Magyarország, a szomorú zsenik otthona

Miért van az, hogy az ország oktatási rendszere nem tanul a hibáiból, és miért van az, hogy a világ feltaláló elitjében rendre találkozhatunk magyar zsenikkel? Miért hozunk létre lenyűgöző magyar találmányokat és miért menekülünk az iskolapadból? Egyik kedves olvasónk ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel taglalt, elgondolkodtató cikk következik!

© Future School Desks

Magyarország 2015. A világ számára egy olyan hely, amely részben hátrahagyta a keleti blokk árnyékát, és már rálépett a nemzetközi útra. Egy olyan hely, ami lenyűgöző géniuszokat adott és ad máig is a világnak. Egy olyan hely, ahol megoldatlan feladatokra találnak választ. Egy olyan hely, amit kiszámíthatatlan hatalom irányít, és egy olyan hely amelynek oktatási rendszerét nagyon nehéz megérteni. Egy hely, ami szomorú zseniket teremt.

A londoni BETT oktatási kiállítás rendkívül jó táptalajt nyújt két ország oktatási felfogásának összehasonlítására és talán így arra is rájövünk, hogy miért tartanak egyesek ott, ahol. Miért van az, hogy egy londoni kiállításon olyan magyar találmányokról lehet hallani, amit a magyarok nem is ismernek? Miért nincs hype és miért nem lehet hallani itthon, az Intellisense oktatást segítő appjairól, a Mozaik okostáblás rendszeréről?

Sajnos, már hozzászokhattunk az utóbbi időben, hogy minden magyar fejlesztés külföldi irányba indul, vagy onnan jut vissza hozzánk.

De ez nem csak a pénz miatt van így. Itthon is megfelelő az infrastruktúra és a magyaroknak is lehet sikeres dolgot létrehozni. Az igazság, hogy nincs elég támogatás és nincs elég tudás a sikeres fejlesztésekre. Ennek oka és kialakulása már az iskolapadban megfigyelhető.

Tegyük fel magunknak a kérdést: Miért működik rosszul a rendszer? Miért romlik évről évre a magyar diákok tanulmányi eredménye a nemzetközi összehasonlító teszteken? Miért van annyi idegen nyelvet alig beszélő diák? Van értelme pénzt áldozni olyan infrastruktúrára, amit lehet, hogy nem is használnak az iskolák?

A britek számára például részletesen látható az, hogy az adójukból mire és mennyit költenek az oktatás fejlesztéséért. A diákok és az iskolák átlaga is összemérhető, így közbe lehet lépni, ha egy iskolában nem fejlődnek a diákok. Ez mit eredményez? Nagyobb odafigyelést az intézmény részéről? Igen. Iskolabezárást? Lehet. Teljesítményt és tudást? Határozottan. Ne felejtsük, hogy nem a diák van az iskoláért, hanem az iskola a diákért!

A Google a kiállításra készített videójában Rubik Ernőt idézte: Az iskolák válaszokat tanítanak, pedig a kérdések sokkal fontosabbak!

A kiállítás egyébiránt számos újítást is bemutat, többek között, a digitális kiértékelési és feljődéskövető rendszereket, amelyek gyors és hatékony megoldást nyújtanak a diákok, tanárok és szülők számára is. Ezzel szemben a magyar rendszer csak a külsőségekre figyel, digitálisan alig fejlődik. Osztályoz mindent ami létezik, főleg azt ami hiányként fogható fel. Büntet és okít, de nem fejleszt és tanít.

Mai világunkban a technika és a mobiltelefonok rohamos feljődésének hála, mindannyiunk zsebében lapul egy okos kütyü. Ez a magyar iskolákban csak hátráltató tényezőként jelenik meg az órákon, de nemzetközi szinteken egészen más a felfogás. A Google például bejelentette, hogy ingyen adja az online irodai rendszerét és az okostelefonokon is működő Classroom menedzsment eszközt, megkötések nélkül. Így a diákok és a tanárok is, állami költségektől mentesen, kényelmesen elérhetik az anyagaikat. A lengyel fejlesztésű Learnetic pedig, ingyen teszt-, feladat- és bemutató sablonokat kínál, amelyek otthonról is hozzáférhetőek.

Miért vagyunk lemaradva nemzetközi szinten? Az index példáján keresztül megkapjuk a választ:

“A BETT forgatagában alig lehet megtenni egy lépést anélkül, hogy ne hallana az ember egy újabb idegen nyelvet. Spanyolországtól Skandináviáig mindenhonnan jönnek ide tanárok, hogy megismerjék a legfrissebb technológiákat. A legjobb pillanat viszont az volt, amikor a norvég osztályterem nevű standon három alsós kisdiák tartott drónbemutatóval és projektoros prezentációval kísért előadást a tanároknak. Hibátlan angol kiejtéssel, arról, hogy mitől lesz izgalmas egy tanóra.”

Helló keserű magyar valóság.

Azért nem kell szomorkodnunk, hiszen a magyar kreátorok nem csak a nemzetközi állóvizet zavarják fel, munkásságuk egyre több magyar koponyát ösztönöz.

Gondoljunk bele, hogy a “halott” magyar film egyre nagyobb utat tör magának, online videók terén is egyre jobban fejlődünk, dizájnban is egyre erősebbek vagyunk, Budapest újra meghódította a turizmust, a társadalmi összefogásunk és közösségi projektjeink az utóbbi években egyre kiemelkedőbbek. Számos találmányt adunk a világnak, mint például a programozásra tanító robot, a Codie. Illetve, olyan sikeres techcégek nőnek ki a magyar földből mint a Prezi vagy a Ustream.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.