely kiterjedten foglalkozna a kérdéssel. A legtöbb, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó törvényt állami szinten határozzák meg, az EU csupán néhány elemet szabályoz.

Európában általános tendencia, hogy a nők egyre később szülnek, 2012-ben a gyermeket vállaló anyák átlagos életkora 30,1 év volt. Valójában, ha csupán a számokat figyeljük, meglehetősen elkeserítő a helyzet.

Míg a ’60-as évek elején a mai 28 tagállam területén nagyjából 7,6 millió gyermek született évente, ez a szám 2008-ra 5,5, majd 2012-re 5,2 millióra csökkent.

Akkor lenne egyensúly az EU tagállamainak népességében, ha a nők nagyjából 2,1 gyermeket hoznának világra, ám 2012-ben mindössze az 1,58-at érte el ez az érték. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak – a népességfenntartás szempontjából – mindenképpen szüksége van olyan bevándorlókra, akik letelepednek valamelyik tagállam területén, majd családod alapítanak. Egy becslés szerint például Németországnak évi 500.000 bevándorlóra van szüksége, hogy szinten tudja tartani gazdaságát!

Hol vállalják a legtöbb gyermeket?

Jó hír, hogy bármerre is tartunk ez EU-ban, mindenhol csökkent a gyermekhalandóság. Ennek oka, hogy mindenhol terjednek a megfelelő egészségügyi szolgáltatások. Ugyanakkor általánosan megfigyelhető, hogy azokban az országokban kevesebb gyermek születik, amelyeket erőteljesebben érintett a gazdasági válság. Ide tartozik Görögország, Spanyolország, Portugália, Magyarország, de még a kevésbé legyengült Lengyelország is, amely bár nagy területen fekszik, arányaihoz képest kevés gyermek születik.

Ennél biztatóbb a helyzet – nem meglepő módon – több, gazdaságilag fejlett nyugati állam területén. Ide tartozik első helyen Franciaország, majd az Egyesült Királyság és Németország. Ez az eredmény nem meglepő, ha az országok területét és népességét vesszük figyelembe.

Különösen speciális az Egyesült Királyság helyzete, ahol megvalósulni látszik a fenti jóslat, miszerint akkor tartható fenn tartósan Európa népessége, ha a bevándorlók is családot alapítanak. Országszerte nagy gyermekszám-növekedést figyeltek meg az elmúlt években.

A brit anyák átlagosan 2 gyermeket vállalnak, ami majdnem megfelel a kívánt európai átlagnak.

A legtöbb gyermek London térségében, Dél-Angliában, az észak-nyugati területeken és Észak-Írországban születik. Természetesen országtól függően változhat, hogy egy ekkora mértékű népességnövekedés milyen következményekkel járhat. A britek gazdasági helyzetét nehezíti, ám több másik európai országban szükség lenne ekkora növekedésre.

A gyermekhalandóság inkább Kelet- és Dél-Kelet-Európára jellemző. Kiugróan magas az érték Romániában, Bulgáriában és Lettországban, de meglepő a balti államok viszonylagosan magas eredménye is.

EU gyermekvállalás © eurostat - Gyermekhalandóság 1997 és 2012 között

Szülési szabadság

A számadatok után következhet néhány gyakorlati tudnivaló, amelyeket érdemes figyelembe venni a külföldre történő költözés tervezése közben.

A szülési szabadság hossza az egyik olyan tényező, amellyel minden külföldön letelepedőnek tisztában kell lennie, hiszen döntő lehet, mennyi időt tölthet az otthon maradó szülő tényleges munkavégzés nélkül. Az EU-nak ebbe már van beleszólása: minden tagállamnak garantálnia kell, hogy a kismamák legalább 14 hétig otthon maradhassanak gyermekükkel. A tagállamok ezután szabadon dönthetnek ennek az időtartamnak a meghosszabbításáról.

Magyarország meglehetősen kedvező helyet foglal el ebben a listában; nálunk 24 hét jár az édesanyáknak, bár kérdés, hogy megéri-e ezt kitölteni, ha a fizetésnek csupán 65-70%-át kapják meg.

EU gyermekvállalás © europapont

Ugyanakkor ezt az időszakot kiemelten támogatják az EU-tagállamokban, ezért ilyenkor extra juttatásokat is kaphatnak az anyák. A leghosszabb ideig Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban maradhatnak otthon a kismamák, míg Horvátországban, Dániában és Svédországban megtartották a 14 hetes időtartamot. Terhesgondozás esetén munkaidő-kedvezmény is igénybe vehető.

Ezen felül a kismamák illetve a várandós nők nem kötelezhetőek éjszakai munkára, ha annak káros hatását orvosi igazolással tudják alátámasztani – ezt a jogot szintén az EU biztosítja.

Máshol sem ismeretlen a gyesnek és gyednek megfelelő időszak, amelyet összefoglaló néven szülői szabadságnak neveznek, tehát mind az apa, mind az anya élhet vele. Ez nálunk a gyermek 3. életévéig tolódhat ki, de az EU szabályozása alapján legalább 4 hónapot ölel fel.

Érdekes még az ún. apasági szabadság, de Magyarország esetében ez csupán 5 napot jelent.

Apukák a fronton

Ha már szóba került az apai szabadság, érdemes azt is megnézni, melyik országban jellemző inkább, hogy az apák mennek szülői szabadságra. Ez azok számára lényeges, akik külföldre költöznének, de inkább a család nőtagja végez olyan munkát, amelyben nehezebben vehet ki szabadságot.

Ez a tendencia leginkább a Benelux-államokra és Svédországra jellemző; utóbbiban az otthon maradó apák aránya akár a 40%-ot is elérheti, részben ezért is hívhatjuk Svédországot a nemi egyenlőség mekkájának. Magyarország viszonylag hátra került; nálunk csupán az apák 5-10%-a dönt a szabadság mellett. Ennek hátterét nehéz megfejteni, hiszen a döntés függhet az országban jellemző bérkülönbségektől, az anya foglalkozásától, de a társadalom átlagos felfogásától is.

Ellátások

A külföldön történő gyermekvállalást és gyermekellátást az egyéneket megillető juttatások is befolyásolják. A külföldre költözők számára például fontos lehet, milyen típusú járandóság illeti meg a családokat, ha gyermeket vállalnak, ugyanis ezek mértéke tagállamonként változhat.

Az EU területén az utolsó havi fizetés mértékéhez viszonyítják az anyákat megillető pénzösszeget. Az egyes tagállamokban eltérő a besorolás, ezt tehát az EU nem szabályozhatja egységesen. A trendek ennek ellenére hasonlóak.

Tizenhárom EU-s országban az anyák teljes havi fizetésükkel megegyező juttatást kapnak.

Az országok között megtalálható majdnem az összes nyugati állam, de közvetlen nyugati szomszédjaink és két balti állam is ide tartozik. Ezek döntően a jó gazdasági állapottal rendelkező országokat jelentik, itt tehát az anyák is jó havi támogatásban részesülnek. Ezért nem feltétlenül kell otthoni munkát vagy más, extra megélhetési lehetőséghez folyamodniuk, hogy plusz bevételhez jussanak.

EU gyermekvállalás © europapont - Ellátás-kategóriák a tagállamokban

A következő kategóriába tartozó Svédország, Egyesült Királyság és Bulgária édesanyái sem járnak rosszul; ők fizetésük 90%-át kapják. Természetesen mérlegelni kell az gyes országok közötti bérkülönbségeket, de a helyi viszonyoknak megfelelően ez még mindig jó arány. Emögött még kevésbé marad le a 80-85%-os kategória, amelybe Olaszország, Románia, Finnország és Lettország került.

Kevésbé előnyös a 65-70%-os csoportok tagjainak helyzete. Sajnos Magyarország is ide sorolható Szlovákiával, Csehországgal és Ciprussal együtt. Írország az egyetlen tagállam, amelyben minden anya meghatározott összeghez jut.

Külön érdekesség, hogy Finnországban ezen felül még egy járandóság megillet minden gyermeket váró családot, függetlenül szociális helyzetétől. A gyermek születése előtt mindenki kap egy nagy dobozt, amely számos, a gyermek születése után hasznosítható holmit tartalmaz. A doboz egyébként kiságyként is felhasználható.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.