Külföldön is felvállalod, hogy magyar vagy?

Régebben, amikor külföldön idegen társaságba keveredett az ember és kiderült, hogy magyar, egyből Puskás Öcsire, a gulyásra és Budapestre asszociáltak az országunkról. Vajon, ez mára megváltozott? Jobb, ha a háttérben maradunk, nem vállalva nemzetiségünket? Magyarázkodás és mentegetőzés? Frei Tamás saját tapasztalatai elég szörnyű képet festenek a témáról.

magyar kivándorlás © facebook

Sajnos több forrásból halljuk, hogy a külföldön élő magyarok egyre jobban tartanak a hazájukat firtató kérdésektől. A több éve Amerikában élő Frei Tamás is elkövette azt a “hibát”, hogy bevallotta: ő bizony magyar. Elmondása szerint Magyarország egyre inkább a Balkán kapujává válik, és a köztudatban lassan elszakad Közép-Európától.

“Az az igazság, hogy egyre kellemetlenebb magyarnak lenni a világ kultúrvidékein.”

Rosszabb a helyzet, mint 56-ban, vagy mint a kommunizmusban?

A világjáró exműsorvezető szerint soha nem volt kínos magyarnak lenni, viszont elérkezett az idő, amikor a világot elárasztja a negatív magyar valóság, a labilis politikai helyzetről és a belső feszültségről szóló hírek.

Eléggé aggasztó, hogy jobban járunk, ha finnek valljuk magunkat, a saját lelki békénk megőrzése miatt!

Frei a következő példát említette:

“Abban az ominózus társaságban, pár héttel ezelőtt, ahol elkövettem a hibát és magyar voltam finn helyett, nos, ott és akkor azt találta mondani egy nagyon tájékozott 30 körüli fiatalember, hogy üzeni Mr. Orbánnak: illene megnéznie a számokat. Az 505 millió lakosú Európai Unió éves GDP-je tavaly 14300 milliárd euro volt. Magyarországé ebből összesen csak 100! Vagyis a nagy egésznek mindössze a 0.7 %-a. A nulllllla-egész héttized százaléka! Még egyetlen százalék sem.“

A külföldi üzletember úgy látja hazánkat, mint egy apró pontot, ami az i tetejére akar felkerülni úgy, hogy mindenkinek megmondja a nullával egyenlő véleményét. Ahogy ő fogalmaz:

“Mit szólnának egy cég vezetői, ha a jelentéktelen részvényes mindig „pattogna és belepofázna (a dolgokba), ahelyett, hogy örülne, hogy egyáltalán meghallgatják…?”

magyar kivándorlás © facebook

Úgy látszik, hogy hazánk politikai elitjének nyugati bírálata, előbb-utóbb visszaüt. És sajnos, most nem mondhatjuk, hogy a negatív reklám is reklám. Inkább szégyen, megbélyegző és elszomorító a helyzet. Orbán Viktor nem csak a nyugat szerint, hanem a “Hajrá magyarok” című könyvet jegyző, Igor Janke szerint is „meglepő, hogy Orbán ennyire túlértékeli a saját erejét”!

“...sajnos akkor is tagadhatatlan, hogy az állandóan rendszerező, skatulyázó, és érthető keretekben gondolkodni akaró nyugati sajtó, politika és közgondolkodás újabban kezd konszenzusra jutni abban, hogy miképpen is néz ki Európa. A hidegháború utáni Európa. “ - mondja Frei.

Saját meglátása szerint, hasonlóképp tagolódik ma Európa:

  • A globális és kozmopolita, atlanti Nyugat (Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország)
  • A kontinentális, zárkózott Közép-Európa (német ajkú térségek)
  • A szétzüllő Balkán

“Ennek a balkáni régiónak két markáns, eblematikus figurája van, ketten emelkedtek ki a többi „vezér” közül, akik „drámai nyomatékkal” (közelmúltbeli idézet a Neue Zürcher Zeitungból) képviselik és testesítik meg a Balkánt, a demokrácia lassú csődjét, ezt a hosszútávon hanyatlásra ítélt, ál-demokratikus és ál-kapitalista régiót. A török elnök Erdogan, és az „illiberális” magyar miniszterelnök, Orbán Viktor.”

Ezzel lehet egyetérteni, vagy tagadni, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a rólunk kialakult képet a nagyhatalmi országok, a világ meghatározó vezetői alakítják és ez “a brüsszeli hivatalnokok irodáiból mostanra már elért a nizzai kávéházak teraszáig, a dublini kocsmákig és a miami jazzklubokba.”

Frei Tamás zárómondata pedig, tanulságos és helyénvaló: “Legyünk finnek, de nem csak azt füllentve, hanem valójában is!”

A cikk és a kommentek alapján megállapítható, hogy két irány mentén gondolkozunk:

  • Eltitkoljuk hazánkat, hogy ne kezeljenek le és elkerüljük a kínos politikai kérdéseket.
  • Más alternatív hazát választunk, vagy csak Európára korlátozzuk le szülőföldünket.

vagy

  • Felvállaljuk magunkat, hiszen még mindig sokan szeretnek minket szerte a világon.
  • A saját személyünk és sikereink a lényeg, nem az, hogy honnan jöttünk!

Ha egyetértesz a fent elhangzottakkal, vagy épp cáfolni szeretnéd azt, bátran írd meg kommentben és fejtsd ki a véleményed a külföldi magyarság helyzetéről!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.