Két dologgal lehetne beindítani a magyar gazdaságot: szavahihetőséggel és transzparenciával

Sokan szeretik azt gondolni, hogy Magyarország megállíthatatlanul fejlődik és a magasba tör, de a világpiaci megítélésben ennek épp az ellenkezője látszik. Hogy pontosan miről is van szó?

Magyarország a világpiacon

A Világgazdasági Fórum idei jelentése szerint Magyarország a versenyképességi rangsorban a nem kifejezetten előkelő 63. helyre csúszott. Hogy lássuk, ez mennyire rossz hely: az államcsődöt épphogy elkerülő Ciprust két hellyel megelőztük, viszont az 53. helyen szereplő Romániától eléggé távol vagyunk.

De van még egy igen szomorú hír ezzel kapcsolatban: Magyarország a 2009-2010-es jelentés szerint az 58. helyen végzett, vagyis 5 év alatt sikerült 5 hellyel lejjebb találnunk magunkat.

Ennél is rosszabb, hogy az utóbbi 4 évben képtelenek voltunk elmozdulni a 60. hely környékéről, vagyis nem csak romlott a gazdaságunk, de korrigálni sem tudtunk a romlást. A Világgazdasági Fórum szerint ennek okai:

  • a korrupció,
  • a gazdaságpolitikai instabilitás,
  • a támogatások rossz elosztása,
  • és a kormányzati átláthatóság hiánya.

További oka lehet a gazdasági fejlődés elmaradásának az, hogy az oktatás színvonala igencsak elmarad a világszínvonaltól – a jelenlegi, középiskolákat, gimnáziumokat és a felsőoktatást érintő végeláthatatlan változások csak tovább fogják rontani a helyzetet -, nem tudjuk megtartani a szakképzett állampolgárokat, az adóterhek pedig globális összehasonlításban is nagyon magasak. A jövedelemben jelentkező egyenlőtlenségekről pedig ne is beszéljünk.

A fenti adatok egyike sem utal semmiféle gazdasági fejlődésre, ami természetesen a befektetési kedvnek sem segít. Ez röviden azt jelenti, hogy kevesebben fognak Magyarországon vállalkozást indítani, így a befolyó tőke is kevesebb lesz, vagyis még nehezebb lesz kilábalni ebből a helyzetből.

Magyarország jelenlegi helye Európában

Az EU 28 tagállama közül a 24 helyen állunk versenyképességünket tekintve. Az alábbi diagramból az is kiderül, hogy nem csak a versenyképességünkkel vannak problémák, hanem a fejlettségünkkel is.

magyar versenyképesség© WEF, Kopint-Tárki

A versenyképességet egészen egyértelműen le lehet bontani 12 pillérre, ezt tette a Világgazdasági Fórum, és ezen pillérek értékelésével párhuzamba helyezte Magyarországot más EU-tagállamokkal. Érdemes egy kicsit bogarászni a táblázatot, mert elég árulkodó.

magyar versenyképesség© WEF, Kopint-Tárki

Okok és megoldások

Ahhoz, hogy egy cég működni tudjon, szüksége van tőkére. Magyarországra jelen pillanatban két módon áramlik tőke: hitelek és EU-s támogatások révén.

Mindezek ellenére romokban van a magyar tőkepiac, ennek okai többek között a csődbe ment BTel, a szintén csődbe ment Enefi, a gyengén teljesítő CIG és Norbi Update, a híres-hírhedt Quaestor-botrány pedig a hab a tortán.

Az utóbbi eset tökéletesen rávilágított a rettenetes felügyeletre és szabályozásra, ami alatt működött a Quaestor, és épp ez az, amiért a lakosság fél vállalati kötvényekbe fektetni akár 500 forintot is.

A Quaestor-botrányból levonható következtetés az, hogy áttekinthetőbbé kell tenni a cégek működését és ezáltal a piacot.

Egy másik lehetőség a vállalat-felvásárlás, azonban egy cég értékének meghatározásakor figyelembe vesznek olyan tényezőket, mint a készpénztermelő képesség, ami annyit tesz, hogy az adott cég hány évi nyereséggel hozná vissza a vételárat. Minél kevesebb idő alatt térül meg a felvásárlás, annál nagyobb eséllyel vásárolják meg a céget, de Magyarországon pont nem ez a helyzet, vagyis itt kevesebb eséllyel fognak cégeket felvásárolni és ezzel tőkét juttatni az országba.

A bizalomhiány szintén óriási probléma, majdnem akkora – ha nem nagyobb -, mint a tőke hiánya.

A kormány azt igyekszik hangsúlyozni, hogy az exportra termelő cégeket nem fogják bántani, csak éppen ezt senki sem hiszi el. Miért? Azért, mert a belső piacot kiszolgáló szektorokat – telekommunikáció, kiskereskedelem, energetika, pénzügyi szektor – már réges-régen felforgatták, és a kormány ígéretein kívül nincs semmilyen garancia arra, hogy más szektorokkal nem teszik meg ugyanezt.

Visszatérve a címhez, az leírtak tanulságai alapján két dologgal lehetne beindítani a magyar gazdaságot: szavahihetőséggel és transzparenciával.

A cikk megírásához forrásként szolgált az Index és a 444.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.