Svédország, a nemi egyenlőség Mekkája

Svédország vezető toplistás helyen szerepel a nemi egyenlőségre való törekvésben. Szilárd meggyőződésük, hogy a férfiaknak és a nőknek meg kell osztaniuk a hatalmat, legyen szó családról, vezetői pozícióról vagy államigazgatásról. Ennek szellemében a nemi diszkrimináció is csak csekély százalékban van jelen; s ezt támasztják alá az éves felmérések is, amiket elemezve találunk területeket, ahol csökkenés tapasztalható. Mindettől függetlenül, az ország kiválóan teljesít; persze sokat nyom a latba a skandináv jóléti modell is.

Mielőtt bemutatnánk, hogy mennyire sikeres is a diszkrimináció elleni küzdelem a svédeknél, előbb illene pár szót ejteni a korábban is említett skandináv jóléti modellről, hiszen ez nevezhető a siker kulcsának.

A modell univerzális, nem hagy ki senkit! Alapja, hogy teljesen mindegy a családi vagy a munkaügyi állapot, mert mindenki jogosult az állam által finanszírozott ellátásokra.

A rendszer univerzalitása mellett, egy másik fontos alapkövet is meg kell említeni, ami pedig nem más, mint az individuális alap, ami azt jelenti, hogy például a feleség, a jóléti rendszerben a férjétől függetlenül rendelkezik a jóléti rendszer jogaival, s ugyanez a függetlenség – természetesen – a férjre is igaz.

A skandináv országokban az állam sokkal nagyobb szerepet vállal a polgárok számára elérhető jóléti ellátások finanszírozásában és azok megszervezésében, mint például más európai országokban. Ehhez persze az adórendszernek is igazodnia kell, amiből az következik, hogy a kinti adók magasak.

Svédországban az ellátások jelentősebbek, szervezeti modelljük egyszerűbb; szinte minden feladatot az állam és a helyi önkormányzatok látnak el, az egyének, egyházak és szervezetek helyett.

Miért is fontos a nemi egyenlőség?

Átfogó elv, hogy mind a két nemnek szeretnék biztosítani egyenlő arányban ugyanazokat a lehetőségeket. Úgy tartják, hogy a fejlődés kulcsa abban áll, ha nemtől függetlenül mindenkinek megadják a lehetőséget, hogy tudást és tapasztalatot szerezzen, legyen az a háztartás vezetése, a gyereknevelés vagy a karrier. Amennyiben pedig a nemi diszkrimináció erősen jelen van a rendszerben, úgy a kívánt fejlődés sem következhet be.

Ez a fejlődés az ország gazdaságában is megjelenik, ebből kifolyólag, a nemi diszkrimináció egyáltalán nem elhanyagolható pont.

A nemi egyenlőség érvényesítésére törekvő országokat összesítő, Global Gender Gap Index top 10-es listáján, Svédország a 4. helyen áll.

Nemi egyenlőség az oktatásban

Hogy a rendszer megfelelően működjön, a diszkrimináció elleni küzdelem az oktatásban is jelen van, hiszen fontos, hogy a gyerekek már ideje korán megértsék, szinte természetes legyen számukra, hogy a nemi különbségek nem jelentenek jobb vagy rosszabb lehetőségeket az életben. Egy férfi is vezethet háztartást és nevelhet gyereket, illetve egy nő is képes vezető pozíció betöltésére, vagy esetleg léphet a családot eltartó szerepbe.

Éppen ezért, már a gyerekek tanításában is olyan módszereket alkalmaznak, amiben nem skatulyázzák be a tanulókat, s minden diákot igyekeznek felkészíteni és buzdítani a továbbtanulásra.

Az elmúlt pár év során, ugyancsak felmérésekből azt sikerült megállapítani, hogy ez a struktúra működik. A nők nagyobb százalékban vesznek részt közép-, illetve felsőoktatásban. Az egyetemi képzésben résztvevő nők száma nagyjából 60%, de ennek a számnak csak kétharmada jut el a diplomáig. Ennek következtében a doktori és posztgraduális képzésben részt vevő férfiak és nők száma a későbbiekben kiegyenlítődik.

Szülői szabadság

A svéd szülők 480 nap szülői szabadságra jogosultak, függetlenül attól, hogy az anya maga szüli meg vagy adoptálás során kerül a családhoz a gyermek. Ezt a közel egy és negyed évet a szülők kivehetik hónapokban, hetekben, napokban, esetleg órákban is.

A szülői szabadságot még mindig többségében nők veszik ki, bár lassan, de terjed a férfiak körében is.

2013-ban az otthon maradó szülő naponta kb. 105 €-nak megfelelő svéd koronát kapott 390 napig, ami átszámolva 31 443 forint. A fennmaradó 90 napban a szülő juttatása 23 €-ra csökken. Abban az esetben, ha újszülött gyerekről van szó, jár még a szülőknek plusz 10 nap, ami megduplázódhat, ha ikerpár születik.

Azok a szülők, akik egyenlően elosztják a kötelező szülői szabadságot, plusz juttatásban részesülhetnek, 270 napig, aminek összege 50 svéd korona, ami kb. napi plusz 5 €. A kinti rendszerről, magyar szemmel egy korábbi cikkünkben olvashattok, ahol egy fiatal magyar anyuka számolt be tapasztalatiról.

svéd nemi egyenlőség© Richard Leeming

Férfiak és nők a munkában

A Diszkriminációs Törvény két legfontosabb pontja a munkában való nemi egyenlőséggel foglalkozik.

Minden munkáltatónak aktívan támogatnia kell a nemi egyenlőséget, valamint törvény tiltja a nemekkel kapcsolatos diszkriminációt, s kötelezi a munkáltatót, hogy amennyiben felmerül a munkahelyi zaklatás gondolata, úgy a megfelelő módon járjon el. A munkáltatónak kötelessége igazságosan bánnia a munkavállalóival, illetve a munkára jelentkezőkkel, s ugyanez érvényes a szülői szabadságokkal kapcsolatban is.

A nők, ill. férfiak által kapott fizetésekben vannak különbségek, ám fontos megjegyezni, hogy a fizetség összege sok mindentől függ. Példának okáért a minkavállaló szakmájától, a szektortól, amelyikben dolgozik, a betöltött pozíciótól, a tapasztalatoktól, ill. a kortól.

Persze megesik és megeshet, hogy a munkáltató mégsem a fenti szempontok alapján határozza meg a fizetést, hanem a munkavállaló nemétől. Ezt nevezik nem indokolt bérkülönbségnek, ami leginkább a magánszektorban figyelhető meg.

Átlagban mégis az mondható el, hogy a Svédországban munkát vállaló nők fizetése közelít a férfi dolgozók fizetéséhez; a nők, a férfiak fizetésének 94%-át azért megkapják.

Egyenlőség a gazdaságban és politikában

Az egyenlőség ezen a téren is jelen van, s igyekeznek is ezt fenntartani, illetve növelni. 2006-ban a nők 29%-a töltött be valamilyen vezető szerepet a privát és a közszférában egyaránt. Ez a szám 2012-re 36%-ra nőtt. A menedzserek között, a megyei tanácsban, illetve a központi kormányzatban is nagyobb számban vannak jelen a nők. Ugyanakkor a tőzsdén is bejegyzett vállalatoknál ez a szám még kicsi, mindössze 4%-ot alkotnak azon nők, akik ügyvezetői vagy elnöki pozícióban vannak.

A 2010-es választásokat követően, a svéd parlamentben 45%-ban voltak jelen nők.

svéd nemi egyenlőség© OSCE Parliamentary Assembly

Jelenleg a 24 minisztériumból tizenháromnak az élén nő van.

Gender mainstreaming

A fogalmat 1997-ben az ENSZ vezette be, ami magyarul azt jelenti, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére törekvés, ám az esetek többségében a beszélgetésekben az angol megfelelőjét szokták használni. Bár a magyar kifejezésből már egyszerűbben kikövetkeztethető, hogy mit is kíván lefedni a fogalom, azért itt egy kisebb, lényegi összefoglaló: a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítását szolgáló átfogó politika. Lényege tehát, hogy a nemek közötti egyenjogúság kérdése bekerüljön az általános politikába, a programtervezésbe, illetve a politikába és tevékenységekbe. Célja pedig, hogy a szemlélet minden politikai, igazgatási lépés és intézkedés során érvényesüljön.

Mindez Svédországban egyfajta stratégia, úgy kívánják elérni a céljaikat, hogy közben betartják és követik mindazt, amit a gender mainstreaming fogalom magába foglal. Ennek érdekében, 2009-ben még egy oldalt is létrehoztak, ezzel is segítve, hogy a nemek közötti egyenlőség még inkább érvényesülhessen.

2011-ben pedig a svéd kormány további erőfeszítéseket tett a nemi egyenjogúság nevében, s megalkottak egy olyan politikai programot is, aminek célja, hogy még nagyobb szerepet kapjon a nemek közötti egyenlőség.

A nők elleni erőszakról

A fentiekből sokan azt hihetik, hogy az egyenjogúságra törekedve, szinte nem is létezik a nők elleni erőszak fogalma. Ám ezt feltételezni butaság lenne.

A 2012-ben rögzített adatok szerint, 28 ezer nő ellen követtek el valamilyen erőszakos cselekedetet, ami sok. Bár a svédek egyre több fórumon hangoztatják és küzdenek a nemi egyenjogúságért, a valamilyen erőszak áldozatául esett nők száma sajnálatos módon növekedni látszik.

Ezen okból kifolyólag számos olyan szervezet alakult Svédországban, amik olyan nőknek segítenek, akik erőszak áldozataivá váltak. Ezeknek a szervezeteknek a száma megközelíti a 130-at országszerte.

Nő ellen elkövetett erőszakkal vádolt személyre, akár hat év börtönbüntetés is kiszabható.

A nem-semlegesség megjelenése a nyelvben

A nemi diszkrimináció hatásának lehet mondani, hogy a svéd nyelvben – 2012 környékén - megjelent egyfajta nem-semleges névmás is egyes szám harmadik személyben, ami a svéd nyelvben a „hen”.

Az új névmás támogatói szerint felesleges az alany nemének megjelenítése a beszédben, továbbá ez kedvez azon személyeknek is, akik nem szeretnék meghatározni nemi hovatartozásukat. Ez persze a diplomáciában sem hátrány; vegyük csak alapul azt, hogy mennyire nem illik kihangsúlyozni, például Angela Merkel esetében, hogy Ő nő, amikor is ebben a közegben Ő elsősorban egy politikus a neme pedig egy aspektusból elhanyagolható. Ugyanez érvényes lehet a svéd kormány női tagjaira is. Persze a kritikusok szerint rossz a svéd nyelvnek, ill. zűrzavarhoz vezethet, különösen a gyermekek körében.

Ettől függetlenül az új szót egyre többen használják, a beszédben és a sajtóban egyaránt.

További érdekességek

Akik azt gondolnák, hogy a svédeknél a nők védelme és az egyenjogúságért folyó harc kiváltó oka a modern kor, illetve feminizmus megjelenése, azokat el kell szomorítanom.

  • Az 1250-es években Birger Jarl király bevezetett egy törvényt, ami a nőket védte az erőszaktól, ill. a nők elrablását tiltotta.
  • 1920-ban a nők megkapták a szavazás és a parlamentbe kerülés jogát, Amint ez a törvény megszületett, öt női tagja lett a svéd parlamentnek.
  • 1965-ben törvény született a házasságon belüli erőszak ellen.
  • 1972-ben eltörölték a házastársak közös adózásának a lehetőségét.
  • 1974-ben Svédország volt az első olyan ország, ahol eltörölték az anyai szabadságot, s helyébe lépett a szülői szabadság, aminek során a férfiak is otthon lehetnek és otthon is kell lenniük a születést vagy adoptációt követően.
  • Abortusz törvény: minden nőnek joga van az abortuszhoz, a terhesség első 18 hetében, s az anyának még csak döntése okát sem kell elárulnia. A már említett 18 héten túl már különös oknak kell lennie, hogy az abortusz megtörténjen, s annak is legkésőbb a 22 hétig meg kell történnie.
  • A prostitúció is kapcsolatban áll a nemi egyenjogúsággal, s egy 1999-ben meghozott törvény tiltja a pénzért nyújtott szexuális szolgáltatást. Ezen a törvényen 2005-ben változtattak, aminek következtében már nem a prostituáltakat büntetik, hanem azokat, akik igénybe veszik a szolgáltatást.

Persze természetesen nem csak a svédek számára fontos a nemek közötti egyenlőség. Mondhatni az Európai Unió egészén belül fontos, már csak a gazdaság miatt is. Kiindulva abból, hogy a svédeknél működik a rendszer azt lehet mondani, hogy tényleg érdemesebb, ha a nemek egymással való versengés helyett inkább együtt érnek el sikereket.

Mit gondoltok, Magyarországon mennyire valósul meg a nemek közötti egyenlőség?

Egy kis segítség; az alábbi linken találni a besorolást, ahol sokat lefelé görgetve találjuk csak meg hazánkat. Pontosabban a 93. helyen.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.