Hol van a tanárok paradicsoma? Fizetések és életpályamodell Európában!

A munkahelyünkön kapott fizetés már-már identitásunk részévé vált, összege meghatározhatja, hogyan tekintenek ránk mások, milyen „besorolást” kapunk a társadalom csoportjaiban, megszabhatja azt is, miként határozzuk meg saját magunkat. Önmagunkhoz fűződő és szociális viszonyainkért is felelős tehát a bérezés. Mi a helyzet viszont azokkal, akiknek az a hivatása, hogy szakszerűen formálják az ember személyiségét? Hiába lenne a tanári munka, ha később annyi minden, például a fizetés is megváltoztathatja a rólunk kialakított képet? Mennyi pénzt kapnak ezért a tanárok?

A magyar fejlemények és béradatok

Örömmel nyugtázhatjuk a hírt, miszerint az elmúlt néhány évben valamivel több pénzt költenek itthon a pedagógusok fizetésére. Az Eduline adatai szerint 2014-hez viszonyítva idén 38,5 milliárd forinttal gazdagodik a pedagógusszakma. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a tanároknak több kötelező órát kell tartania, így nő az otthon munkával töltött idő (dolgozatjavítás, adminisztráció) és csökken az órákra való felkészülés (óratervkészítés, az eltérő tanulói igényekre való fókuszálás, ismeretbővítés) lehetősége is.

Ezen felül nem minden tanár kap azonos mértékű fizetést, hiszen 2013-ban bevezették a pedagógus életpályamodellt, amely különböző bérkategóriákba (is) sorolja tanárainkat. Ez egyfelől előnyös, mert motiválja a pedagógusokat arra, hogy huzamosabb ideig tanítsanak – így bizonyos mértékben nőhet a fizetésük. Ugyanakkor ahhoz, hogy jelentős béremelkedést érjenek el, esetenként viszonylag sok időnek kell eltelnie. Az egyik legmagasabb fokozat, a mesterpedagógusi besorolás például nagyjából bruttó 350 000 és 450 000 forint közötti fizetést eredményez, ehhez azonban akár több évtizednyi munka is szükséges.

Kategória Munkaévek száma Illetményalap százaléka Végzettség
Középfokú végzettség Alapfokozat (főiskolai végzettség) Mesterfokozat (egyetemi végzettség)
1. 0-4 100 120 684 165 750 182 294
2 3-5 120 144 819 198 898 218 752
3. 6-8 130 156 887 215 473 236 982
4. 9-11 135 162 922 223 761 246 096
5. 12-14 140 168 956 232 048 255 211
6. 15-17 145 174 990 240 336 264 326
7. 18-20 150 181 024 248 623 273 441
8. 21-23 155 187 058 256 910 282 555
9. 24-26 160 193 092 265 198 291 670
10. 27-29 165 199 126 273 485 300 785
11. 30-32 170 205 161 281 773 309 899
12. 33-35 175 211 195 290 060 319 014
13. 36-38 180 217 229 298 348 328 129
14. 39-41 185 223 263 306 635 337 243
15. 42-44 190 229 297 314 293 346 358

Forrás: officina.hu

Ezzel szemben a kezdő pedagógusok – még egyetemi végzettséggel is – maximum bruttó 180 000 forintot keresnek. Ez az összeg a gyakorlati idő letelte után kétévente 9-10 000 forinttal emelkedik, ha a tanár megfelel számos követelménynek. Ne feledjük, hogy bruttó összegekről beszélünk, tehát ezekből még jó néhány ezer forintot érdemes fejben levonni.

Ez kezdő tanárok esetében körülbelül 130 ezer forintot nettó jövedelmet jelent, ami a versenyszférához képest nagyon alacsony összeg.

Összehasonlításképpen: egy kezdő informatikus a kezdő tanárokhoz képest nettó 170-230 ezer forintos fizetéssel kezdi meg karrierjét – ez megfelelő motiváló erőnek tűnik. Ilyenkor gondolkodhatunk el a fizetés társadalmi identitásformáló szerepén: érdemes-e éveket várni a magasabb bérkategóriába lépésre tanárként? Sok tanár (az egyetemi tanárokat is ideszámítva) inkább fizetés-kiegészítésként esti vagy hétvégi magánórákat vállal, tovább csökkentve a regenerációra szolgáló szabadidőt.

Európai körkép a tanári fizetésekről

Közép-Kelet Európában sem jobb a helyzet, mint nálunk.

Persze a világ más pontjain sem mindenhol jellemző a drasztikus pedagógus-fizetésemelés. Hallhatunk álomszerű számokról egyes országokhoz kapcsolódóan, de nem minden régióra jellemző ez a csodának tűnő jelenség. Emellett azonban Magyarország még mindig nem került a top legjobban fizető államok közé, sőt, ha csak a szűk szomszédságot tekintjük, látható, hogy nincsenek nagyon nagy különbségek például Szlovákiához, Csehországhoz vagy Lengyelországhoz viszonyítva. Egyik országban sem éri el a tanári fizetés az egy főre eső GDP-t, és ez mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb fizetéskategóriára igaz. A négy állam közül Szlovákiában a legrosszabb a helyzet, ahol egy néhány éve szervezett sztrájk közben derült ki, hogy egyes iskolák sokszor a szülők anyagi támogatására szorulnak a hatékony működés érdekében.

Németországban kifejezetten dúskálnak az anyagi javakban az ott tevékenykedő tanárok.

Az oda vándorló, alacsonyabb bérezésű külföldi tanárok körében is népszerű a német oktatásban való elhelyezkedés, hiszen így jelentős összeget tudnak félretenni vagy hazautalni. Egy gimnáziumi tanár fizetése tartományról tartományra is változik, de átlagosan 3-5 ezer euró körül alakul. Ez átszámítva 900 000-1,5 millió forintos fizetést jelent, de Hamburgban még a szinte hihetetlennek tűnő 12 ezer eurós összeg elérése sem lehetetlen az ott dolgozók számára. Az általános iskolai tanárok is elégedettek lehetnek 3-6 ezer euró körül alakuló bérükkel.

német tanári fizetések Forrás: www.gehaltsvergleich.com

Hol érdemes még a fizetéseket tekintve tanárnak állni Európában?

Megéri még tanárként elhelyezkedni többek között Belgiumban és Dániában, is, de néhány nem nyugatinak számító ország is megemlíthető itt. Vonzónak tűnik például Észtország és Ciprus is.

Aki egybekötné a napsütést a hasznos és anyagilag is kifizetődő munkával, választhatja Ciprust, ahol mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb tanári fizetés jócskán meghaladja az egy főre eső GDP-t. Egy általános iskolai tanár havonta 975 000 forintnak megfelelő eurót vihet haza, míg a középiskolában oktatók bére 1 000 000 forint körül alakul. A válság miatt a ciprusi tanárok azonban már nem jogosultak további juttatásokra több más országhoz hasonlóan, mint például a balti államok, Németország, Svédország vagy az Egyesült Királyság. Ők nem kapnak túlóradíjat, azonban még ennek fényében is versenyképes a fizetésük az európai régióban.

Mi a helyzet Nagy-Britanniában a tanári fizetések körül?

Végül érdemes megvizsgálni a brit tanárok helyzetét is, hiszen a magyarok egyik legfőbb migrációs célja az Egyesült Királyság. Ahogy arról már a magyar migrációról szóló cikkünkben is írtunk, brit területre nagy arányú diplomás, köztük tanár is utazik, így őket különösen érinti a kinti fizetések mértéke. A brit rendszer egyik jellemzője, hogy az iskolák meghatározhatják saját bérezési rendszerüket és a fizetésemelés mikéntjét is. A jó eredményeket felmutató dolgozók kaphatnak fizetésemelést anélkül, hogy erre éveket kelljen várniuk, ha az iskola szabályzata ezt lehetővé teszi.

Ezzel elérhető a fiatalok tanári pályára való motiválása, az intézmények pedig képesek hosszabb ideig megtartani az értékes munkaerőt. Mindez természetesen egy nagyon szigorúan ellenőrzött rendszert és stabil gazdasági alapokat igényel. Ez a rendszer a fentiek miatt nagyon jól működhet, mert valóban érdekeltté teszi a pedagógusokat a kiváló munka végzésére.

A bevándorló tanárok helyzetét azonban meg is nehezítheti, hiszen rengeteg idő telhet el, míg a munkát kereső külföldi megtalálja a számára legelőnyösebb feltételeket kínáló intézményt. Fontos lehet tehát, hogy a bevándorló tájékozódjon az általa választott tanintézmény fizetési rendszeréről, mielőtt munkát vállalna. Az átlagos kezdőfizetés, bármely brit régióban is dolgozzon az ember, megéri a munkakereséssel töltött időt: a kezdő fizetés régiótól függően 22 és 27 ezer font között mozog (ez 765 ezer és 940 ezer forint közötti havi fizetést jelent).

A Londonban dolgozók bére elérheti akár a 37 ezer fontot, azaz az 1 millió 285 ezer forintot is.

Mérlegelni kell, hogy az ember mit visel el egy új országban vagy mit hagy ott eredeti országában, hogy új tanári karrierbe kezdjen, ha úgy dönt, külföldre költözik. Lehet, hogy valakinek fontosak az extra szociális juttatások, mert a családjának igénye van rá, de lehet, hogy egyes, egyébként rendkívüli fizetést adó államok ezt nem adják meg. Az alacsony vagy viszonylag alacsony fizetés viszont negatív irányba formálja az egyén identitását, mert önbizalomhiányhoz vezethet, és ezt a diákok is megérzik.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.