Ismerd meg a magyar migrációt! - Első rész

A magyarok a statisztikák alapján egyre több, a migrációt erősítő döntést hoznak meg, ezért a közvélemény is többet foglalkozik a témával. A Tárki több területre kiterjedő kutatása hozzájárul ahhoz, hogy azok is megérthessék a migráció jelenségeit, akik nem foglalkoznak mélyen ezzel a jelenséggel, de szeretnének eligazodni az adatok, fogalmak és vitás kérdések sűrűjében. Sorozatunk első részében a migrációs hajlandóság jellemzőit, a legnépszerűbb célországokat és az ún. tükörmódszert vizsgáljuk meg.

Sokan a megélhetés reményében döntenek a külföldi tartózkodás mellett, míg másokat az adott állam sajátosságai vagy a helyiek attitűdje vonz. Ezek a faktorok vezérelték többek között sok olvasónkat is, akik megírták nekünk külföldre költözésük történetét. Azonban a migráció trendjeinek kutatásában ezek a történetek nem döntő elemek – a statisztikai adatokat nem befolyásolja, hogy miért nőtt szívünkhöz az adott ország.

Mit mondanak a statisztikák?

A felmérésekben a személyes okok tehát nem látszanak. Az azonban biztos, hogy a Tárki adatai alapján a magyarok vándorlásra irányuló érdeklődése – meglepő módon – már az EU-hoz való csatlakozás előtti néhány évben megmutatkozott. Ez azért különös, mert akkoriban sok szempontból (adminisztráció, gazdaság, mobilitás lehetősége és képessége) ez a folyamat sokkal nehézkesebb és időigényesebb volt.

Persze nem meglepő az az adat, miszerint ez a trend a csatlakozással tovább erősödött, köszönhetően a Schengen, a négy szabadság elve és a közös politikák nyújtotta előnyöknek. Az lenti ábra bizonyítja, hogy a vándorlás eddigi csúcspontja a 2012-es év volt (19%), de említésre méltó 2006 (16%) és 2011 (17%) is. Ezek a számok mutatják, hogy a migrációs kedv a csatlakozás után alig változott, 12% és 19% között mozgott. A magyarok tehát kihasználják a EU-béli szabad mozgás előnyeit, de az EU-n túli területek is kedvelt célpontok.

magyar migráció© Tárki

Érdekes eredményeket mutat annak megfigyelése is, hogy ez a trend minden típusú vizsgált migrációban megmutatkozott-e. A statisztika alapján a legtöbb kivándorló nemcsak egy fajta célt tartott szem előtt, amikor elhagyta az országot; ezt nevezhetjük halmozott céltartománynak. Ez nem meglepő, hiszen ha az ember munkát vállal, akkor kihasználja a fogadó állam nyújtotta egyéb lehetőségeket is. Erre minden lehetősége megvan, legalábbis akkor biztosan, ha valamelyik EU-s tagállamba utazik.

Az EU egyik fontos alapelve, hogy a fogadó államban munkát vállaló egyéneknek minden olyan lehetőséget meg kell kapniuk, melyekkel az ottani állampolgárok rendelkeznek.

Ennek megfelelően viszonylag alacsony azoknak a száma, akik „csak” rövidtávú munkavállalás céljából utaztak ki. Arányuk a 2012-es csúcsévben is csak 13% körül alakult, és ez a szám egyetlen másik évben sem ért el ennél magasabb értéket. Ebbe a csoportba tartoznak például a külföldön dolgozó gyakornokok és azok, akik idénymunkákat vállalnak. Őket általában a pillanatnyi, kisebb anyagi gondok megoldása motiválhatja, valamint a külföldön való tapasztalatszerzés igénye is ide tartozik.

A Hungarian Youth kutatása is ezt támasztja alá: a fiatalok 49%-a próbálná ki magát külföldön, ám közülük sokan úgy gondolják, hogy egy idő után hazatérnek.

Ez az adat persze félrevezető lehet, mert akadhat olyan, aki terv szerint hazatérne egy rövid idő után, ám az otthon hagyott család romló anyagi helyzete közbeszól. Ekkor a kivándorló gyakran hazaküldi kinti keresete egy részét. A fenti migrációs adatokhoz hasonlóan a hazautalt összegek mértéke is az EU-csatlakozás óta emelkedik látványosan. Értéke azóta nagyjából hasonló szinten áll minden évben. 2013-ban például 343 millió €-t utaltak haza az EU különböző országaiban élő magyarok, és ebben még nincs benne egy hatalmas rész, amit az EU-n kívüli országokból küldtek, ami sok családnak szinte életmentő segítséget jelent.

magyar migráció© Tárki

Ahogy a fenti ábrán látszik, hatalmas a növekedés 2004-től kezdve. Míg 1995 és 2003 között a vizsgált összeg a GDP 0,3%-0,6%-át tette ki, 2004-től kezdve dinamikus a növekedés; 1,6% és 1,8% között alakult az arány. Az EU-s csatlakozás hatása tehát itt is megfigyelhető, hiszen egyre többen vállalhattak külföldi munkát, így a hazautalások összege is nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiutazók olyan országokban vállalnak munkát, ahol magasabbak a bérek, mert megtehetik, hogy lemondanak fizetésük egy részéről.

A tükör adatai alapján sokkal több a kivándorló

Az egész folyamatot érdemes megfordítani az adatok „tükörképe” alapján is – árulkodó lehet ugyanis, hogy milyen bevándorlást mérnek a befogadó országok. Ekkor tehát már nem a hazai kivándorlás jellemzőit vizsgáljuk. A tükör másik oldalát, azaz a fogadó államok adatait elemezzük - ezt nevezzük tükörmódszernek.

Rögtön látszik, hogy a fogadó államok jóval nagyobb mértékű migrációról számolnak be, mint az egyes küldő államok elemzései.

Ahogy azt a lenti ábra is mutatja, akár több ezer vagy tízezer fős eltérések is kialakulhatnak. A fenti 2012-es példát alapul véve megfigyelhető, hogy míg itthon csupán 12.000 kivándorlót említ a statisztika, a tükörmódszer hatszor-hétszer több, kb. 78.000 főt sorol ide. Ez a differencia rendkívül nagynak tűnik, de a különbség a többi év esetében is megmutatkozik. Riasztó a legalacsonyabb adatokkal rendelkező 2006-os év: a hazai felmérés kb. 2.000 embert tekint kivándorlónak, míg a tükörmódszer 15-ször több, csaknem 30.000 kiutazóról számol be.

magyar migráció© Tárki

Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt a határátkelések ma már nem alaposan dokumentáltak, így nem követhető mindig nyomon, ki mikor hová utazott. Másrészt a fogadó államokban a bevándorlónak számos intézménynél regisztrálnia kell magát. Az elmúlt évtizedben az Egyesült Királyságban például közel 100.000 magyart vett nyilvántartásba a National Health Service. Ugyanígy be kell jelentkeznie a bevándorlóknak más hivatalokban is, attól függően, hogy milyen kötelező vagy választható szolgáltatásokat vesznek igénybe. Franciaországban például csak akkor kaphatunk kedvezményes bérletet, ha rendelkezünk hivatalos lakcímmel, tehát ez is a bejelentkezés egyik formája.

Figyelembe kell vennünk, hogy ez a kutatási terület is kijátszható. Elképzelhető, hogy nem minden személy él ott, ahol eredetileg bejelentkezett, vagy esetleg ingázik egyes települések között. Az adatok tehát több területen torzulnak, ám a regisztrációnak köszönhetően még így is pontosabb képet kapunk a migráció valós méreteiről és problémáiról. Valószínűleg az az ideális megoldás, hogy a tükör mindkét oldalát vizsgáljuk, és összevetjük a hazai illetve külföldi felméréseket.

Merre tartunk?

A fentiek alapján feltételezhető, hogy a legtöbben olyan államokat keresnek, ahol magas bérekhez, megfelelő szociális juttatásokhoz és a biztos jövő ígéretét hordozó lehetőségekhez jutnak. A statisztikák igazolják ezt az előzetes elképzelést, mert a legnépszerűbb célállomások között olyan államok szerepelnek, melyek többé-kevésbé hozzájárulnak e célok beteljesítéséhez.

magyar migráció© Tárki

A fenti ábra három felmérés eredményét mutatja, ám az adatok alapján hasonló következtetéseket vonhatunk le. A két legnépszerűbb ország Németország és az Egyesült Királyság. Ezeket a területeket a kiutazók mintegy harmada, kb 20-30%-a választja. A jövőben ez a trend vélhetően változik majd, mert a britek egyre szigorúbb intézkedésekkel próbálják visszaszorítani a bevándorlást, és sok szociális juttatáshoz is nehezebben juthatnak majd hozzá az igénylők.

Kérdés, hogy az Egyesült Királyság helyett mely területeket válsztják majd a migránsok. Az esélyesek között lehet Ausztria (jelenleg 12-14%). Egyik legnagyobb vonzereje, hogy egyre több osztrák egyetem indít ingyenes képzést. Ez nagy motiváló erő a 18-30 évesek számára, főképp, mert egyelőre Ausztriában meglehetősen kevés a magyar fiatalok és felsőfokú végzettségűek aránya. Ezt a hiányt betölthetik az Egyesült Királyság helyett Ausztria mellett döntők; a brit területre kimagaslóan sok diplomás utazik. Vonzó alternatíva az is, hogy sokan könnyített eljárás után kaphatnak munkavállalási engedélyt, például az egyes fizikai munkákat végzők és mérnökök.

A tengerentúli és egyéb kontinensek közül az Egyesült Államoké az első hely (3-8%). Különösnek tűnhet, hogy nem kerültek a felmérés első néhány országa közé olyan államok, ahol viszonylag sok magyar él, például Ausztrália vagy Új Zéland. A kivándorlók tehát a földrajzi közelséget is szem előtt tartják.

A célországok sorrendje már több éve változatlan, de az egyes államok bármikor bevezethetnek olyan intézkedéseket, melyek megváltoztathatják a jelenlegi folyamatokat. Ezért érdemes folyamatosan figyelni a bevándorlási politikák változását.

Folytatjuk...

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.