Az Egyesült Királyság választott - hogyan tovább, bevándorlók?

Az Egyesült Királyságban új kormányt választottak éppen egy hete. Azóta lemondott három pártelnök, többséget szerzett a Konzervatív Párt, dühös tüntetések robbantak ki Londonban és Walesben, a brit híroldalakat pedig ellepte az elemzők cikkeinek és videóinak tömkelege – szinte percről perce jelennek meg új, átfogó analízisek. Miért ennyire különleges a britek 56. parlamenti választása? Mi következik ezután? Mire számíthatnak a bevándorlók?

Május 7-én a britek késő estig szavazhattak új kormányukról. Bár a választást hétköznap tartották, még így is több szavazó ment el választani, mint ami egy közép-kelet-európai országra (ránk is) jellemző. Általános tendencia, hogy az országban a szavazásra jogosultak 60-70%-a megy el szavazni. Idén 66%, azaz az emberek kétharmada járult az urnákhoz. Ez azt jelenti, hogy az ottani eredménybe a társadalom széles rétegeinek van beleszólása és viszonylag határozott véleménye, legalábbis ezt mutatja, hogy több párttól is „elpártolt” az addig biztosnak hitt szavazótábor egy része.

anglia bevándorlás választások © ukpolitical - A szavazni jogosultak részvételi aránya a választásokon a 21. századi brit választásokon

Nézzük most meg, mit eredményezhet a brit társadalom döntése és mit várhat a pártoktól az EU és a bevándorlók csoportja:

A voksolás legfőbb győztese a Konzervatív (Tory) Párt, amely az előzetes várakozások ellenére nem vesztett képviselői helyet; épp ellenkezőleg, a 2010-es választásoktól eltérően idén nem kényszerül koalíció kialakítására. A Tory-győzelem lehet az egyik oka a bevándorlás esetleges további szigorításának, hiszen David Cameron miniszterelnök egyik legfőbb programpontja erre vonatkozott.

anglia bevándorlás választások © BBC - A 2015-ös választás eredményei a megszerzett képviselői helyek alapján

A választás egyik legnagyobb győztese, egyben legnagyobb vesztese is a bevándorlás- és EU-ellenes UKIP, amely a szavazatok jelentős részét, 13%-át szerezte meg. Ez a „profit” és előny azonban csak látszólagos, hiszen csak egyetlen képviselőjük jutott be a parlamentbe, ahogy az a fenti grafikán is látszik. Így a gyakorlatban valószínűleg nem tudják majd olyan erőteljesen befolyásolni a bevándorlásra és az EU-ra vonatkozó döntéshozást, ahogy azt nagyobb képviselőtábor esetén tehetnék. Ez előnyös fordulat lehet azok számára, akik a jövőben terveznek munkavállalást az országban.

A választás fekete báránya a Munkáspárt, hiszen bár második helyezést ért el, a korábbi választásokhoz képest olyan mértékű szavazatvesztési tendenciát tudhat magáénak, amelyet nehéz lesz visszafordítani. Ugyanakkor kampányukban a munkáspártiak sem ellenezték a bevándorlókra vonatkozó szigorításokat, így érdemes a jövőben figyelni arra, ők mivel érvelnek majd ellenzéki pártként egy-egy bevándorlásügyi vita során.

Az Egyesült Királyság, az autonóm területek és a világ többi része – mit hoz a jövő?

A választásokról az egész világ beszél; úgy tűnik, az ország még mindig a világ egyik közepe. Gazdasági értelemben egészen biztosan az. Az eredményeket követően megemelkedett a brit részvények értéke, erősödött a font, és a befektetőek is bizakodnak. Ez az eredmény azonban nem garantál feltétlen stabilitást sem a britek, a világ többi állama és az EU számára.

Lehetséges forgatókönyvnek tűnik, hogy a skótok jelentősen megnövekedett parlamenti jelenléte ellenérzéseket szülhet mind a brit lakosság, mind a többi képviselő körében. A miniszterelnök tarthat attól, hogy a skót képviselők ellenzik majd elképzeléseit, pedig szüksége van a többi párt támogatására is annak érdekében, hogy egyben tartsa a kisebb autonóm területekből álló országot, valamint hogy megvalósítsa az EU-népszavazás tervezetét.

EU-s bújócska: kint vagy bent?

Már akár 2016-ban is elképzelhető egy népszavazás a brit menésről vagy maradásról!

anglia bevándorlás választások © Elliott Brown

Bár Cameron, a skótok és más ellenzéki pártok támogatása nélkül, a konzervatív többség miatt is szervezhet népszavazást az EU-ból történő kiválásról (ahogy azt győzelmi beszédében ki is jelentette), mégsem szerencsés, ha azt konszenzus nélkül teszi. Ez fokozottan igaz akkor, ha az esetleges 2016-os kilépéssel az egész ország és az európai kontinens gazdasági helyzete is meginogna.

A britek és az EU a következő feltételekről tárgyalnak majd:
  • Az EU és nem EU területéről érkező bevándorlók helyzetének szigorítása.
  • Biztosítsák, hogy az egységes piacot érintő szigorító intézkedések ne legyenek hatással azokra, akik nem tagjai a csoportnak.
  • A briteknek ne legyen kötelező részt venni minden, a még erősebb európai egységet megcélzó intézkedésekben.
  • A nemzeti parlamentek nagyobb befolyással bírjanak az EU-s törvényhozás döntéseivel kapcsolatban.

A tárgyalássorozat várhatóan a következő bizottsági ülésen kezdődik majd. Ha sikeresnek bizonyul a tárgyalás, elképzelhető a népszavazás ötletének elvetése is.

Milyen gazdasági hatásokkal járna a kiválás?

Ha feltesszük, hogy a britek kilépnek az EU-ból, biztosra vehetjük, hogy több más országnak kellene átvállalnia a jelenleg a britekre háruló anyagi és egyéb terheket. Ha ez megtörténne, az európaiak külföldi munkavállalása is nehezebbé válna. Nemcsak egy országgal fogyna a lehetséges munkavállalási helyszínek köre, hanem a munka jellege és a fizetés is változna. Kevesebb országba áramolna a megnövekedett munkaerő, így feltehetően a fizetések is csökkennének, hiszen a pénzt több ember között osztanák szét. (Csak 2014-ben az Egyesült Királyságba csaknem 300 000 fő érkezett, ami a valaha mért legmagasabb érték). Biztató azonban, hogy Jean-Claude Juncker, több már EU-vezetőhöz hasonlóan nem egyezne bele a szabad mozgás semmiféle korlátozásába, így legalább megmaradna annak lehetősége, hogy a munkavállalók szabadon dönthessenek, mely államot választják célországul. Persze kérdés, hogy ezek után hová áramolna a legtöbb munkakereső.

Ezen felül az európai lakosság másfajta hiányt is szenvedne. A britek GDP-jük 30%-át külföldi exportból teremtik elő, amelynek 14%-a, tehát csaknem fele irányul az EU tagállamai felé. Ha nem vagy csak néhány év elteltével tudna az EU és a független Egesült Királyság megegyezni újabb kereskedelmi törvényekről, akkor az az európai kereskedők helyzetét is nehezítené.

Aggodalomra azonban egyelőre nincs ok.

Megnyugtató lehet mindenki számára, hogy senkinek sem érdeke a britek kiválása, ezért még nem érdemes kihúzni a lehetséges letelepedési és munkavállalási helyszínek közül az Egyesült Királyságot. Juncker már megígérte, hogy megvizsgálják a britek igényeit, ám az esetleges változásokat a tagállamoknak is jóvá kell hagyni. Így a bevándorlók jövője valójában az egyes országok döntéshozóinak kezében van. A konzultációban azoknak is érdeke a megegyezés felé közelíteni, akik eddig ellenezték a britek kéréseit, azaz a magyar, lengyel és szlovák döntéshozóknak is újra kell gondolniuk álláspontjukat.

Bevándorolni: igen vagy nem?

Sok szó esett már közvetetten a bevándorlók helyzetéről – ők tehát még mire számíthatnak?

anglia bevándorlás választások © Anna & Michal

Látható, hogy a népszavazás döntő lehet minden bevándorló helyzetét illetően, sorsuk tehát részben a brit választók kezében van. Bár több helyi lakos is úgy nyilatkozott, hasznos lehet a bevándorlók biztosította olcsó munkaerő és kulturális sokféleséget biztosító jelenlétük, mégsem elképzelhetetlen, a referendumon a lakosság az EU-ból történő kilépés mellett szavazna főleg a bevándorlók miatt. Ha ez megtörténne, az elindítana egy még erősebb bevándorlás- és idegenellenes hullámot Európa többi országában. Ha a britekéhez hasonló módszereket alkalmaznának a többi országban, az az országok közötti átjárhatóság ellehetetlenítését és a gazdasági folyamatok megakasztását jelentené.

A jelenlegi brit tervek között szerepel a munkakeresési segély eltörlése és az elképzelés, miszerint az európai bevándorlók szociális ellátáshoz csak négy, munkával eltöltött év után juthatnának.

Azonban nem elképzelhető egy átfogó, a bevándorlókat érintő EU-s intézkedéscsomag megszavazása, mert egyes országok gazdaságai, mint például Németországé, igénylik az új bevándorlók beáramlását.

Elképzelhető, hogy a britek a jövőben azért fordulnak majd az EU ellen, mert az egyelőre nem hoz olyan döntéseket, amelyek szemmel láthatóan csökkentenék a bevándorlást. Az EU nemrég megerősítette a Frontex határvédelmi szervezetének egyik programját, ám ez kevésnek bizonyul a teljes siker eléréséhez, ráadásul az embercsempész járművek felkutatása és megsemmisítése is nagy összegeket igényelne.

Mire számíthatnak a betelepülők, ha tovább szigorítják a feltételeket?

Számos rendelkezés szigorítására számíthatnak a kiköltözők.

A kint dolgozó magyarokat és vélhetően a többi bevándorlót sem feltétlenül a referendum eredménye érdekli, legalábbis Jenei László, a Távozz angolosan! irodavezetője szerint. Szerinte sokkal inkább az fontos számukra, mi nehezíti majd a helyzetüket, illetve mihez jutnak hozzá könnyebben. Egy kint élő magyar szerint a britek általában nem küldenék haza az EU-ból érkező munkásokat. „Ez csak egyszerű választási populizmus, ami után a világon semmivel sem lesz jobb vagy rosszabb öregnek vagy fiatalnak lenni” – vallja. A pártok azonban már „különbséget tesznek érdemes és érdemtelen bevándorlók között" – nyilatkozta egy másik magyar.

Dr. Jenei László ebben a videóban ismerteti a bevándorlók helyzetét; 17:50-től érdemes bekapcsolódni!

Videó: www.mediaklikk.hu

Akár érdemesnek, akár érdemtelennek tartják az új munkásokat, a várható új intézkedések mindenkit érintenének, persze eltérő mértékben.

  • Az eddigi, legalább 26 hétig tartó munkavégzés után járó lakhatási támogatást anyagi feltételekhez kötnék: a brit hatóságok megvizsgálnák a küldő országban tartott személyi vagyont, azaz rászorultság alapján adnának támogatást.
  • A tervezet szerint családi pótlékot már csak azok igényelhetnének, akiknek gyermekei legalább 4 éve az országban élnek. Tehát megszűnne az otthon hagyott család után kapható ellátás, ami nehezítené a családosok helyzetét.
  • A brit társadalombiztosítási rendszerbe történő bekerülés előtt 4 évig folyamatosan kellene dolgoznia a vendégmunkásoknak.
  • Változna a terhesség alatt és szülés után járó segélyek mértéke és jellege is.
  • Eltörölnék a munkakeresési támogatást, amely a bevándorló munkakeresőket illeti meg.

A történet tehát itt még nem ér véget, ezért akiket érint, mindenképp kövessék az újabb fejleményeket, amelyekről mi is beszámolunk majd!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.