Az álmokért igenis küzdeni kell!

Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

Néha most sem hiszem el, hogy a főiskolai könyvekben látott uniós épületek egy sarokra vannak tőlem vagy, hogy a hírekben látott politikusokat adom hozzá az aktuális rendezvény meghívottjaihoz. Vannak esős, hideg napok, amikor szitkozódom, hogy miért nem a Karib-szigeteken kerestem munkát, de legtöbbször inkább hatalmas örömmel gondolok arra, hogy azt csinálom, amit szeretek és élvezek, mégpedig egy kicsi, de nemzetközi és mosolygós csapat részeként.

2015 október, az első munkanapok egyike

Most pedig elmesélem, hogyan is jutottam el idáig.
Már általános iskolában feltűnt, hogy az átlagnál sokkal könnyebben tudom elsajátítani az idegen nyelveket, így elég hamar eldöntöttem, hogy ezek alapján fogok majd hivatást választani. Francia és angol szakos alapképzést végeztem el Pécsen, majd az ELTE-n Fordító-tolmács szakra jelentkeztem, ahová nem kerültem be. Szívem szerint világgá mentem volna; jelentkeztem stewartdess-nek és majd egy franciaországi au-pair állásra is, de az előzőt meg sem tudtam pályázni a 157 cm-es magasságommal (a fapados légitársaságok csak akkortájt kezdték bontogatni a szárnyaikat Magyarországon), míg az utóbbinál a jogosítvány hiánya volt az akadály, de már tudom, hogy ennek így kellett történnie, mert az én utam másfelé vezetett.

Egy uniós projektekkel foglalkozó irodában helyezkedtem el Budapesten, ahol úgy éreztem, megtaláltam a helyem és azt a területet, amivel a jövőben foglalkozni szeretnék, így a következő évben már a BGF Nemzetközi Tanulmányok mester szakára jelentkeztem. A mester mellett egy évet dolgoztam részmunkaidőben, ami alatt el kellett végeznem olyan extra alapozó tárgyakat, mint a mikro- és makroökonómia, a nemzetközi gazdálkodás alapjai vagy az EU alapismeretek, de számomra ez mind inkább izgalmas kihívás volt, még ha eléggé telített szakasz is volt. Az utolsó félévében Párizsban tanultam Erasmus hallgatóként egy gazdasági főiskolán, franciául és angolul; miközben a Sorbonne ingyenes könyvtárában, amikor nem volt órám a szakdolgozatomat írtam.

Imádtam Párizst, a bohém életérzést, a Luxembourg kerti napozást, az Eiffel torony melletti szivárványt, a Montmartre és a Marais kis utcáit... szerettem is volna ott elhelyezkedni, de sajnos az én végzettségemmel nem találtam túl sok lehetőséget, francia nyelvterületen inkább Strasbourgban és Brüsszelben voltak számomra érdekes állások. Több helyre is pályáztam ott, de azon a nyáron egyik sem sikerült, így hazaköltöztem és ideiglenesen egy multi cégnél helyezkedtem el.

Luxembourg kert, a kedvencem Párizsban

Fél évvel később, egy januári napon jött egy email, hogy egy brüsszeli projekt irodában, ahová még előző nyáron jelentkeztem, felszabadult egy hely, így gondolkodás nélkül megpályáztam. A projekt asszisztensi állást egy francia lány kapta meg, viszont a második legjobb jelöltként felajánlottak egy 4 hónapos gyakornoki állást arra az időre, míg az egyik kollegina a szülési szabadságát töltötte. (Belgiumban 4 hónap a GYES.) Én ebben ugródeszkát láttam és csomagoltam. Ismét hasonló kört futottam, mint egy évvel korábban: Brüsszelből is haza kellett költöznöm Budapestre, mert nem találtam másik munkát, de nagyon húzott vissza a szívem.

Csajok, Explosion (kb. belga Felház)

Egy svájci cég pénzügyi részlegén dolgoztam, ahol anyagilag stabil helyzetben voltam, de folyamatosan Brüsszel lebegett a szemem előtt. Az eső és hideg ellenére, hiányzott az erkélyem, a kinti ismerőseim és barátaim, az uniós épületek közelsége, a futások a közeli parkban és az a nyugalom, amit én nem találtam otthon. Sokáig nem történt semmi, aztán 2015 augusztusában egy barátnőm esküvőjére mentem ki; azon a héten, két Skype interjút is készítettetek velem, majd szeptember első hetében egy személyes találkozásra invitáltak a mostani munkahelyemnél, amit végül megkaptam és eufórikus állapotban elfogadtam. Felmondtam a magyarországi munkahelyemen, majd újra elkezdetem bőröndöket pakolni. Jelenleg másfél éve itt vagyok.

Elisabeth esküvőjén, augusztus 2015

A terrortámadások engem is megráztak, konkrétan azon a metró vonalon robbantottak, amivel napi szinten dolgozni járok, egy megállóra a munkahelyemtől, valamint az elődöm, akitől a munkát átvettem, a zaventemi robbantás egyik súlyos sérültje volt és a mai napig rehabilitáción van. Bennem is megfordult, hogy hazamegyek, de a szüleim folyamatosan tartották bennem a lelket és biztattak, hogy ne adjam meg magam és ne adjam fel a több éves álmaim a félelmeim miatt, így maradtam.

Egy macska – Brüsszelben sok a macskabarát, nem véletlen lettek a lockdown „jelképei”

Utálok tanácsot adni, inkább tanulságot tudok átadni az én történetemből, mégpedig két, elsőre talán egymásnak ellentmondó dolgot, de szerintem inkább kiegészítik egymást:

Először, merj más irányt keresni, ha úgy érzed, nem jó felé haladsz vagy változtatni, ha valami nem sikerül. Merd felismerni, ha valami nem a Te utad, a hibákat, akadályokat pedig lehetőségként és tanulási folyamatként megélni, nem pedig kudarcként vagy végzetes hibaként.

Másodszor, ha azt érzed, hogy megtaláltad, amit tényleg szeretsz vagy szeretnél, akkor azt ne engedd szertefoszlani! Menj utána és lépésenként próbáld meg elérni a kitűzött célt. Számomra még a türelem volt, amit meg kellett tanulnom, mert közel egy évig vártam és közben folyamosan pályáztam, jelentkeztem, míg meg nem kaptam a mostani pozícióm, legtöbbször még választ sem kapva az emailjeimre; ettől függetlenül nem adtam fel, maximum tartottam egy kis szünetet, majd újult erővel vetettem magam a keresésbe.

Kinek ajánlom Brüsszelt?

Amszterdammal vagy Párizzsal ellentétben Brüsszel nem egy „party város“, bár az ír jellegű “kocsma kultúra” kedvelőiének számos pub akad jó sörökkel. Inkább azoknak ajánlom, akik karriert szeretnének építeni, és főként nemzetközi kapcsolatok vagy európai uniós végzettséggel rendelkeznek. Elsőre célszerű gyakornoki állásokat megpályázni akár az uniós intézményeknél, akár a lobby cégeknél; itt sajnos nagy a verseny és apránként lehet feljebb lépegetni a ranglétrán. Az „eurokraták“ miatt nagy igény van a szolgáltatás szférában dolgozókra is: fodrász, kozmetikus, masszőr, személyi edző sofőr, kőműves, asztalos stb.

A város jó elhelyezkedése miatt hétvégenként, - főleg fiataloknak - érdemes a városon kívülre „merészkedni“, Gent és Leuven a két egyetemi központ, Bruges főként turista hely, de varázslatosan szép, Antwerpenben pedig jobbak a vásárlási lehetőségek. Ha jó az idő sokan mennek a közeli Északi-tengeri településekre: Ostendbe vagy Knokkebe; a fürdéshez hideg a víz, de lábat lógatni vagy osztrigát enni (már aki szereti), kellemes kis helyek. Belgiumon kívül pedig közel van Párizs, Amszterdam, London, Luxembourg és Köln, illetve egy napos vásárlásnak Aachen is.

Knokke, 2016 szeptember

Írd meg nekünk te is a történeted!
Szólj hozzá!
Írj nekünk te is!
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.

Külföldre mentem

Küldd el nekünk te is a saját történeted!

Legfeljebb 255 karakter.
Csatolt fájlként is feltölthető.
RTF , Word (.doc, .docx) vagy OpenOffice (.odt) dokumentum fájl.
Legfeljebb 5 darab JPEG kép (.jpg, .jpeg kiterjesztésű fájl) tölthető fel.
Feltöltés folyamatban...
×