Németországnak évi 500.000 bevándorlóra van szüksége, hogy szinten tudja tartani gazdaságát!

Már hosszú ideje hallhatjuk számos forrásból, hogy Németország az európai és Európán kívülről érkező migránsok egyik legfőbb célpontja. Mindez fokozottan igaznak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az országban jelentős méretű kisebbségi csoport él, amelyet növelnek az új bevándorlók. Azonban a napokban, ahogy arra a Figyelő is felhívta a figyelmet, kiderült, hogy az egyébként jól teljesítő német gazdaság könnyen meginoghat, ha nem nő tetemesen a bevándorlók száma. Röviden megfogalmazva Németország még hosszú ideig képes lesz a külföldről érkező munkaerő felszívására.

Németországi bevándorlás © Sascha Kohlmann

A kezdetek

Különösnek tűnhet, hogy Németország gyakorlatilag rá van szorulva a bevándorlókra annak ellenére, hogy már a II. világháború óta az akkor még vendégmunkásnak nevezett migránsok biztosították a fennmaradást. A főleg Kelet- és Közép-Kelet-Európából érkezők közül sokan végleg letelepedtek az országban. Nem sokkal később számos török bevándorló is érkezett, így Németországból az egyik legjelentősebb, a migrációt irányító és szabályzó ország vált.

Ezt a csoportot kiegészítették azok a hazatelepülők, akik eredetileg Németországból származtak, de hosszú ideig a volt Szovjetunió valamelyik tagállamában éltek. A rendszerváltások után közülük sokan döntöttek a visszatérés mellett, ők alkotják a bevándorlók második, különleges helyzetben lévő hullámának csoportját.

Mindezzel Németország arányaiban jelentősen meghaladta az addig „klasszikusnak” számító célországok (Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada) bevándorlási rátáját.

Napjainkban – statisztikák alapján – a nagyjából 80 millió fős lakosságból körülbelül 15 millió olyan ember él, aki rendelkezik bevándorló háttérrel. Az újrahonosított németeket követően a törökök alkotják a második legnagyobb csoportot, és őket követik a volt jugoszláv tagállamokból érkezők.

A jelen

Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy ekkora munkaerővel miért is van szüksége Németországnak évente legalább 500 000 új bevándorlóra, hogy fenntartsa az eddigi állapotot. Erről a témáról a figyelo.hu-n lehetett olvasni, és a kutatás szerint akkor tudna a legeredményesebben működni a helyi gazdaság, ha a fokozott bevándorló tendencia 2050-ig maradna fenn.

Megdöbbentő adat, hogy mentőintézkedések nélkül 2050-ig a német munkavállalók száma 45 millióról közel 30 millióra zuhanna, tehát meglehetősen komoly problémáról van szó.

A jelenség mögött valójában egy, akár történelminek is nevezhető ok áll: a világháborúk utána ugrásszerűen megnőtt a népesség, akik bővítették a munkaerőpiacot. Ők azonban hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt. Így egy, a magyar helyzethez hasonlító ördögi kör alakul ki: az elöregedés miatt sokan kiesnek a munkaerőpiacról, és a fennmaradó keveseknek, a fiataloknak kell majd eltartaniuk az egyre bővülő nyugdíjas csoport tagjait. Magyarországhoz képest azonban a német időskorúak (Farkas et al. 2009:15) nagyobb eséllyel élnek 50-60 év felett is viszonylag egészséges életet, így ott a nyugdíjas korúak munkavállalása is nagyobb eséllyel válik lehetővé. Ugyanakkor Olaszország mellett Németország Európa „legöregebb” állama. Ennek figyelembevételével az országnak kiemelten foglalkoznia kell a munkaerő pótlásának kérdésével.

Kiket érint a probléma?

A kérdésben főleg a szakmunkás réteg érintett. Ez nem meglepő, hiszen egy nehezebb vagy akár könnyebb fizikai munkát végző munkás a munkavégzés közben őt érő hatások miatt kevesebb ideig alkalmas a hatékony munkavégzésre. Eddig Németország képes volt a réteg bővítésére, hiszen nagyszámú bevándorló érkezett a válság sújtotta vagy kevésbé előnyös gazdasági helyzetben lévő európai államokból. A főleg közép-, kelet- és dél-európai országok azonban lassan túllépnek a recesszión, így várhatóan lecsökken a Nyugat-Európa felé történő elvándorlás is.

Ez azt jelenti, hogy Németországnak Európán kívüli országok felé kell nyitnia. Logikus választásnak tűnhet Törökország a már jelenleg is jelenlévő török kisebbsége miatt, ám ennek megvalósulását számos dolog akadályozhatja. A török bevándorlók kilátásait nehezíti a növekvő munkanélküliség, ami különösnek hathat egy olyan országban, amely éppen igényli az extra munkásokat. Az ellenük táplált ellenérzések azonban erősítik a munkahelyvesztés folyamatát. Ezen felül minden családnak meghatározott összeget kell befizetnie gyermekei iskoláztatására, amelyet sok család nem engedhet meg magának. Ezt fokozza a tendencia, miszerint sok török gyermek nem vagy alig beszéli a német nyelvet, így lemaradnak a tanulásban. Ebből eredően ellehetetlenül az oktatás által elérhető felemelkedés lehetősége is. Ennek végső vonzata, hogy így szakképesítést is nehezen szereznek, ezért munkához is nehezen jutnak.

Ez azt jelenti, hogy ha a németek valóban Törökország felé fordulnának, törekedniük kellene a fenti problémák orvoslására. Az ellenérzések ellen azonban nehéz harcolni, ráadásul egy intenzív, az egész országban megtalálható nyelvtanítási program rendkívül költséges és nehezen megszervezhető lenne. Végül azt is el kellene érnie a németeknek, hogy az EU-n kívülről érkezők számára könnyebbé váljon a beutazás, hiszen a Schengeni Egyezmény jelentős korlátokat állít fel. Ez azt is eredményezhetné, hogy enyhítenék az EU biztonság- és védelempolitikájának szabályozásain, hiszen a bevándorlás meggyorsítása és vonzóbbá tétele érdekében a határ menti ellenőrzések is kevésbé szigorúbbá válnának. Mindez azonban valószínűleg nem valósulna meg az EU elleni lehetséges támadások okozta félelem miatt.

Az egyéb külföldi országok felé fordulás – szakértők szerint – azonban más nehézségeket is okozna. Amennyiben a németek a fejlődő világ országaiból fogadnának bevándorlókat, tenniük kellene a küldő országok fellendítéséért is, ami a költségvetés teljes átalakítását vonná maga után. Ez mind a német, mind a küldő országok érdekeit szolgálná. Érdemes tehát mérlegelni, mennyi költséggel járna ez a folyamat.

És a jövő?

Ismerjük már a múlt, a jelen és a jövő néhány, a németekre vonatkozó aspektusát, de milyen hatással lenne mindez az EU fennmaradó részére?

Annyi biztos, hogy ha a német gazdaság jelentősen gyengülne, azt az egész régió megérezné. Németország az egyik legszilárdabb gazdasági alappillér az Unióban, ezért elképzelhető, hogy bár Európa számos országa küzd munkaerőpiacot érintő problémákkal, a német kérdésre akár közösen kereshetnének választ a tagállamok vezetői.

Emellett ha a német kormány esetleg új bevándorlási politikát kezdeményezne, az az EU bevándorlására is hatással lenne. Ebből egy potenciális EU kontra Nagy Britannia konfliktus is kialakulna, mert a britek már nemcsak az EU-n kívülről, hanem azon belülről érkező bevándorlók számát is szigorúan szabályozná.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.