Hogyan keveredj ki a külföldi rémmunkák világából?

Vagy inkább hogyan ne keveredj bele… Számos olyan külföldi munkáról hallottunk már, amelyet az ember legszívesebben messziről elkerülne. Inkább bele sem gondolunk, mit tennénk, ha az ilyen körülmények között dolgozók helyében lennénk. Ugyanakkor minket is fenyeget a veszély, ha külföldön vállalunk munkát. Nyissuk ki hát a rémmesék könyvét, és nézzük meg, milyen szituációk lehetnek gyanúsak!

Senki ne dőljön be a hangzatos szlogeneknek!

Ez az első és legfontosabb tanács. Minél „jobb bulinak” tűnik egy állásajánlat, annál nagyobb rá az esély, hogy csalódni fogunk a munkában. Nemcsak azért fordulhat ez elő, mert mindenki másképp értelmezi a jó buli fogalmát, hanem mert egy komoly ajánlat nem építhet csupán a fiatalokat vonzó csáberőre – ennél több is kell.

Ez történt például, amikor egy cég különböző nagy, külföldi szabadtéri szórakoztató eseményekre keresett fiatal takarítókat. A résztvevők elmondása szerint többen nem kapták meg a fizetésüket, ezen felül rengeteg túlórát kellett vállalniuk, mindezt kevésbé komfortos körülmények között. Ráadásul egyetlen bulit sem láttak, így a buliból sajnos csak bumli lett.

külföldi munka veszélyei © Artotem

Nézz utána a cégnek!

Emellett érdemes az adott cég honlapját és a céghez kapcsolódó, az interneten fellelhető véleményező hozzászólásokat is megkeresni. Nem elég viszont az oldalon összegyűjtött „véleményeket” elolvasni, hiszen azok igencsak megtévesztőek lehetnek. Talán furcsán hangzik, de kifizetődhet, ha negatív vélemények után is kutatunk, hiszen gyanús lehet, ha csupa pozitív hozzászólást olvasunk.

Ne hagyjuk, hogy elvarázsoljanak a választott helyről kialakult pozitív sztereotípiák!

Ha például egy olyan romantikusnak tartott helyen dolgozol, mint Provence, ne feledd, hogy a levendulás-napsütéses atmoszféra ellenére a munkáltatód még megkeserítheti az életedet.

Egy ismerősöm munkáját, aki egy helyi hotelben dolgozott, például az egyik kisfőnök nehezítette meg, aki nem volt oda a női munkaerőért. Ezért számos kellemetlen pillanatot okozott a női dolgozóknak. Mindezt annak ellenére tette, hogy a szálloda négy csillagos besorolású volt; egy ilyen nívós helytől már elvárhatnánk, hogy a munkaerőt is megfelelően, emberhez méltóan kezelje. Több barátom panaszkodott emellett arról is, hogy néhány osztrák szálloda nem biztosít megfelelő ellátást a személyzetnek, ráadásul annak minősége is hagyott kívánnivalót maga után.

A hotelekben vállalt felszolgáló- és takarítómunkát a vendégek is megnehezítik. Persze nehéz kiszámítani, hogy az adott szálláshelyen milyen emberek foglalnak szobát, de a rizikófaktorok közé ezt is bele kell kalkulálnunk.

Egy kedvelt görög nyaralóhelyen az előzőekben említett ismerősömmel előfordult például, hogy a vendégek szinte természetesnek vették, hogy ellátást kapnak – ezzel nem is lenne gond, hiszen a kikapcsolódásnak a finom falatok is részét képezik. A kiszolgálókat azonban még szóra sem méltatták, a kiszolgálást nem köszönték meg még akkor sem, ha az ételt éppen a tűző napon készítették el számukra. Sokszor a szobák felszereléséért sem tették tűzbe a kezüket, így a személyzetnek dupla annyi időt kellett fizikai munkával töltenie, mintha a szobát odafigyelő és kulturált vendégek használták volna. Lehet, hogy még nem alakult ki az emberekben a “szállodai viselkedéskultúra”?

A munkaerő és a kollégák összetétele is nehézséget jelenthet

Nagyot sóhajthat az a munkavállaló, aki egy klikkesedő multikulturális munkacsoportba csöppen, ahol mindenki csak a magáéval megegyező nemzetiségű csoport tagjaival kommunikál. Sajnos ez egy létező jelenség, és nem igazán lehet kikerülni az ilyen eseteket, de talán érdemes előre érdeklődni arról, kikkel dolgozunk majd együtt – ha erre van lehetőség.

A fenti valós esetek nagy arányban olyan munkahelyeken történtek meg, melyekre külföldi munkaközvetítők által találtak a magyar munkavállalók.

Sokszor előfordul az is, hogy magyar közvetítőcsoport sodorja nehéz helyzetbe saját honfitársait külföldön!

Tavaly májusban olvashattunk arról, hogy két magyar férfi szó szerint rabszolgamunkára kényszerített magyar polgárokat. Napi 2 fontot fizettek nekik, amiből aligha lehet megélni Európa egyik legdrágább fővárosában. Kétágyas kislakásokban szállásolták el őket, ráadásul erőszakot helyeztek kilátásba, ha a dolgozók panasszal éltek. Nem csoda, hogy a brit kormány tárgyalásokat kezdett az ún. modern rabszolgaság törvényről, hiszen az országba csak 2013-ban csaknem 3000 embert szállítottak ilyesfajta munkavégzés céljából.

Sajnos ez a helyzet nemcsak a szigetországban fordulhat elő. A profitért és haszonért bármilyen munkaterületen (tehát nemcsak a fent említett fizikai munkák körében) sokan szinte bármire hajlandók, még más emberek kizsákmányolására is.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.