„Magyarország Európa Mexikója!”

Rengeteg külföldi érkezik szórakozni hozzánk, többségüknek pedig sajnos fogalma sincs kicsi országunk mibenlétéről, ahogy ez egy korábbi videónkból már kiderült. Találtunk a thebackpacker.net oldalon egy történetet, amiben egy srác leírta Budapesten töltött pár napjának történetét. Gondolom a címből már rájöttetek, milyen benyomásokat szerezhetett nálunk... Mindenki maga döntse el, hogy mennyire fikció, akciófilmbe illő vagy reális a beszámoló, de tény, hogy lazán rendezhetne belőle valaki egy jó mozit.

magyarok
© Moyan Brenn

Főszereplőnk története elején, Budapestre érkezvén ráeszmél arra, hogy nálunk mindenki flip-flopban papucsban járkál, ebből egyből levonja a logikus következtetést: szegények vagyunk és a divatot sem követjük. Minden tele van szeméttel, a városban minden nyomorúságos, nem is EU színvonal. Éjszakára egy amerikai társasághoz csapódik, majd mint minden rendes polgár, betérnek egy strip klubba. Innen viszont nem könnyen szabadulnak, de a 215 ezer forintos számla egy részének kiegyenlítése után szabadon távozhatott, innen irány a rendőrség. Emberünk jó titkosügynökként álnevet használ és a klubból általa eltulajdonított telefont nem jelenti a rendőröknek, hiába csak azért emelte el, mert őket akarta értesíteni. A szembesítésen persze felismeri, hogy mindenki összejátszik ellene, ezért angolosan távozik, majd miután a magyar biztos urak üldözőbe veszik, taxiba pattan és irány az amerikai követség. Itt persze borzalmas a kiszolgálás és amúgy is mindenki csaló, hazug és tolvaj.

A beszámoló többi részéből kiderül, hogy az országunk egy porfészek, Európa Mexikója, ahol csak fenyegetéssel és sértegetéssel lehet elérni valamit. Még atomot is dobna ránk, ha lenne neki.

A teljes történetet itt találjátok.

DE! A sztorinak még nincs vége. Megnéztük az írásra érkezett kommenteket…, hisz egy vélemény nem vélemény.

magyarok
© ddqhu

A teljességhez hozzátartozik, hogy az oldalon értékelni lehet a bejegyzéseket és hozzászólni a témához. A kommentelőket pedig rendesen megosztotta a beszámoló.

Pár negatív vélemény:

  • Én nem Magyarországon születtem, nem is beszélem a nyelvet, de itt élek. Ezeket a sorokat a budapesti lakásomból írom, és félek kinyitni a bejárati ajtót. Csak azt remélem, hogy el tudom hagyni ezt az “országot” egy darabban, és egy kis pénzzel a zsebemben.
  • Ennek az embernek igaza van. A magyar emberek a világ legnyomorultabbjai. Utálják az életüket, és mindenkit, akinek jól megy. Elköltöztem abból a szeméttelepről évekkel ezelőtt, és nem megyek vissza. Az öngyilkosság az egyetlen kiút azoknak az alkoholistáknak… És igen, valaha én is magyar voltam.
  • Ez a történet 99 százalékban megfelel annak, ami vár rád Budapesten, ha egy strip klubba mész. Csak a magyarok, vagy magyarok rokonai nem értenek egyet ezzel… Az igazság az, hogy a magyarok szegények, depressziósak, hazugok, nem segítőkészek, nagyon korruptak, lehúzóak és nagy nehéz velük üzletet kötni… Ha belépsz egy metróállomásra, és valami gond van a jegyeddel, ne add oda az irataidat, akkor sem, ha kérik. Csak sétálj el, akkor is, ha kiabálnak veled. Ha tudsz, fuss el. A jegyellenőrök korruptak, és nincs értelme rendőrt hívni, mert azok is.

és a pozitívak:

  • Magyarország gyönyörű. A magyarok egy büszke fajta, és jogosan büszkék az ősi országukra és örökségükre. És te? Te egy seggfej vagy.
  • Elolvastam a cikket, nevettem, újra elolvastam, újra nevettem. Jó kis tévés vígjáték lenne belőle. Magyarország egy csodálatos hely, és minden magyar imádnivaló ember.
  • Mint egy amerikai, aki sok időt töltött Budapesten, és a világ más nagyvárosaiban is, azt kell mondanom, Budapest a legjobb városok egyike, bizonyos tekintetben eredetibb, mint Prága, nagyobb történelmi városrésszel, jobb a tömegközlekedése, mint Los Angelesnek, és tisztább, mint New York...
  • Ez a leggusztustalanabb történet, amit valaha olvastam. Biztosan már azelőtt utáltad Magyarországot, hogy odautaztál volna... Remélem senki nem veszi komolyan az írást, tökéletesen nonszensz. Budapesten éltem négy évig, és soha nem tapasztaltam hasonlót… Nem tudom, mi a baj veled, te narcisztikus pöcs, de pszichológusra lenne szükséged.

Sokan sértőnek érezhetik az írást, viszont ha a helyén kezeljük, valahol humoros is tud lenni a történet. A szavak és a szélsőségek csatája a budapesti hadszíntéren. Fogadjuk el a középutat, hiszen Budapest többarcú város, nem mindegy melyik utcában, melyik kerületben mozgunk. Egyik színesebb, másik szürkébb, de mi élünk benne, mi ismerjük a legjobban. Tegyük élhetőbbé a várost, legyünk befogadóak és kellő iróniával tekintsünk az ehhez hasonló mesékre.

Ha neked is van ilyen, vagy ehhez hasonló élményed, történeted külföld témában, akkor mindenképp írd meg nekünk a ’Külföldre mentem’ tárggyal a media@kulfoldremennek.hu címre!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Az álmokért igenis küzdeni kell!

    Fruzsina vagyok, az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Európai Uniós irodájának az irodavezetője. Én vezetem az iroda teljes könyvelési folyamatait, intézem az adminisztrációs dolgokat, illetve a céges események szervezésében veszek részt.

    Fruzsi
  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.