Apró egyetemi város, óriási lehetőségekkel

Ha Svédország, akkor IKEA. Legalábbis számomra sokáig ez a szó jutott eszembe Svédországról, egészen addig, amíg ki nem jutottam Erasmus ösztöndíjjal Lundba.

Nem terveztem ilyet, de így utólag bátran kijelenthetem: életem legjobb döntése volt. Nem csak a világ nyílt ki, hanem én is.

Lund Svédország dél-nyugati részén fekszik, közel Malmöhöz és Koppenhágához. Annyira pici, hogy gyalog is könnyedén el lehet jutni A-ból B-be. Egyeteme világszínvonalú, rengeteg lehetőséggel és pezsgő egyetemi élettel. Hiába nem egy nagyváros, nincs nap, hogy ne történne valami. Mivel lakosságának nagy része diák, nyáron szinte üres. Azonban szeptember első napján megtelik élettel, ellepik az utcákat a hátizsákos biciklisták.

Kezdeti nehézségek

Aki élt már huzamosabb ideig külföldön, tudja, nem lehet mindenre felkészülni. Az Erasmus tanulmányutak általában jól szervezett keretek között zajlanak, ezért sok diák, köztük én is, kevésbé számít problémákra. Pedig a dolog rengeteg helyen elbukhat. Például ott, hogy késnek a dokumentumok, és az illető lemarad a kollégiumi szobákról. Ugyanis esetemben pontosan ez történt.

Ha Svédországban valakinek nincs úgynevezett „personnummere”, azaz személyi igazolvány száma, a rendszer szerint nem létezik. Nem igényelhet lakást, munkát, semmit. Egyetemistaként ez azért baj, mert a kollégiumi szobákra igen nagy a kereslet, és határidőn belül kell lefoglalni őket. Mivel a levelet, ami tartalmazta ezt a számot, későn küldték el, lemaradtam, nem volt mit tenni, magánszemélytől kellett szobát bérelnem.

Minden út Lundba vezet

Azt nem írtam, de nem Lundban kaptam szobát, hanem egy mellette lévő kis faluban. Bár a térkép szerint nagyon közel van Lundhoz, bejutni nem volt egyszerű. Kezdjük ott, hogy a faluban nem volt vonat, csak busz, ami óránként járt. Kénytelen voltam átbiciklizni egy másik faluba, ahol volt vonat, és onnan bejutni Lundba, ahol az élet zajlott. Ezt hat hét után megelégeltem, és óriási szerencsével sikerült beköltöznöm a városba, egy garzonlakásba.

Svédország Erasmus© wikimedia

Apropó, a lakhatási lehetőségekről. Svédországban hihetetlenül nehéz kollégiumi szálláshoz jutni. Lehet, hogy lefoglalsz egy szobát vagy egy garzonlakást (igen, itt ilyet is lehet), de nagy valószínűséggel hónapokat kell rá várnod. Ha szerencséd van, mint nekem, valamelyik diák elmegy néhány hónapra, de szeretné megtartani a szobáját, ezért kiadja egy másik diáknak. Háromféle kollégiumi szállás van. A folyosószobákban mindenkinek külön fürdőszobája van, és öten-hatan használnak egy konyhát. Az apartmanokban a szobák mellé saját fürdőszoba és konyha is jár. A harmadik lehetőség a nemzetek házai, ahol csak folyosószobákat lehet bérelni. A nemzetekről később még lesz szó.

A bicikli létszükséglet

Ahogy írtam az elején, gyalog is be lehet járni a várost, de nem érdemes. Nem csak a diákok, de a tanárok is biciklivel járnak, akárcsak a helyi lakosok. A bicikliboltok ki is használják az óriási igényt, és előszeretettel árulják biciklijeiket csillagos árakon. Épp ezért én is, ahogy a diákok 90%-a, használtat vettem. A megfelelő biciklihez elengedhetetlen a jó minőségű lakat, ugyanis évről évre nő a biciklilopások száma.

Svédország Erasmus© Paul Krueger

A biciklizésnek rengeteg előnye van. Egyrészt, a buszbérlet háromszor annyiba kerül, mint Magyarországon, így jelentős pénzeket lehet vele megspórolni. Másrészt, egészségesebb is, ugyanis Lund egy dombra épült. Úgyhogy, aki sima utakra számít, ne lepődjön meg, de hamar hozzá lehet szokni.

Mindenki családtag

Jöjjön néhány mondat az egyetemi életről. A svéd diákok nem bízzák a véletlenre a bulizást, minden meg van szervezve. A Lund Egyetemnek tizenhárom nemzete van, amit úgy kell elképzelni, mint a Harry Potterben az egyes házakat. Minden szemeszter elején van egy óriási esemény, ahol a nemzetek bemutatkoznak, és megpróbálnak minél több diákot magukhoz csalogatni.

Klubeste, pub és ebéd minden nemzetnél van. Mind a tizenhárom eltér valamiben, és ha az egyikhez csatlakoztál, az nem jelenti azt, hogy nem mehetsz a másik programjára. Csupán nem kapsz árengedményt. Ez azért fontos, mert Svédországban mindenért fizetni kell. Pont ezért érdemes kihasználni azt a lehetőséget, hogy dolgozhatsz is a nemzetnél, amiért ingyen ennivalót és klubbelépőt kapsz. A nemzetek úgy működnek, mint egy család, mindenki segít mindenkinek. Nem először éltem külföldön, de a családom és a barátaim így is hiányoztak, ezért ez óriási segítség volt.

„Fika” és ingyen svéd nyelvóra

A nemzetek által szervezett programok csak a kezdet volt. A Lund Egyetem valóban azt szeretné, hogy felejthetetlen élmény legyen az Erasmus út, ezért rengeteg programot szervez a diákoknak. Nekem személy szerint ezzel annyi problémám volt, hogy egy idő után nem tudtam eldönteni, melyikre menjek. Ezzel nem voltam egyedül, és egyes programokat többször is megszerveztek, hogy minél több diák részt vehessen rajtuk. „Fika”, azaz teadélután, kávéval és a híres „kanelbullar”-ral (fahéjas csiga), minden napra jutott. Ez egy nagyon jó alkalom volt az ismerkedésre.

Svédország Erasmus© wikimedia

Ami szembetűnő volt, hogy a svédek hihetetlenül büszkék a kultúrájukra, és minden erejükkel azon voltak, hogy a lehető legtöbbet mutathassák meg belőle. A külföldi diákok pedig ingyen tanulhattak svéd nyelvet, és a végén vizsgát is tehettek belőle, természetesen ingyen. A szorgalmasabbak a Café Multilingua nevű klubban gyakorolhatták a nyelvet, és más európai, illetve ázsiai nyelvekkel is megismerkedhettek.

Néhány érdekesség

A Svédországban eltöltött idő alatt bőven volt lehetőségem megismerni a svéd kultúrát és az embereket. Az való igaz, hogy a nőket teljesen egyenlően kezelik a férfiakkal. A kint töltött idő alatt például egyetlen svéd férfi se nyitott ajtót, vagy engedett előre, ami náluk teljesen természetes. A mérnöki karon pedig szinte ugyanannyi lány volt, mint fiú.

A másik érdekesség, hogy a svéd diákok számára a „bulizás” fogalma teljesen más, mint nekünk, magyaroknak. A klubok tízkor nyitnak és hajnali kettőkor zárnak. A bulikat általában háromfogásos vacsora („sittning”) előzi meg, amire előre be kell jelentkezni, és mindegyiknek van témája. Ezért, amikor először láttam ilyet, azt hittem, náluk szeptemberben van Halloween. A vacsora alatt rengeteget énekelnek, ehhez külön énekkönyvük van. Amikor én voltam ilyen vacsorán, tulajdonképpen kihűlt az étel, ugyanis akárhányszor valaki elordította magát, énekelni kellett. Bárki, bármikor elordíthatja magát, és választhat egy éneket.

Végezetül annyit szeretnék írni, hogy aki teheti, menjen és lásson világot, mert nemcsak a világra, hanem önmagára is másképp fog tekinteni.

Írd meg nekünk te is a történeted!
Szólj hozzá!
Írj nekünk te is!
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.

Külföldre mentem

Küldd el nekünk te is a saját történeted!

Legfeljebb 255 karakter.
Csatolt fájlként is feltölthető.
RTF , Word (.doc, .docx) vagy OpenOffice (.odt) dokumentum fájl.
Legfeljebb 5 darab JPEG kép (.jpg, .jpeg kiterjesztésű fájl) tölthető fel.
Feltöltés folyamatban...
×